Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-578

460 578- országos ülés 1896, tainak törlesztésére fordíttassanak. Hatodszor, az említett állami hozzájárulásokon kivííl semmiféle nyílt vagy rejtett kedvezmény a viczinális vasutaknak ne adassék. Hetedszer, körűi kell írni, hogy az útadónak hányadrészét, és mennyi időre szabad viczinális vasutak segélyezésére fordítani, és ki kell mondani, hogy azon ürügy alatt, hogy egy vidék viczinális vasútat kapott, nem szabad annak a vidéknek megyei útait községi útakká degradálni. Miután a jelenlegi segély a viczinális vasútaknái csak azt eredményezi, r

hogy a viczinális vasutak drágábban épülnek ki s annak következtében az országnak inkább kárára, mint hasznára vannak, én a tételt el nem fogadom, de van szerencsém a következő határozati javaslatot a t. ház szíves figyelmébe és jóindulatába ajánlani: (olvassa.) »Határozati javaslat, utasítja a ház kereskedelemügyi minisztert, hogy a következő elvek figyelembevétele mellett módosítsa úgy a helyiérdekű vasutakkal szemben követett eddigi politikáját, mint az 1888. IV. törvényt: 1. a helyiérdekű vasutakat lehetőleg olcsón kell kiépíteni, tehát az azokkal szembeni követelmények, az állam részéről tetemesen mérséklendők; 2. a helyiérdekű vasutakat sem állami állomások kibővítési, sem más ily természetű kiadásokkal terhelni nem szabad; 3. ha valamely érdekeltség egy helyiérdekű vasút létrehozásában megállapodott és a szükséges pénz előteremtéséről gondoskodott, az építés a minisztérium közbenjárásával nyilvános árlejtés útján, a legolcsóbb vállalkozónak adandó ki; 4. az állami hozzájárulásokat nem a tervezett, hanem az árlejtéskor elért tényleges építési költségek arányában kell megállapítani; 5. az állami hozzájárulások nem tőkében, hanem évjáradék alakjában fizettessenek ki és pedig első sorban az elsőbbségi részvények kamatainak kielégítésére fordíttassanak ; 6. a 1 örvényben körülírt állami hozzájárulásokon kivííl semmi nyílt, vagy rejtett kedvezmény nem adandó helyiérdekű vasutaknak; 7. úgy az egyes községek útadójából, valamint a megyék útadó alapjaiból csak egy bizonyos részt egy meghatározandó ideig szabad helyiérdekű vasutak segélyezésére fordítani.« (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Schober Ernő jegyző: Bessenyei Ferencz ! Bessenyei Ferencz: T. ház! (Halljuk! Ralijuk.

1

) Midőn az elmúlt évben a temesvár— nagyszentmiklósi vasútról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, és midőn gróf Zselénski képviselő úr ezen vasútra szóló nézeteit előterjesztette, a tisztességről való felfogásommal nem tudtam összeegyeztetni azt, hogy mint azon vasútnak márezius 7-én, szombaton. volt előmunkálati engedményese a tárgyalási teremben benn maradjak és észrevételeimet megtegyem, de miután az a vasút ma egy részvénytársaságé, azt hiszem, nem fog engem elítélni a t. ház a miatt, hogy ha észrevételeimet azokra, a miket a t. képviselő úr itt elmondott, megteszem. Két vasútat említett fel az igen tisztelt képviselő úr, a temesvár-nagyszentmiklósit és a temesvár—bnziásit, mind a kettőt olyannak, a IÍOI terepnehézség egyáltalán nincs,

1 hanem tiszta sík földön vezet a vasút. Hát t. ház, a temesvár—buziási vasútra nézve, hogy a grófúr szerint ilyen magas összeg állapíttatott meg, bátor vagyok csak a következőket előadni. 31 kilóméter hosszúságú ezen vonal, a vonalon 8 állomás van, 39 műtárgy és egy 210 méteres temesi vasszerkezetű híd, a mely a boldvalvölgyivel szemben vas ma is. (Derültség.) Azonkívül pedig, amint igen jól tudja tán at. képviselő úr, mert az ottani terepviszonyokat ismeri, körűibei ől 12 kilóméterig a Temesen innen és 8 kilóméterig a Temesen túl ártérben haladván ezen vasút, nem is mondható oly sík földnek, hol a munkálat oly nagyon könnyű. Azt be fogja látni maga a t. képviselő úr, a ki egy tekintélyes vasútnál van érdekelve, hogy akkor, mikor csaknem minden &J2 kilométerre egy állomás létesíttetik, mikor 39 nagyobb műtárgy van, és egy 210 méteres vasszerkezetű híd, talán ezek a költségek mégis nagyobbak lehetnek, mint a hol ezek a dolgok nincsenek így ; a hol a 8 kilóméterre esik esetleg egyik állomás a másiktól, a hol a műtárgyak sokasága nem ily nagy, és 210 méteres vasszerkezetű hidat előállítani nem kellett. Azt hiszem, ezt belátja maga a t. képviselő úr is. A temesvár—nagyszentmiklósi vasútra nézve múlt évben méltóztatott egyebeket is felhozni ; ennél csak azt vagyok bátor kiemelni, hogy ez nagyban különbözik az arad-csanádi vasútaktól, mert igaz, hogy ezek olcsón lettek építve, de a mikor ezen kérdés itt megvitattatok, hallottuk, hogy ezen vasutak oly roszszúl építtettek, hogy később az alépítményt pótolni és tetemes költséggel ott javítást eszközölni kellett. Ennél a temesvár—nagyszentmiklósi vasútnál 6000 keréknyomásra van a trace, és ennélfogva igen jól tudja az igen tisztelt képviselő úr, hogy kétszer annyi talpfa szükséges, és hogy míg ott hajdanábaz az arad-csanádi vasútnál egyszerű vassínek alkalmaztattak, ma 23 és fél kilógrammos sínek alkalmazása van elrendelve, és azt is méltóztatik tudni, hogy csak pár év alatt tetemesen, és pedig 3 forint néhány krajczárral emelkedett a sínek ára métermázsánként. Mindezek oly különbözetet tesznek, a mi tekintélyes összeggel emeli az építési