Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-585

160 585. országos ülés 1896. márezius 16-án, hétfőn. produkálná a vesszőket, nem állhatnának be. Igaz, azt mondja a törvényjavaslat, hogy a kormány is fog vesszőiskolákat felállítani azon a vidékeken, a hol a privát vállalatokat nem lehetne kellőleg animálni ilyen iskolák felállítására. De a filloxera-kérdésnek megoldása roppant sürgős, ezt nem lehet elhalasztani. Már pedig az sok ideig fog eltartani, mig a t. miniszter úr rá fog jönni, hogy hol vannak azok a vidékek, hol nem találnak vállalkozókat vesszőiskolák felállítására. Az állami iskolák felállítása is időbe kerül, és így a míg azok a vidékek tényleg vesszőket fognak kapni, addig a filloxera által teljesen tönkre lesznek silányítva. Bevallom, nagyon érdekelne azt megtudni, hogy tulajdonképen mi volt az oka annak, hogy a törvényjavaslatnak az a szövege, a melyet az előbbi földmívelésügyi miniszter úr dolgozott ki, a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr által egyszerre el lett ejtve. Tény az, hogy az előbbi földmívelésügyi miniszter úr évekig foglalkozott javaslatának a szerkesztésével. Alapos tanulmányok tétettek arra nézve, hogy ez a javaslat az igényeknek megfeleljen. Á javaslat annyira készen volt, hogy a minisztartanácson keresztül ment és ő Felsége a szankcziót megadta a beterjesztésre. Most egyszerre pár hét alatt teljesen meg lett változtatva a javaslat. A míg az előbbi javaslatban 1800 holdat akart a kormány szőlővesszők termelésére felhasználni, és még a helyeket is meghatározta, a hol az iskolák felállítandók lettek volna, ez minden egyszerre majdnem teljesen elejtetett és Darányi í. miniszter úr az ügyet első sorban a privát vállalkozásra akarja bízni. Világosítson fel minket az igen t. földmívelésügyi miniszter úr arra nézve, hogy miféle szakbizottságok tanácskoztak ezen javaslat felett, kik voltak, a kik az igen t. miniszter úrnak a tanácsot adták, hogy azon tanulmányokat félredobja, a melyeket elődje tett? Miféle szakemberek vállalják el a garancziát arra nézve, hogy a vessző, — mert én mindig a jó faji vessző produkcziójára fektetem a fősúlyt — e javaslat segítségével, kellő számban, gyorsan és olcsón előállítható lesz? (Helyeslés balfelöl.) Én, t. képviselőház, mondhatom, hogy nagyban érdeklődtem ezen javaslat iránt és a legkompetensebb faktoroktól kértem e dologban felvilágosítást s annál inkább érdeklődtem, mert épen Sopronmegyében, mely megyének egy kerületét képviselem, az utolsó időkben a veszedelem roppant nagygyá vált és mert épen ez a megye volt az, a melylyeí az igen t. kormány a legkevesebbet törődött. Ez tény. PL a lajthahegységi és fertő-vidéki 40.000 ember csakis szőlőtermeléssel foglalkozik. Ha a szőlők tönkre mennek, koldusbotra jut a lakosság is és kénytelenlesz kivándorolni, minthogy azok a szőlőföldek, — a talaj természete folytán — gabonatermelésre egyáltalában nem alkalmasak, csakis a síkságon levő föld; ez pedig oly kevés, hogy még annyi gabonát sem bír teremni, a mennyi a népnek a mindennapi kenyér előállítására szükséges volna. É3 minthogy ezen a vidéken a kormány részéről semmi sem történt, senki ennek a vidéknek feléje sem nézett, nekünk magunknak kellett összejönnünk, hogy a kérdést magunk egymás között megbeszéljük s valami lépésre határozzuk el magunkat. 1895 febr. 7-én néhány száz szőlősgazda csakugyan össze is jött Kis-Marton városába és egy memorandumot dolgozott ki, a melyet az akkori t. földmívelésügyi miniszter úrnak beterjesztett. Megjegyzem, t. képviselőház, hogy az a vidék kö • rtílbelfíl 6000 kataszteri hold szőlővel bír, 8 abból már 1894-ben 1981 hold meg volt támadva és 729 hold teljesen elpusztítva. A múlt esztendőben szintén roppant rapidan terjedt a filloxera épen azért, mert eddig semmi sem történt. A filloxera pusztításai következtében már 1890. végével az adó 2706 írttal csökkent, és ha még Ruszt városát is hozzávesszük, több, mint 3000 frt. A bortermelő közönség tehát testületté alakúivá, egy memorandumot készített, melyet én a földmívelésügyi minisztériumba be is terjesztettem. Ott bajaink fel voltak sorolva és az eszközök is, melyek által a vidéken segíteni lehetne. És azt a keveset, a mit akkor kértünk a kormánytól, ma is egy év múlva is kérjük és meg leszünk elégedve, ha többet nem is fogunk kapni. De erre szükségünk van. Azokban a pontokban, a melyeket egyszerű szőlőgazdák állítottunli össze, meg van az egész filloxera-kérdésnek a megoldása.Bátor leszek ezeket a pontokat az igen t. háznak röviden felolvasni: (Halljuk! Halljuk!) »L Mi részünkről minden községben felállítottunk egy kisebb amerikai szőlőtelepet. A magas kormány a maga részéről szervezzen Kismartonban egy járásinak nevezhető iskolát, mely annak idején a községi telepeket ellássa elegendő amerikai venyigével. Időközben a magas kormány e telepeket más, már erő teljes telepéről lássa el ingyen vesszővel. A községi telepek egynegyede (minden községben) kapjon a magas kormánytól azonnal nemesített venyigét. Későbben ilyeneket lehetőleg ingyen vagy minimális áron a járási telepről kapjon, míg tudniillik a községi iskola nem lesz képes elegendő nemesítést produkálni. II. Úgy a járási, valamint a községi szőlőiskolák egy a magas kormány által megbízott