Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-578

578. országos ülés 1896. márczius 7-én, wornbuton. ^gy talmaz arra, hogy külföldiek, kik büntetendő cselekményt követnek el, kiutasíttassanak az ország területéről, mégis, úgy látszik, inkább kényelmi szempontból, mert sok utánajárást igényel, — nyomozást, kutatást, vizsgálatot, — az illető vizsgálat alatt álló vagy vádlott honossági illetékességének kinyomozása, megállapítása ; ezt általában mellőzik, holott pl. a szomszédos Ausztriában egészen rendszeres az, hogy kiutasítják az ilyeneket, és illetőleg visszautasítják ide hozzánk, ha magyar illetékességű. E tekintetben felhívnám a t. igazságügyminiszter úr figyelmét, méltóztassék közegei útján odahatni, hogy az e tekintetben mutatkozó hiány és mulasztás orvosoltassék. Visontai Soma: Policzáj államot csináljunk egészen! Haviár Dániel: A büntető eljárásra vonatkozó javaslat a bizottság tárgyalásán keresztülment, és kívánatos volna épen e tekintetből, hogy részben meglevő az a helyzetünk, hogy a büntető eljárás szabályozva nincsen, — gondolom, a közbeszólás erre vonatkozott, hogy policzei államnak tekinthető a mi államunk, — mondom, hogy e helyzetűnk megszűnjék, hogy a büntető-eljárás törvénybe czikkelyeztetvén, biztosságot nyújtson az állam polgárainak egyfelől, másfelől, hogy szabályoztatván az eljárás s az illető bírósági közegek se követhessenek el visszaéléseket az állampolgárokkal szemben. A katonai büntető eljárásra vonatkozólag a t. igazságügy miniszter úr méltóztatott röviden annyit kijelenteni, hogy habár ez a kérdés nem tartozik tárczája keretébe, mégis érdeklődik iránta. Hát hiszen ezt már valamennyi igazságügyminisztere Magyarországnak 1867 óta kijelentette; látjuk azonban, hogy a kérdés megoldás felé egyáltalában nem halad, és nem bírjuk elérni azt a czélt, hogy ez a múlt századbeli, mondhatni embertelen, igazságtalan, brutális eljárás mellőztessék; bármiként igazolja is a szigorúbb eljárást talán a katonai szükséges fegyelem; e tekintetben, a mennyiben az állampolgárok egyéni és polgári jogainak megóvása és az embertelen bánásmódtól való megóvása követeli, — habár más vonatkozásban, katonai minőségben — mégis azt hiszem, hogy első sorban és főképen a t. igazság ügy miniszter úr hatáskörébe tartozik és hatásköréből kifolyólog kötelessége, hogy ezen ügy rendezését valahára elősegítse és tisztázza. (Helyeslés bálfelől.) Az ügyviteli szabályok módosítását maga •BZ igen t. miniszter úr is szükségesnek és indokoltnak jelentette ki múlt évi beszédében. Tudtommal erre nézve sem történt semmi a tekintetben, hogy a bírósági tagok a kezelés tekintetében felmentettek vagy munkájuk könnyíttetett volna, különösen hogy a statisztikai adatokkal való évenként két heti bíbelődés megkönnyíttessék és hogy a statisztikai táblázatok talán a czélravezetőbb módon állapíttatnának meg, mert egyfelől nagyon sok felesleges munka mutatkozik benne, másrészről pedig annyi részletes munkát vesz igénybe a rovatok kitöltése, hogy valószínűleg a legtöbb esetben mellőzhetik a nagyobb fáradtság az életben és valószínűleg úgy megy, — nem akarok rámutatni egyes esetekre — hogy belátás szerint tétetnek az illető rubrikákba az illető számok. Az igen t. igazságilgyminiszter úr jelentése nagyon sok dolgot ölel fel, de egy az, a mi nem megnyugtató benne, nevezetesen, hogy bár újabban szerveztettek bíróságaink, azért a hátralékok még mindig nagyszámban mutatkoznak, nemcsak, hanem folyton szaporodnak. így a kúriánál magánál 22.000-ről 28.000-re szaporodtak a hátralékok 1894. óv végéig, az igen t. igazságügyminiszter úr saját jelentésének hivatalos adatai szerint. Erdélyi Sándor igazságügyminiszter: Nem lehet! Csak 13.000! Haviár Dániel: 1894. év végéig 28,000 van kimutatva; lehet, hogy nyomdahiba van itt, de méltóztassék meggyőződni, hogy 28.000 néhány száz yan kimutva. Azonkívül a kir. törvényszékeknél felszaporodott 32.000-ről, 42.000-re, a járásbíróságoknál 42.009-ről, 82,000-re a a hátralékok száma. Ezek egyáltalában nem azt tanúsítják, hogy a pénzügyi bizottság igen t. előadója a pavilonnal ós a 80 írnokkal, mint kiváló jelenségeível ennek a költségvetésnek, lépjen elő, hanem indokolttá tennék azt, hogy a bíróság létszáma ott, a hol szükséges, megfelelő mérvben szaporíttassék az igazságszolgáltatás érdekében. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Azonfelül az igen t. ígazságügyminiszter úr kilátásba helyezte, hogy több téren és több irányban beható munkálatokat folytatott és megfelelő javaslatot fog beadni; elősorolta ezeket, különösen a biteltörvónyeket illetőleg, a melyekre nézve azonban javaslat mostanáig sem adatott be; elősorolta különösen például a zsellértelkekre, a jászkúnkerületi viszonyokra és a határőrvidéki házközösségre vonatkozó, sürgősnek jelzett javaslatokat; azonban azok mostanáig sem adattak be. Sőt a mit megígérni gzíveskedett, hogy a múlt év folyamán lépteti életbe így az örökösödési eljárást, azt sem tette meg, mert csak a folyó évben léptette életbe; a végrehajtási törvény módosítására vonatkozó javaslatot, melyről pedig azt mondta, hogy a múlt évben fogja benyújtani, szintén nem nyújtotta be. Úgy látom ezekből, igen t. ház, hogy —• nem akarom kicsinyelni az igazságügyi kormányzatnak működését a múltban — az utóbbi 69*