Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-587
228 587. országos ülés 1896. márcíias 18-án, szerdán. ezen intézetnek, mint más hasonló üzletekkel — foglalkozó bankoknak. — Ezt gondolják és vitázzak, akik a törvényjavaslatot megszavazni hajlandók, én magam tisztán jeleztem álláspontomat. A t. képviselő úrnak még további tévedése az, hogy mert az árfolyamban egy pár forint veszteség lesz és ezen veszteség megtérülését is a javaslatban megállapított kamat többlet indokolásául felhozza. A t. képviselő úr tévedése abban rejlik, hogy nem veszi tekintetbe, hogy a 20 évre megállapított magasabb kamat az árfolyamveszteséget 4—5-ször fogja fölülmúlni. Ellenben az olyan árfolyam veszteséget, a melyet olyan kölcsönöknél szenved, mikor a tőkét azonnal fel kell hajtani, az olyan árfolyamveszteséget, azonnal követelheti az adóstól, esetleg az államtól és azonnal megfogja kapni. A harmadik tévedése a volt. földmívelésügyi miniszter úrnak az, hogy ő a javaslatnak azon intézkedését, hogy kezelési költségeket lehet számítani] a kamatláb meghatározásánál, mérvadónak nem tekintheti. Ha tisztában áll előttünk azon alapelv, hogy kamatnak tekintjük, nemcsak a mit pénzben adunk, ha kamatnak tekintjük mindazt, a mit az adós a hitelezőnek a pénzhasználatért ellenértékül fizet, akkor hogy ezen javaslat az ellenszolgáltatás egy részét, az ránk nézve teljesen közömbös, minek keresztelték, de az adósra, a ki fizet, legkevésbbé sem közömbös, mert az mindig kamatnak fogja tekinteni, azt mindig kamat czímén fogja fizetni. A t. volt földmívelési miniszter úr tévedéseinek talán legnagyobbikát akkor követi el, midőn azt mondja, hogy a kölesönnek jelzálog alapja tulajdonképen nem is létezik, mert itt kölcsönt adnak olyanra, a mi semmiesetre sem bir olyan értékkel, hogy más jelzáloggal lehetne egybehasonlítani. T. képviselőház! Ez igaz, csakhogy kitűnik a javaslatból s az elhangzott beszédekből egy dolog, a mit a t. képviselő úr nem akart észrevenni, hogy nem jelzálogra, hanem egyenesen az államhitelre adott kölcsönt az a bank. Végül azon tévedést illetőleg, hogy tulajdonképen a kölcsön nem is lesz a teher, hanem a birtoklapon feljegyezve, — engedelmet kérek, — én a t. képviselő úrral szemben vitázni nem tudhatok, e tekintetben én csak azt vagyok bátor ajánlani, hogy legyen szíves talán az igazságügyi miniszter úr az illető szakasznál e tekintetben a saját jogi nézetét elmondani és elejét venni annak, hogy ily kontroverziák, ily ellenvetések és ilyen — mondjuk — csakugyan jogászi szempontból még kritika alá sem vehető nyilatkozatok tétessenek e házban. Végül, t. képviselőház, mielőtt beszédemet befejezném, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) bátor vagyok az igen t. földmíyelésügyi miniszter urat egyre figyelmeztetni. Beleegyezett abba, hogy a törvényjavaslat 12. §-a módosíttassák olykép, hogy preezize legyen szabályozva az, a mit a törvényjavaslatban a törvényhozás szőlőterületnek nevez. Méltóztassék beleegyezni, és hozzájárulni, illetőleg az inicziativát kezébe venni a tekintetben, hogy a törvényjavaslat 5. §-ának második bekezdése is módosíttassék, illetve töröltessék, mert csakugyan a jogi rendszernek egész megváltoztatása, a telekkönyvbe vetett hitnek és bizalomnak teljes megingása volna, ha a törvényjavaslat 5. §-ának második bekezdése törvénynyé emelkednék, hogy valaki esetleg a legértékesebb jelzálog-tárgyat vonhassa el a hitelező biztosítása elől azon czímen, hogy azt szőlterííletté változtatja által. — Ezek voltak azok, miket a czímnél el akartam mondani. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A czímre nézve észrevétel nem tétetvén, kijelentem, hogy a t. ház a törvényjavaslat ezímét elfogadja. Ma a tanácskozást az idő előhaladottsága miatt nem folytatjuk. A holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendje ugyanaz lesz, mint a mai ülésé. Most az ülést berekesztem. (Az ülés végződik délután 2 óra 10 perczkor.)
