Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.
Ülésnapok - 1892-583
583. országos ülés 1896. márcüius 13-áu, pénteken. jog nézve, hogy az egész ügykezelés miképen, milyen módszerrel fog keresztíílvitehii ? T. ház! Amint már volt szerencsém kijelenteni, én helyeslem ezen javaslatot első sorban azért, mert ez a szőlők felújítására igen sok előnyt biztosít; mert mindjárt egy jelentékeny hitel szavaztatik meg szőlészeti czélokra és főképen, mert a kölesönök adásával a szőlőterületek hitelképessé lesznek téve. Ez már oly nagy előny, a mely elől én nem zárkózhatom el és ennek jóvoltát el is ismerőm; mert ez a szőlészetnek nagy lendületet adhat, a magántevékenységnek új ösztönt és bizalmat nyújthat és a munJkáskérdésben rejlő bajok orvoslását is elősegítheti s anyagi eszközt ad a szőlőbirtokosoknak, hogy ezen költséges munkálatokba belefoghassanak és elpusztult szőlőiket újra jövedelmezőkké tehessék. Mindezen tények annál fontosabbak, mert, sajnálattal kell kijelentenem, a szőlészet terén eddig vajmi kevés tétetett, a kormányok részérő! megbocsáthatatlan mulasztások történtek. (Úgy van! balfelöl.) Fáj az embernek a lelke, ha látja kopár hegyeinket, a melyek eddig a lakosságnak és a nemzetnek kincsesbányái voltak, most az enyészetet hirdetik. (Zaj. Elnök csenget.) Vérző szívvel kellett továbbá azt tapasztalnunk, hogy a lakosság kénytelen volt a vándorbotot kezébe venni és magának új hazát keresni. Kívánom, hogy ez a javaslat legalább bizalmat nyújtson és új munkaforrást nyisson a nemzetnek a szőlőfelújítás nagy munkájában. Ezen már előadott fontos közgazdasági és társadalmi szempontoknál fogva a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Általános "helyeslés. Szólót számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. a kataszter és végre a jogi rész, a telekkönyvi betétszerkesztés. Már most, míg ezek a munkálatok elkészülnek, a szegény nép, ha meglesz is a törvény, annak áldásait nem fogja élvezhetni. Kérem tehát a miniszter urat, kiről meg vagyok győződve, hogy melegen szívén viseli ezt az ügyet, hasson oda miniszter-kollégáinál is, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés e vidéken soron kívül vétessék munkába és hajtassék végre. Szerettem . volna továbbá, ha már ily nagyobbmérvű kedvezmények nem nyújtatnak, ha legalább a tartalékalapba befizetendő összeget az állam viselte volna és ne kellett volna a kölesönvevőknek azt megfizetniök és még a rizikót is maguknak viselniök. Mert (Halljuk! Halljuk !) hiszen ki fogja e szőlőfelújításból a legnagyobb hasznát húzni ennek a szőlőfelújításuak? Az állam. Az szedi az adót, nemcsak a szőlőterületek után, hanem a borok után s minden után, a mi a borból iparilag feldolgoztatik. Tehát már az a legkisebb kedvezmény volna, hogy legalább ne lennének kénytelenek a tartalékalap terheit viselni és azt befizetni, hanem az állam azokat a veszteségeket, a melyek ezen kölcsönök lebonyolításánál esetleg beállhatnak, a maga rizikójával fedezné. Továbbá a tartalékalapot illetőleg ellentétet látok a 15. §-uál, a melyre nézve szintén felvilágosítást kérek a t. miniszter úrtól. (Halljuk!) Nevezetesen itt az van mondva, hogy a tartalékalap addig, míg a törvény alapján engedélyezett kölcsönök teljesen és hiánytalanul vissza nem fizettettek, nem oszlatható fel; míg ellenben a következő bekezdésben az van mondva: hogy a kölcsönvevő, mihelyt kölcsönét járulékaival együtt kifizette, az esetleges veszteségek levonásával ezen befizetett tartalékalapot vissza fogja kapni. Én ebben bizonyos ellentmondást látok, mert hiszen ez a tartalékalap az összes veszte ségek fedezésére szolgál alapúi és ha ezen szakasz uem módosíttatnék, akkor nem állhatna meg ez a két fogalom, hogy t. i. fel nem oszlatható, és viszont, ha én mégis kifizetem a kölcsönöket, nekem a tartalékalapból rám eső rész kiadandó. Ez két ellentétes dolog. Igen helyes lett volna, ha a t. miniszter úr részletes kimutatást terjesztett volna a ház elé a kölcsönökre nézve, a mely kimutatásban tétel szerint minden benfoglaltatnék, hogy mindenki világosan látná, hogy a bank a számadásokat miként fogja eszközölni. E tekintetben nem elég, hogy a törvényben meg vannak a kamatok állapítva, de az is lényeges dolog, hogy a bank miképen fogja a kamatokat számítani; mi után fogja a kamatok kamatját szedni; szóval, teljes kimutatást szeretnék látni a ház előtt arra (Szünet után.) Elnöki Az ülést újra megnyitom. Mielőtt a napirendet folytatnók, a miniszterelnök úr kivan előterjesztést tenni. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Vagyok bátor az állami számvevőszék jelentését (írom. 1067) a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1895-iki számadási év negyedik negyedében előfordult túlkiadások, — előirányzatnélkűli kiadások — és hitelátruházásokról beterjeszteni. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A benyújtott jelentés kinyomattatik, a ház tagjai között szétosztatik és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasíttatik. Schóber Ernő jegyző: Óváry Ferencz! •
