Képviselőházi napló, 1892. XXXI. kötet • 1896. márczius 9–márczius 28.

Ülésnapok - 1892-582

?f 582. országos ülés 1896. márczins 12-én, csütörtökön. nyomorult földön él, hogy kénytelen elmenni nyáron az Alföldre, Szabolcsba, Borsodba, Alsó­Zemplénbe s ott szerzi meg az élelmet a jövő télre, s abból, a mit ott szerez, fizeti adóját, mégis minden szocziális ragálytól teljesen ment. Az ily nép iránt, azt gondolom, nagyobb figye­lemmel kellene lenni és én arra kérem az igen t. igazságügyminiszter urat, méltóztassék ezen járás kérelmét teljesíteni és a járásbíróságot lehetőleg rövid idő alatt fölállítani. (Helyeslés a baloldalon.) Hévizy János jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Szokásom ellenére, többek figyelmeztetése folytán, átfutottam a mai lapokat — mert beszédemet nem szoktam elöl vásni, — és legnagyobb meglepetésemre olvasom, hogy tegnap a t. igazságügyminiszter úr beszédem folyamán azt mondotta: »Én ilyen bolondot nem mondottam.« Én ezt a közbeszólást, a melyet sem parlamentárisnak, sem különösen a minisz­teri székhez illőnek egyáltalában nem tartok, nem hallottam, ennélfogva tegnapi beszédem folyamán arra egyáltalában nem is reflektál­hattam. Ma megkérdeztem volt a miniszter urat, mi lehetett oka annak, hogy ilyen kife­jezést használt és azt a választ kaptam, hogy a miniszter úr ezt nem mondotta. Kezembe veszem a hivatalos naplót, az pedig azt mondja, hogy a miniszter úr ezt igenis mondotta. T.ház! Minthogy a törvényszékekkel kapcso latos dolgokról van szó és szavaim értelmének helyreigazítása czímén különben is jogom volna felszólalni, állítsuk helyre ezen dologban objek­tíve a tényállást, mert nekem soha eszem ágába nem jutna a parlamentben egy minisztert olyan súlyos dologgal vádolni, hogy ő bolondot beszél. Már most, hogy az, a mit én mondottam, igaz-e vagy sem, ez a kérdés. Hogy a miniszter úrnak igaza van-e abban, hogy a mit én állítot­tam, az bolond dolog vagy sem: ez nem reám tartozik, hanem a miniszter úrra. Állítsuk helyre a tényállást. Itt van, t. ház, én szószerint ezt mondottam: (Olvassa.) »Már most én applikálom az adott esetre. Miről van szó? Azt mondja a t. miniszter úr, hogy neki joga volt rendelettel kimondani, hogy a vegyes házasságbeli és tisztán egy felekezetűek között lefolyt köteleid perekre is a házassági jogról szóló törvény életbe lépte után azon tör­vényszékek legyenek illetékesek, a melyek ille­tékesek a különben azelőtt előttük folyt 36. §. szerinti eljárásra. Hát, t. ház, világosítsuk fel ezt egy kissé. Erdély Sándor igazságügyminiszter : Nem mondtam én ezt! Polónyi Géza; Hát mit mondott? Hátak­kor nem tudom mit mondott, ha ezt sem mondta! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Azt nem, a mit a képviselő úr mond. Ilyen bolondot nem mondtam! Polónyi Géza: Engedelmet kérek, a mit én mondok, azaz, hogy a t. miniszter úrnak nem volt joga rendelettel kimondani azt, hogy a szent­székek előtt folyamatban volt perek X vagy Y törvényszékhez tétettessenek át, mint illetékes bírósághoz. Erdély Sándor igazságügyminiszter: És ezt nem is mondtam semmi rendeletben.* No már most, t. képviselőház, olvassuk fel azt a rendeletet, a melyre én hivatkoztam. Hogy valahogy a hitelességéhez kétség ne férjen, a képviselőház könyvtárából vettem ki a hivatalos példányt és azt fogom felolvasni a t. háznak. Az 1895. évi 27241. szám alatt kiadott igazság­ügyminiszteri rendelet utolsó szakasza ezt mondja: (Olvassa.) »Mind az elsőfokú, mind pedig a felsőfokú egy­házi bíróságok a folyamatban levő házassági és el­jegyzési pereket az 1894 : XXXI. törvényczikk 137. §-a értelmében az illetékes királyi törvény­székhez küldik át. A házassági perekben az illetékességet az 1868: LlV. törvényczikk 36. §« — tehát szószerint az, a mit beszédemben idéz­tem •— »az eljegyzési perekben pedig az 1868 : LIV. törvényezikknek az illetékességre vonat­kozó általános rendelkezései szabályozzák. Ha az egyházi bíróság az átteendő per iratai alap­ján nem találja megállapíthatónak, hogy a per­ben az 1894: XXXI. törvényczikk hatályossá­gának területén lévő melyik királyi törvényszék az illetékes, a per iratait az illetékes királyi törvényszékhez juttatás végett ahhoz a királyi törvényszékhez küldi át, a melynek kerületében székhelye van.« Ez magyarul annyit jelent, t. képviselőház, hogy a miniszter úr rendelettel mondja ki, hogy a szentszékek előtt folyamatban levő köteleki pereket tegyék át a törvényszékhez, a mely törvényszék a miniszter úr rendelete értelmében az 1868 : LIV. törvényczikk 36. §-a szerint, a mint én azt szószerint idéztem, szerinte illetékes; ha pedig azt megállapítani nem tudják, hogy melyik törvényszék az illetékes, úgy tegyék át ahhoz a törvényszékhez, a melynek területén az ő székhelyük van. Ténybelileg tehát, t. képviselőház, az, a mit én állítottam, nemcsak igaz, de szószerint idéz­tem azt a rendeletet, a mely kezeimben van. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Hisz magam is felolvastam tegnap! Polónyi Géza: Ne legyen olyan türel­metlen a miniszter úr, s akkor jobbau megértjük egymást és hamarább tisztába hozzuk a leezkét. Először tehát én ténybelileg igazoltam azt, hogy a mit én állítottam, azt a t. miniszter úr

Next

/
Thumbnails
Contents