Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-584

584. országos ülés 189«. márczlos 14-én, szombaton. 135 Perczel Béni és Molnár Antal jegyzők: (Felváltva olvassák Barabás Béla különvéleményét.) Ugron Gábor: T. ház! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Van még egy különvélemény !) • Elnök: Nem kívánják felolvastatni? (Igen! Kérjük a Frey Ferenczét is!) Schóber 'Ernő jegyző : (Olvassa Frey Ferencz különvéleményét.) Mohay Sándor: Kérném a t. elnök urat, hogy ha már két különvéleményt felolvastatott, méltóztassék felolvastatni Rohonyi Gyula szavazatának indokolását is. Perczel Béni jegyző : (Olvassa Eohonyi Gyula szavazatának indokolását.) Ugron Gábor: T. ház ! A negyedik bírálóbizottságnak imént felolvasott ítéletén a házszabályok értelmében a ház nem változtathat. Tehát felszólalásom az ítéletnek megváltoztatását nem is czélozza ; de úgy az ítélet indokai, mint a különvélemények felolvasása rendjén, meggyőződtem oly tényekről és cselekedetekről, a melyeket maga a bírálóbizottság nem hagyhatott volna figyelmen kívül, mint oly tényeket és cselekedeteket, melyek a közszabadságot támadják meg s a hatóságoknak törvénybe ütköző eljárását képezik. Szükséges lett volna, hogy megtegye a maga javaslatait, sőt még felszólalásait is itt a képviselőház előtt, hogy ennek következtében a kormány tegye meg a szükséges lépést. Ugyanis, t. ház, még a féligmeddig való abszolutizmusban is, mint a milyen a franczia második czászárság volt, ott is, midőn a választási időszak bekövetkezett, ez időszak alatt a megszorított polgári jogok teljes joggal érvényesülhettek, választói üléseket a polgárok szabadon tarthattak. Mit tapasztalunk mi itt? Szolgabírói hivatalos rendelet adatik ki; nem beszéd, hanem hivatalos rendelet, a malaczkai szolgabíró 95. szám alatti rendelete, mely eredetiben van ide csatolva s e rendeletben megtiltja a képviselőjelöltnek a választói gyűlésnek megtartását, és itt nem a pártgyűlés és népgyűlés megkülönböztetése a döntő, mint a különvéleményben hallottam, megtiltja, mondom, a választói gyűlés megtartását azért, mert a jelölt a maga programmbeszédjét a szolgabírónak be nem mutatta. (Morgás szélső balfelől.) Ez oly önkényes, olyan alávaló cselekedet, a közszabadságnak olyan szemérmetlen megtámadása, (Zajos helyeslés a szélsőbalon), a melyet eltűrni a választói szabadság, a képviselői szólásszabadság érdekében nem lehet. (Helyeslés a szélsőbalon,) Minden polgárnak joga van Magyarországban szabadon beszélni, ez a mi alkotmányunk, ez a mi törvényünk. És ez a jog még védelemben részesíttetik a választói törvény által is, mert a képviselőjelöltek szabad nyilatkozását a törvény még külön oltalomban részesíti. Hogy akkor, midőn a törvény ilyen külön oltalomban rézesíti, a hatóságok szemérmetlen vakmerőséggel előálljanak és azt követeljék a képviselőjelölttől, hogy programmbeszédjét terjeszsze eléjök: ez az alkotmányos szabadság megtámadása. Elvártam volna, hogy ezen hivatalos okirat alapján a háznak kiküldött bizottsága az észleltekről jelentést tesz, mert nemcsak neki, mint a választás megbírálására kiküldött bizottságnak, hanem minden egyes képviselőnek kötélesságe, hogyha a közszabadságok meg vannak támadva és meg vannak támadva éppen azon forrásban, melyből a parlament kikerül, fellépjen és igyekezzék a kormányt felvilágosítani arról, hogy a maga közegeit fékezze, fegyelmezze, eltávolítsa. A stomfai választás deezember 5-ikén történt, ha nem csalódom. Azóta egy újabb tisztújítás ejtetett meg. Én kíváncsi vagyok, hogy az a szolgabíró, a ki vagy annyira tudatlan, vagy annyira szemérmetlen, hogy ilyen tényt mert elkövetni a képviselőjelölttel szemben, újból megválasztatott-e ? (Felkiáltások balfelől : Hogyne!) S én kérdem a belügyminiszter urat, a kinek az ellenzék minden ténykedéséről van tudomása, s a kinek hivatalból tudomással kell vagy kellene bítnia arról, mit cselekedett e szolgabíró : vájjon mit tett, hogy ez a szolgabíró büntetését elvegye? Mert itt nem mendemondáról van szó, hanem az iratokhoz becsatolt hivatalos aktáról, a melylyel szemben nincs tagadás, nincs kibúvás, csak büntető közbelépésnek van helye. Micsoda közigazgatás vau egy vármegyében, a hol ily tudatlan, a közszabadságot ekként megtámadó hatóságok az újabb választás rendén hivatalukban újból megerősíttetnek ? Akkor azután előállnak és beszélnek, hogy a választásnál a vizsgálatot nem lehetett elrendelni, mert nem akarták a fanatizmust, nesu akarták a népnek szenvedélyeit és indulatait újból felkelteni, mert ott fanatizmus és erőszak uralkodott. Ha egyes emberek erőszakoskodnak, a mi megtörténik, ott vannak a hatóságok, hogy azon erőszakoskodással szemben a törvénynek és jognak érvényt szerezzenek. De ha a hatóságok erőszakoskodnak és erőszakoskodnak felsőbb protekczió mellett ágy, hogy azon választásnál és ténykedésnél jelen volt alispán is, a kinek kötelessége lett volna, hogy azt a szolgabírót féken tartsa és az alkotmányos szabadság megtámadásától visszatartsa: akkor, uraim, ne beszéljünk a nép erőszakoskodásáról ne beszéljünk a nép fanatizmusáról, mert a népnek joga van a haraghoz, a bosszúálláshoz! (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) És vigyázzanak és reszkessenek önök, hogy ne ingereljék azt a népet addig,