Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-579

579. országos ülés 1896. márczlns 9-én, hétfőn. 17 engedi. Nagy különbség az — s ezt talán t. képviselőtársaim el fogják ismerni, ha egy törvényszéki elnök tudja azt, hogy ha ő a kúriához kerül, kúriai bírák fognak az ő képessége felett bírálatot mondani; a kúriai bírói állás magaslatán kell, hogy álljon, és nagy különbség az, ha egy törvényszéki elnök tudja azt, hogy az ő jogi fejtegetéseit az 8 bírái fogják csak hallani. Nagy különbség ez, ezt, azt hiszem, meg méltóztatik engedni.... Mandel Pál : Megengedem, hogy van területi különbség, de érdemleges különbséget nem látok! Issekutz Győző: A különbség nem területi, de van érdembeni különbség. Az érdembein különbség az, hogy ha valaki képesítve van egyszerű ügyeknek az ellátására és a középszerű tuczatjogászoknak színvonalán áll, képesítve van a tuczatjogászok hatáskörébe, teendőibe és eszmekörébe beillő cselekmények végzésére és az elbírálás alá eső eseteket a hozzá hasonló tuczatemberek mérlegelése és bírálata szerint megcsinálni; de már nagy különbség az, hogy mikor a középszerű színvonal fölé emelkedve, a legmagasabb bírói testületben kell, hogy az illető megállja helyét. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Nem is kicsiny az esetek száma; (Halljuk! Halljuk!) én nem állítom azt, t. ház, mert jogom sincsen, és mert, ha eseteket tudnék, sem hoznék nyilvánosan fel mindaddig, míg arra kényszerítve nem volnék; nem hoznék fel távollevő, magukat itt nem védhető személyeket azért, mert ezek utóvégre nem oly személyek, a kiknek működése a közbírálatot provokálná, nem olyan egyének, a kiknek működése a közbírálatnak jogosultságát indokolná, mely azt kihívná, mely megsértené a jogot; nem, hanem én egyszerűen felsorolom a t. háznak a t. igazságügyminiszter úr jelentéséből azokat az eseteket, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) a hol azok a szervezeti törvényekbe beiktatott előléptetések már helybeliek; én ezeket tartora veszélyeseknek. Tíz vidéki törvényszéki elnök kapott kúriai bírói rangot, egy törvényszéki bíró behívatott a kúriához, 42 törvényszéki bíró és 34 járásbíró kapott ott helyben királyi táblai bírói jelleget, 36 törvényszéki bíró és 26 járásbíró ott helyben jutott a VII. fizetési osztályba. Hát én kérem a t. igazságügyminiszter urat, méltóztatnék nyugodtan és minden animózitástól mentnek tekinteni kérésemet, méltóztatnék otthon elővenni azokt a tisztikari kimutatásokat, méltóztatnék összehasonlítani ezen 10 kúriai bírói rangot nyert vidéki elnöknek törvényszékei közül, hogy melyik az, a melyik oly nagy működési kört tölt be, hasonlítsák össze a többi törvényszékek működési körével, a többi KÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XXXI. KÖTET. törvényszékek elnökeinek teendőível, a kik nem kapták meg azt a rangot és azután méltóztatnék azokat a járásbírákat, a kik királyi táblai bírói jelleget kaptak, azoknak működését, terűletét, a feldolgozott ügydarabokat, vonatkoztatva a többi olyan járásbírósági területhez, működési köréhez és a feldolgozott ügydarabok mennyiségéhez és lényeges voltához mérni, és akkor méltóztatnak önmaguknak számot adni a felől, hogy vájjon ezen kinevezéseknél a törvény 27. §-a betartatott-e vagy nem. Hát e tekintetben én folyton találkozom az igen t. államtitkár úr részéről egy hallgatag kritikával, hogy ennek tulajdonképen semmi jelentősége nincs. De van. Méltóztassék a t. igazságügyi kormány a szervezeti törvény 27. §-át megnézni, ott benne van, hogy nem tetszésére van bízva az igazságügyi kormánynak, hogy melyik bírónak adja meg a királyi táblai bírói jelleget, illetőleg tegyen előterjesztést ő Felségének, vagy melyik törvényszéki elnöknek adja meg a kúriai bírói jelleget, mert ott meg van mondva, hogy a király az igazságügyi miniszter előterjesztésére csakis fontos közszolgálati érdekből adhatja meg ezen előléptetést. Engedelmet kérek, én közérdek alatt nem tudok egyebet érteni, mint azt, hogy annak a bírónak, a ki egy járásbíróságot vezet, működése annyira össze van forrva azon bíróság működésének az egységességével, helyességével, hogy a nélkül, ha eltávozik, lehet félni, hogy egy kisebb munkaerő kerülne oda, hogy a nagy munkahalmazt egy fiatal erő megbírni nem képes, szóval, hogy a közérdek szenvedne, ha azon egyén az őt képességeinél fogva megillető magasabb állásba, a királyi táblához hívatik be, ez lehet csak értelme. Azt hiszem, azon törvénynek tárgyalása alkalmával ezen elveknek kifejezés is adva lett és a törvénynek csakis ilyen magyarázatot lehet adni. (Helyeslés balfelől.) És ezzel szemben, engedelmet kérek, méltóztatnak lelkiismeretesen megnézni, merem állítani, hogy a törvény 27 §-ának ezen intézkedései betartását a kinevezéseknél nem fogják mindenütt feltalálni. T. ház! Éppen így van a törvényszéki bíráknál is, és a tekintetben, ha czáfolattal, vagy tagadással állanék szemben, csakis a minisztériumnál létező kimutatások adhatnak felvilágosítást, mert a miniszteri jelentés e tekintetben adatokat nem tartalmaz, de tartalmaz járásbíróságok és a törvényszékek működéséről és így a járásbírák és a törvényszéki elnökök előléptetésénél lehetne összehasonlításokat tennem; — melyből kitűnnék, hogy nem mindig közérdekből történt az előléptetés. (Igás! Úgy van! balfelől.) Ugron Gábor : Az volt a jó kortes! Issekutz Gyözö: Nem volt, engedelmet kérek, nem áll. Ismerek olyat, a kiről csakugyan 3