Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-587

216 587. országos ülés 18%. márczius 18-án, szerdán. tak a bizottsághoz. Azért tehát én is arra kérem a t. elnök urat, bogy határozati javaslatom, mint halasztó tétessék fel, és csak azután tétessék fel a törvényjavaslat el- vagy el nem fogadásra. Elnök: Akar még a harmadik indítványozó úr is nyilatkozni? B. Andreánszky Gábor: Én részemről Eötvös Károly t. képviselő úr indítványát halasztási indítványnak tartom, és én is azt gondolom, hogy a házszabályok értelmében először a halasztási indítvány és a törvényjavaslat között kell dönteni. A mi az én határozati javaslatomat illeti, abban — bocsánatot kérek — talán egy kis tévedésben méltóztatik lenni t. elnök úr, a menynyiben én nem utasítom vissza a törvényjavaslat második fejezetét a bizottsághoz, hanem a második fejezetet egyáltalában nem fogadom el, és kérem a t. házat, hogy ő egy ilyen és ilyen törvényjavaslatot nyújtson be a jelen ülésszak alatt. Én tehát bátor vagyok a következő propozicziót tenni: Hogy először történjék a szavazás a halasztási indítvány és a törvény között, ha pedig általánosságban elfogadtatott a törvényjavaslat, akkor méltóztassék szavazni az én határozati javaslatom felett, és azon esetben, ha az én határozati javaslatom elfogadtatnék, a mire nincs kilátás, akkor letárgyaljuk az első fejezetet, és ezzel vége van. Elnök: En azt gondolom, hogy e két dolognak egyike a másikat egy kissé átvágja. B.Andreánszky Gábor: Engedje meg a t. ház, hogy még egyszer felvilágosítással szolgáljak. En ezennel visszavonom határozati javaslatomat, és a második fejezet czíménél leszek bátor azt beadni. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Ez egyszerűsíti a kérdést. Ennélfogva azt javaslom a t. háznak: Tekintve úgy a Szederkényi Nándor, mint az Eötvös Károly képviselő urak határozati javaslatát olyannak, mint a melyek mindegyike a bizottsághoz való visszaadást indítványozza, így tulajdonképen az általánosságban való szavazás előtt kell mindkettő felett dönteni. (Helyeslés.) Ha ezek egyike sem fogadtatott el, akkor felteszem a kérdést, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik-e vagy nem? (Helyeslés.) Az első tehát, a mit fel fogok tenni, Szederkényi Nándor képviselő úr határozati javaslata. Kívánják felolvastatni? (Felkiáltások; Nem J) A ház felolvasottnak veszi. Kérem azokat, a kik Szederkényi Nándor képviselő úr határozati javaslatát elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kivannak ellenpróbát ? (Felkiáltások halfelöl : Nem!) Úgy látom, kisebbség. A ház nem fogadta el a javaslatot. Következik Eötvös Károly képviselő úr határozati javaslata. Kérem azokat, ,a kik azt elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Úgy látom, ez is kisebbség. Tehát a ház ezt sem fogadja el. Következik a harmadik kérdés. Kérem azokat, kik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző: (Olvassa a czímet.) Illyés Bálint jegyző : Eötvös Károly ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk!) Midőn a czímnél felszólalok, a dolog természete hozza magával, hogy felszólalásom főleg a földmívelésügyiminiszter úr nyilatkozatával fog foglalkozni. És ha ő megcsinálta azt a kísérletet, hogy az általam talán nem is egészen szándékosan gyakorolt bumorizálás terére akarta a vitát átterelni: talán lesz módom, — mindenesetre lesz alkalmam azt ismét a komoly eszmecsere mezejére visszaterelni. Mi pl. — én és többen, kik ez oldalról felszólaltunk — fejtegettük a kölcsön nagyságának kérdését és egyenesen kérdeztük tőle — a magunk ügyismerete alapján megadtuk ugyan a feleletet magunknak, de tőle kérdeztük, — mekkora lesz tehát a kölcsön, mely a törlesztési idő, tehát a 6-ik év kezdetével egy katasztrális hold felújított szőlőt terhelni fog? E kérdést nem egy szónok, nem is egy formában intézte hozzá. S mit felelt? Az ő nagy elismerésben, nagy tapsban részesült beszédében tán volt valami, a mi ezt az elismerést megérdemelte, de vájjon felelt-e kérdésünkre ? Azt, hogy mekkora lesz az a kölcsön, meg nem mondta ; ő ugyan csináltatott számítást e dologban, de, hogy mekkora leöz a kölcsön, az szerinte attól függ, hogy minő részletekben fog a pénz az adósok által igénybe vétetni. Pedig megvan a törvényben, hogy a vessző, a karó, a művelési költség és esetleg a föld forgatására fektetett költségnek fele. Hát a miniszter úr nem tudja, vagy nem akarja az összeget megmondani? Itt enged minket tétovázni az előadó úr 7—800 forintos, a saját szakembereinek magánúton nyilvánított 1000 — 1200 frtos és az alapos számítással s az én számításom szerint is előálló 1600 frtos tétel közt. Hát miért nem mondja meg ? Hisz azzal nem mentheti a miniszter úr a maga szándékos hallgatását, hogy nem tudja, hogy a pénz minő részletekben fog igénybe vétetni, mert a szőlő ára akkorra, amekkorráraa szőlővesszőket megkapják, a művelés ára akkora, a mekkora az évenkénti művelés. A dolog természete hozza