Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-587

208 587 > országos ülés 189«. márcsins 18-&n, szerdán. tettel a kölcsönnek fokozatos és változó össze­gekben való folyóvá tételére — mindenkire nézve egyformán kiszámítani senkisem tudhat. A t. képviselő urak azt kívánják tőlem, hogy én azt a tartalékalapot, mely az illetőnek meg­maradt saját pénze, t. i. a 9*17, illetőleg 9'47%-ot, melyet letesz és a mely gyümölcsözik a ré­szére és melyet annak idején vissza is fog kapni, a mennyiben az igénybe nem vétetik, hogy én ezt a tartalékalapot á fond perdu szá­mítsam. Azt kívánják a t. képviselő urak, hogy én azt a körülményt, hogy az adós öt évig ka­matot nem fizet, a számításon kivül hagyjam. Ha az egész tartalékalapot úgy írják az adós terhére, mintha azt egyszersmindenkorra elvesz­tette volna, az öt évi kamatot pedig úgy szá­mítják, mintha az nem esnék az adós terhére, akkor elismerem, hogy igen nagy járadékot számíthatnak ki. De méltóztassanak megen­gedni, azt ne követeljék tőlem, hogy ilyen számítás alapjára álljak. (Felkiáltások a szélső haloldalon : Hát mennyi less a törlesztés ? Ezt csak tudnunk kell! Zaj.) Elnök : {Csenget.) Csendet kérek ! Baranyi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Ne méltóztassanak azt követelni, hogy én az önök fejével gondolkozzam. Én a magam fejével szoktam gondolkozni. (Helyeslés jóbbf elöl.) Én készítettem ugyan példaszerűleg egy kimutatást és ezt a t. képviselő urak bármelyikének rendel­kezésére is bocsátom, de meg kell jegyeznem, hogy ez a kimutatás minden egyes egyénnél változni fog a szerint, hogy mily részletben veszi fel a kölcsönt. Issekutz képviselő úr mint egy nagy gra­vament említette, hogy az 1877 : VIII. t.-cz. hatálya e törvényjavaslat által megsemmisítte­tett ; ez, úgy tudom, az uzsoratörvény. A t. kép­viselő ár nagy sérelemnek tartja, hogy itt az annuitást egy évre előre kell fizetni; ez, úgy mond, hallatlan visszaélés és igazságtalanság, hogy az adóst mindenképen terhelik. Ámde el­felejtette a képviselő úr megmondani azt a kö­rülményt, hogy ezen előre fizetés az adós ja­vára betudatik, hogy különben az annuitás 9-17-nél és 9 47-nél harminca krral magasabb volna. Issekutz képviselő úr nem tudta, hogyan van az, hogy némely lapok magasabb tételeket, 917 helyett 9-47-et és 9-47 helyett 9-77-et számítottak. Ez onnan van, mert ezek a lapok oly alapon számítottak, mintha évenként utólag történnék a kifizetés. Ezek oly egyszerű dolgok, a melyekből — méltóztassék megengedni — kapitálist nem lehet csinálni. De menjünk egy kicsit tovább. A t. kép- | viselő urak beszélnek a Y^/o-es kezelési járú- J lékről is és megint úgy számítják, mintha az I a Y 2 °/o kezelési járulék kezdettől fogva, a köl­csön engedélyezésétől fogva az egész összeg után mindvégig járna. Ez megint egy falláczia. Az a Y 2 perczent kezelési járulék csakis az első öt év alatt oly arányban fog fizettetni, a mily arányban a pénz fölvéttetik és azután sem fog soha az egész ösazeg után számíttatni. Hiszen benne van a törvényjavaslatban vilá­gosan, méltóztassék elolvasni, (Helyeslés jóbbf elöl.) hogy csak a szőlővessző, a szőlőkaró értéke és a művelési költség után fog az fizettetni. Tehát nem áll az, hogy e járulék a teljes név­érték után valaha is számíttatni fog. Ezek után, megvallom, nem látom át, hogy hol árultuk el mi t. kollegámmal, a pénzügy­miniszter úrral, a ki a felelősséget velem együtt viseli, az állam érdekét és nem értem, hogy mi az, a mit titkolunk, és a mi nem volna vi­lágos. (Tetszés jobb felől.) Csak egyet kérek : méltóztassék plajbászt venni kezükbe és meg­maradni a mellett, hogy kétszer kettő mindig négy marad. (Tetszés jobbfelöl.) B. Andreánszky t. képviselő űr szemrehá­nyást tett nekem, hogy fontos körülményeket hallgatással mellőztem. Azt mondja, hogy nem mondtam meg mennyi lehet egy ilyen amerikai szőlő holdjának termése és hivatkozott arra, hogy egy kimutatás szerint Francziaországban egy hektáron csak Í5 hektoliter bor termett. Hát a t. képviselő úrnak igaza lehet : a legrosszabb esztendőt és a legmostohább viszo­nyokat számította. Azonban egyúttal Franczia­országban vannak területek, a hol egy hektáron 400 hektoliter bor is megterem. (Ellenmondás a stélsó baloldalon; egy hang: Jó kúijaik lehet­nek !) Méltóztassanak oda menni s megnézni. {Zaj balfelöl.) Elnök : (Csenget.) Csendet kérek! Baranyi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Meg kell jegyeznem, hogy egy hek­tár több, mint egy katasztrális hold. (Zaj bal­felöl. Elnök csenget.) Van továbbá Franczia­országban terület és pedig jelentékeny számban, a hol egy hektár 200—300 hektolitert terem, a mi katasztrális holdra átszámítva — mert azt is megtettem — (Halljuk! Halljuk!) tenne katasztrális holdanként 120 — 180 hektolitert. De én nem állok erre az alapra. (Halljuk ' Halljuk!) Én tudom, hogy minálunk nin­csenek francziaországi viszonyok ; tudom, hogy a mi népünk nem áll még a fejlődés azon fokán, mint a franczia nép, és szőlőjét sem fogja úgy művelni. De méltóztassék megengedni, mikor én ily számokat felhozok, akkor talán az a számadat, a melyet az előadó úr 25 hektoliterrrel jelölt meg, túlságosnak nem mondható. (Helyeslés jobbfelől) Gr. Zichy Jenő: Nem! Abszolúte nem!

Next

/
Thumbnails
Contents