Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-588
240 58 ^- országos ülés 1896. márezius 19-én, csütörtökön. a miket már voltam bátor előadni, ezen határozati javaslathoz hozzájárulok és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Sorrendben következik b. Andreánszky képviselő úr határozati javaslata. Itt közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy a tervezett központi kísérleti telep Budapest határához kötve nincs, hanem az lett mondva, hogy az Budapest határában, vagy ahhoz közel létesíttessék. Ezt azért formuláztam így, hogy majd mikor a telekvételre kerül a sor, ne legyek egy meghatárolt szűkebb fix területhez kötve, hogy az államkincstár túlságosan meg ne terheltessék, (Helyeslés) hanem az alkalmas területek között szabadon választhassak. (Helyeslés.) Én azt a központi kísérleti telepet úgy kontemplálom, hogy lehetőleg olyan terűlet lesz választandó, a melyen különböző talajnemek vannak képviselve, de megengedem, hogy ezzel a kísérleti ügy befejezettnek nem tekinthető. Ez a központi telep arra van hivatva, hogy központi orgánumul szolgáljon, hogy mintegy a szervezetet képviselje; azonban a súly nem csekély része a fiók-kísérleti telepekre fog esni. Hanem már méltóztassék megengedni a t. képviselő úr, hogy azt a központi kísérleti telepet ne ott állítsuk fel, a hol annak minden segédeszköze meg van, t. i. a földtani intézet, rovartani állomás, kísérleti állomások stb. közelében, hanem másutt valahol, az ezéltévesztett és helytelen eljárás lenne. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) B. Andreánszky Gábor képviselő úr határozati javaslata két részből áll. Első részében azt kívánja a képviselő úr, hogy a 7. §, a) pontjában, a hol a szőlővesszőkről van szó, a helyett, hogy »jutányos«, ezen szó tétessék : »önköltségen«. Ezt a legjobb akarattal sem fogadhatom el, mert akkor teljesen kiforgatjuk a törvéayjavaslat első részét. B. Andreánszky Gábor: Előállítási áron! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter : Értem tökéletesen a képviselő urat, csakhogy ha abból indulunk ki, hogy a magánvállalkozásnak is tért nyissunk, akkor kérdem a képviselő urat, hol lesz az a magánvállalkozás, a mely minden nyereségről a priori lemondjon és feltétlenül kötelezze magát ezen vesszőket mindenkor az előállítási költségen adni? Az állam fog gondoskodni állami telepekről/'— mert nagyon téves felfogás az, mintha az állami telepeket szaporítani nem akarnók — és fog gondoskodni államilag segélyezett telepekről. De mikor és hogyan fogja adni ezt a segélyt ? Csak úgy, ha a szőlővesszők qualitását és jutányos árát biztosítani tudja; a a hol ezt nem tudja, ott az állami szőlővesszőtelepre térünk. (Helyeslés a jobboldalon) Ezt kívántam megjegyezni a határozati javaslat első részére. Második részében foglalkozik a határozati javaslat a fiók kísérleti telepekkel ; de ez a kérdés már meg van oldva Ováry Ferencz határozati javaslatában. Ugyancsak a másik részben azt kívánja kimondatni b. Andreánszky Gábor képviselő úr, hogy a szőlőmíveléssel foglalkozó szegényebb néposztálynak vessző ingyen adassék. Hogy ezt miért nem lehet megadni, arra igen szépen megfelelt, bár elvileg a képviselő úr álláspontján van, Kossuth Ferencz t. képviselő úr, a ki t. i. azt mondta, hogy ő is helyesli, hogy a szegényebb néposztály ingyen szőlővesszőt kapjon, de azt a fogalmat, hogy mi értendő szegény nép alatt, közelebbről kivánná meghatároztatni. Méltóztassék megengedni, de ilyet nagyon messzemenő következmények nélkül törvénybe iktatni nem lehet. Egy másik t. képviselőtársam azt is mondotta, hogy annak megítélése, hogy ilyen ingyen vesszők kinek adassanak, ne bizassék a miniszterre, hanem törvényben mondassák ki, hogy a szegény embernek ingyen vessző adandó. Már pedig, ha elfogadnók is azt, hogy a törvénybe ez a passzus belejöjjön, a melyet b. Andreánszky Gábor t. képviselő úr indítványoz, akkor is annak megítélését, hogy valóban oly szegény-e valaki, hogy neki ingyen szőlővessző adassék, nézetem szerint, ismét csak a miniszterre lehetne bizni; más forumot legalább a t. képviselő úr nem proponál. (Egy hang bal felől'. Ha nincsen egyebe, mint a szőlője! Zaj. Elnök csenget.) Ezek szerint b. Andreánszky Gábor t. képviselő úr határozati javaslatához sem járulhatok hozzá. Következik Ugron Gábor t. képviselő úr határozati javaslata, mely azt czélozza, hogy az első pont egészíttessék ki azzal, hogy a kormány pincze-egyíetek létesítését előmozdítani és méltánylást érdemlő esetekben azokat segélyezni köteles. Minthogy ezen határozati javaslat, illetőleg módosítás megfelel azoknak, a miket a vita általános folyamán elmondtam és megnyugvásul, sőt talán az ország némely részeiben ösztönzésül is fog szolgálni az, ha ez a törvénybe is belejön, kérem a t. házat, hogy ezen módosítást elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Felteszem most a kérdést. Kérek figyelmet! A következő módon kívánom azt feltenni. (Halljuk ! Halljuk !) Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Elnök: Mi czímen kivan a t. képviselő úr felszólalni ? Kossuth Ferencz: Szavaim helyes értelmének helyreigazítása czímén. (Halljuk! Hall-
