Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-584
584, országos ülés 1898. márczius 14?én, szombaton. 147 az állásponton vagyok, hogy egy ország Európa nagy versenyében, a jelen közgazdasági irány mellett nem nélkülözheti a merkantil iránynak bizonyos kitörését, nem nélkülözhet azt^ hogy a merkantil irány az őt jogosan megillető helyét az állami fejlődés keretében elfoglalja. De a kormányzati böleseség épen abban áll, hogy a merkantil érdekeknek az agrár érdekekkel való összhangba hozatalát eszközölje, és akkor, midőn a merkantil irány a benne rejlő rugékonyabb és mozgékonyabb elem, könnyebben rendelkezésre álló segédeszközök által az agrárizmus érdekei fölé akarna emelkedni, akkor a kormányzati böleseség találjon arra utat ós módot, hogy az agrár érdekeket helyezze a merkantil érdekekkel szemben kellő védelembe. És cn e javaslat hátrányát ebből a szempontból látom ismét kidomborodni, hogy a mennyiben a pénzügyi és földorívelésügyi bizottság is a kormányjavaslatot tárgyalták, nem vették egyúttal maguknak azt a fáradságot, hogy az ezen javaslatban kontemplált bank felállítása által a bank részéről jövő, mindenesetre az ő szempontjukból jogosult merkantil érdekekkel szemben azután a gyöngébb, mert hitelre szoruló gazdaközönségnek jogosult agrár érdekeit védelmezzék meg. És e javaslat, t. ház, csakugyan feltünteti azt, hogy Magyarországon az agrárpolitika íízése tulajdonképen szükséges, hisz e javaslat is arról győzött meg, hogy az agrárizmus még arra sem képes, hogy akkor, midőn pénzintézetek alakálnak védelmére, arra tudjon módot és utat találni, hogy ezen agrárizmus védelmére alakúit intézmény ne az ő érdekeivel szemben a rideg merkantilizmus érdekeit juttassa felszínre. Már pedig a törvényjavaslatnak abban az alapelvében, hogy a gazdáknak a szőlőjük rekonstruálására szükséges hitel nyújtása végett egy bankot létesít, illetőleg egy bankkal a kölcsön nyerését biztosító intézkedéseket megteszi, ebben ugyan az agrárizmus védelme jut kifejezésre, de azután, midőn a bankkal szemben a kamatláb és hozzájárulások meghatározása szempontjából kellett volna az agrárizmus érdekeit a banknál érvényre juttatni, akkor ezen érdekek védelmére eléggé nem figyelt az egyezségben tisztán az agrár érdekek szenvednek. A merkantil érdekek kidombörodását látom abban, hogy a kamatláb magasan lett (Úgy van! balfelöl.) megállapítva, igenis t. pénzügyminiszter úr, oly magasan lett megállapítva, hogy ezen kamatláb mellett az egész javaslatnak pénzügyi részét áldásthozónak tekinteni sem lehet. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hát nézzük, t. hiz, a javaslatnak erre vonatkozó intézkedéseit. A szövetkezeti vagy hegyközségi, szóval az egyetemleges kölcsönnél 4 ;j /4=°/ 0 , az egyéni kölcsönnél 5 1 /4°/ 0 kamatlábat határoz meg. Ez magában véve ugyan látszólag nem sok; csak hogyha méltóztatnak tekintetbe venni azt, hogy Ausztriában az agrár érdekek védelmére eszközölt kölcsönrészek alkalmával húsz évvel ezelőtt hasonló kölcsönök, hasonló kamatláb mellett eszközöltetnek, úgy, hogy akkor a kezelési költség legmagasabb jutaléka V 8 % volt, és ha méltóztatnak tekintetbe venni azt, hogy e javaslat ezen kölcsönöknél még külön 0-5% kezelési költséget szab elő, szóval az egyéni kölcsön kamatját közel 6%-ban állapítja meg, akkor, midőn a törvényhozás a múlt évben hozta meg a törvényt, hogy a törvényes kamatláb 5%, akkor engedjen meg a t. ház, a merkantilizmus érdekének látom az agrarizmus érdekeit alárendelve. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon,) A javaslat előnyéül szokták azt felhozni, hogy annak 9. §-a szerint 5 évig azután a szőlőbirtokos kamatot fizetni nem fog. Ez egyszerű falláczió. Nem fog fizetni évenként,-hanem megfizeti a kamatok kamatjával 5 év múlva. Engedelmet kérek t. ház, számot vetettünk-e azzal, hogy ez a rekonstrukezió körülbelül ÍO évi folyamot vesz igénybe még abban a legkedvezőbb esetben is, a mit a földmiVelésügyi kormány kilátásba helyez; számot vetettünk-e azzal, hogyha 5 évig a kamatfizetést és törlesztést nem szedik ugyan, de azontúl 15 évre való lesz az, amiről ezen kölcsönt vissza fogja fizetni, tehát az azon elven eruálandó kikölcsönözésnek húsz évi fizetési proczesszAisa a tíz év múlva eruálandó kölcsönnek körtílbelöl 30 évi törlesztési proczeszszusa volna befejezve ? Hát Magyarország ma épen egy félszázaddal áll kamatláb tekintetében hátrább, mint Ausztria? Hát engedelmet kérek, Magyarország, a hol 1868-ban akkor, mikor a pénzügyeknek xtgynevezett zseniális kapaczitásai nem ültek ebben a parlamentben, megtudták a szőlődézsmaváltságot 5°/ 0-os kamat és 1 /z 0 / 0-os kezelési költséggel csinálni; most, a financz-zsenik korszakában és parlamentarizmusunk 28-ik évében, mikor mindenütt a magyar pénzügyi viszonyok konszolidáczióját szeretik hangoztatni, mikor a magyar állam hitelének a külföldön való respektálásával dicsekszenek, akkor szükséges 28 év múlva az 1868-ban megállapított szö'lődézsmaváltság kamatlábán felül menni? Engedelmet kérek, ebben a törvényjavaslatban határozottan nem látom megfelelőleg érvényre juttatva azt a pénzügyi követelményt, melyet a magyar pénzügyek méltósága is megkívánt volna. De, t. ház, én egy számítást tettem. Megjegyzem, hogy pontos számítást e tekintetben nem lehet felhozni azért, mert a javaslatból nem lehet kivenni, vájjon a kezelési költség már az 19*