Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-584

584. országos Illés 1896. márczius 14-én, szombaton. 151 kötelességem a t, pénzügyminiszter urat is figyel­meztetni, hogy ebből ma még be sem látható oly pénzügyi hátrány származhatik, melyért majd az erkölcsi felelősség miudenesetre azt a pénz­ügyi kormányt fogja terhelni, mely ez alkalom­mal az állam financziális érdikeinek kellő figye­lembevételét elmulasztotta. Ma, t. ház, a kor­mány 1,200.000 forintra fixirozva, 6 évre fel­osztva, és így 200.000 forintban állapítja meg azcn évi összeget, melyen felül az állam nem ve­het részt pénzáldozattal a szőlők rekonstrukczio­nális munkájában, Es mégis mit tesz ezen ja­vaslat keretében? Magára vállal oly állami ga­rancziát, melynek nagyságát ma még fixirozni nem lehet, mely, mint kimutathatom, lehet eset­leg oly nagy összeg, mely ha újabb betegségek, vagy elemi csapások a szőlő rekonstruálását le­hetetlenné teszik — mint megtörtént a szőlő­dézsma-váltsággal — a szőlők lekonstruálására fordítandó 150—200 milliós kölcsön után, ha az állam csak felét lesz is kénytelen viselni, évenként esetleg 14—15 millió állami hozzájá­rulást eredményezhet! Én a javaslatot már e szempontból sem bírnám tehát elfogadni, mert nem akarom az államot ily előre nem látható katasztrófának kitenni. Eltekintve aa egy évi előleges kamatvételt megengedő szakasztól, mely az Í877: VIII. tcz. mcgváltoztatá'-'át involválja, — mire nézve az igazságügyi kormánynak feltétlenül állást kell foglalnia és nyilatkozatot kell tennie, hogy vájjon tudtával, beleegyezésével és akara­tával történt-e, főleg a javaslat 12. §-a, az, mely jogi szempontból is a javaskt bírálatát provokálja. (Halljuk! Halljuk!)HZ szakasz ugyanis azt mondja (olvassa). »A kölesönből eredő fize­tési kötelezettségek biztosítása végett a kölcsönt­adó pénzintézetnek a kötelezvény bemutatása mellett előterjesztett kérelmére az illető telek­jegyzőkönyv vagy telekkönyvi betét birtok­lapján a kérvény iktató száma alatt röviden be­jegyzendő, hogy a helyrajzi szám szerint meg­jelölt szőlőbirtokot a jelen törvény alapján a tőkeösszeg szerint kitett kölcsön terheli.« Zár­jel közé pedig beiktatva van, »1868: XXIX. tcz. 9. §«. Legelőször is a törvénymagyarázat szempont­jából — mert gyakran találkozunk e parla­mentben e részben kontroverziákkal — az én álláspontom az, hogy midőn egy törvény egy idegen törvényszakaszra apodiktikusan hivatko­zik, akkor ez azt jelenti, hogy annak a hivat­kozott szakasznak intézkedéseit kívánja ezen törvényben is törvényes intézkedésnek tekinteni. Hát már most lássuk, hogy az 1868: XXIX. tcz. 9. §-a mit mond (olvassa.) »A váltság­tőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása és nyil­vántartása végett^ az illető község telekkönyvé­hez egy megváltási teherlap csatoltatik, a mely egyének és rovatok szerinti körülményes kimu­tatását képezi az egyes lakosok különböző vált­ságtartozásainak. Ezenfelül minden egyes tar­tozás minden egyes szőlőbirtokra az illető telek­jegyzőkönyvben a birtoklapra röviden bejegy­zendő, miáltal a tartozás jelzálogilag bekeble­zettnek tekintetik s mint ilyen, minden eddig bekeblezett követelést is megelőz«. Hát csak álláspontom helyesebb körülírása végett vagyok bátor még a szőlődézsmaváltsági törvény 7. §-át is a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, a hol ki van mondva, hogy a lejárt hátralékos szőlő­dézsmaváltsági részletek az országos adó ter­mészetével és törvényes előnyeivel bírnak. Szük­séges azonkívül megjegyeznem, hogy midőn az 1868: XXIX. íczet megalkották, akkor a végre­hajtási eljárás szabályozva még nemcsak nem volt, de az 1868. XXIX. tcz. 9. §-ának módo­sítása sem vált szükségessé, mert a később életbe léptetett 1868: LI\ T . tcz.-nek a végre­hajtásieljárásravonatkozó intézkedései, a szőlő­dézsmaváltsági törvény ezen szakaszával ellen­tétes intézkedést nem tartalmaztak. De hogy állunk az 1881. LX. tcz.-el, melynek a 184. §-át e javaslat szintén idézi a második bekez­désben? A végrehajtási törvény 184. §-a világosan azt mondja, hogy az árverés napja után esedékes részletek a vételáron felül átmennek az új vevőre. Hát itt két tétel van, melyet én jogi szem­pontból kívánok kifejteni és a mire nézve kérem az igazságügyi kormányt álláspontjának meg­magyarázására. Eltekintve attól, hogy ma már a telekkönyvi rendszernek helyes felfogása ki­zárja a lehetőségét az u. n. hallgatólagos zálog­jegyek kiterjesztésének, eltekintve attól, hogy a javaslat oly intézkedést kontemplál, mely nem egyéb, mint a magyar telekkönyvekbe helyezett bizalomnak és a bizalom folytán szerzett jogok­nak flagráns megsértése, hogy ne mondjam kijátszása: ezen kérdésnek nagyobb jelentősége is vau. T. ház! Én el vagyok készülve azon kijelentésre, hogy naiv vagyok, midőn ezen ellenvetéseimet megteszem és nem gondolok arra, hogy a szőíődézsmaváltsággal is különös intéz­kedések tétettek, nem gondolok a talajjavítási költségekre Erdély Sándor igazságügyminiszter? Vízszabályozási költségekre! Issekutz GyöZŐ: És a vízszabályozási költségekre. Hát gondoltam én mind a háromra, és ha tetszik, mindenre, a mit a törvényhozás ilyen értelemben törvénytárába foglalt, s a mire nézve hallgatólagos titkos zálogjogok rendszerét azáltal honosította meg, hogy egy még nem is létezett követelést hallgatólagos zálogjog czímén utólagosan, a később nyert zálogjogokkal szem­ben elsőbbséghez juttatta. Engedelmet kérek, a

Next

/
Thumbnails
Contents