Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-561

4 ti 561. országos ülés 1896, i. február 17-én, hétfőn. munkájával tartja fenn és négy-ötszorte többet keres annál, a ki naphosszat az irodában körmöl, mivel az intelligens osztályhoz tartozónak számíthatja magát tollal való foglalkozása miatt: megveti a munkást, pedig a népek szolgaságba csak ott sülyedhetnek, a hol a munka tisztelete meg lesz gyalázva. (Tetszés balról.) T. ház! A középiskolák uagy versengése szintén hozzájárult a szellemi proletariátus terjesztéséhez és én megvallom, ezek szaporítását nem tartom nemzeti feladatnak. A mi a területi elhelyezést illeti, abban egyetértek a t. miniszter úrral. Ezt értem és helyeslem. Mert nálunk a középiskolák régi felállításánál nem a politikai szempontok voltak irányadók, hanem vallási szempontok. Mikor megindult az a nagy reform-mozgalom és azután az a visszahatás, — már a hitéleti mozgalmat és visszahatást értem, — akkor mindenik felekezet az iskolák felállításában versenyzett egymással. Tudták, hogy annál erősebb pozicziót nyernek, minél erősebb iskolákat alapítanak. Ez az oka, hogy midőn még a középiskolákban a nemzetiségi verseny nem is dominált, már a hitfelekezeti verseny dominált és ez alapította azután sok vidéken a középiskolákat és középiskoláink a felekezeti viszonyok szerint helyezkedtek el, a politikai szempontok általában tekintetbe sem voltak véve. Igazán e szempontot főleg most, a nemzeti politika idején a kormánynak nem szabad elejteni és a középiskolák területi elhelyezésében ki kell rá terjeszkednie. De a szellemi proletariátus terjedésének egyik oka, a mit Boda Vilmos t. képviselő úr említett fel: a latin tanszékkel ellátott polgári iskolák. Hát ez tanügyi ember előtt egy csodaszörny és igazán nevetséges egy amfibiális dolog, a melyhez h isonló szervezetet az életben soha sehol sem láttam. Mikor a polgári iskolákat Magyarországon felállították, mi volt a czél ? Kiindultak épen a szellemi proletariátus terjedéséből és azt mondták törvényhozóink, hogy nekünk egy erős, intelligens, gyakorlati osztályra van szükségünk, a kik a gazdasági, kereskedelmi, felsőbb ipari dolgokkal foglalkoznak. Technikusok, kik az alsóbb rangú technikai gyakorlatra alkalmasak. Ezeknek képzésére nekünk iskoláink egyáltalában nem voltak. Kiküldtek tehát egy pár szakférfiút, a kik a külföldön azután keresték, hogy melyek azok a gyakorlati iskolák, a melyek ilyen alsóbb fokú technikai nevelést nyújtanak. A mely nevelés arra képezi a gyermeket, hogy dolgozni ne szégyeljen és elég műveltté teszi arra is, hogy dolgozni tudjon. Erre megtalálták a mását Németországban az u. n. Mittelschulék rendszerében és azt átültették hozzánk. De míg Németországban a Mittelsehulében a középpályára képeznek és az erős középosztályt teremtik meg, az iparral, kereskedéssel foglalkozók osztályát, addig nálunk ez az iskola mindinkább eltért gyakorlati hivatásától és szervezete, tanterve —úgyszólván — dekomponálódott. Tessék megnézni Angolországban a middle classschool-okat és hasonló iskolákat, azok szintén ipari szakmunkára képeznek és ehhez való nevelést is nyújtanak az iíjúnak. De azt az iskolát öf-szekapcsolják vegyi műhelyekkel, laboratóriummal és a technikai pályára gyakorlatilag oktatják az ifjakat és mikor kilépnek az életbe, nem csak a műveltséget, de a munkára való képességet is kiviszik magukkal, és megteremtik azt az erős középosztályt, melyre a mi viszonyaink között nekünk igazán szükségünk van. {Helyeslés balfelöl.) Nálunk a polgári iskolák nemcsak, hogy azt a hivatásukat nem teljesítették, hanem szervezetileg és tantervileg visszafejlődtek. Közeledtek a gimnáziumi oktatáshoz nemcsak tantervükben, hanem még a tanítási módszerben és eljárásban is; sőt hogy lerontsák teljesen a hidat, mely a két iskolát egymástól külön választotta, megtették azt a nevetséges dolgot, hogy a latin oktatást is behozták fakültative, vagy a mint Boda t. képviselőtársam mondotta, latin tanszékkel ellátott polgári iskolákat állítottak fel, Nem elég, hogy a gimnázium és reáliskola versenyez egymással, hanem még egy harmadik versenytársat is vettek fel, mely taniigyileg nem áll oly fokon, de az ott végzett fiukat középiskolai képesítéssel bocsátja ki mégis a felsőbb teoretikus pályákra. Ez egy szerencsétlen intézkedés. Mert a polgári iskolákat, ha nem felelnek meg a gyakorlati életre előkészítő feladatuknak, tessék egyszerűen kasszáim', vagy pedig oly irányban fejleszteni, hogy a gyakorlati élethez technikai alapnevelést tudjanak nyújtani a gyermekeknek. Nem elég tehát pusztán kereskedelmi tanfolyamokkal összekapcsolni; ez egyoldalú dolog és legfeljebb túlprodukeziót idéz e téren is elő, hanem ipari, technikai neveléssel kell kombinálni. A fővárosban is van egy intézet, melyet, ha jól emlékezem, talán Trefort létesített, de sajnos, csak ez az egyetlenegy gyakorlati technikai intézetünk. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister; Az egészen más! Az középiskola ! Hock János: Ez nagyon jó eszme volt. A negyedik polgári iskolából egyszerűen felveszik a fiút s kiképezik a gyakorlati pályára; technikai nevelést nyújtanak neki négy szakosztályban : a vegyi, fémipari, gépészeti, s azonkívül azt hiszem, az építészeti szakosztályban. E négy szakosztálynak elvégzése a gyermeknek, a midőn az életbe kilép, foglalkozást és kenyér-