Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.
Ülésnapok - 1892-578
454 B ' 8, országos ülés 1896. máreiius 7-én, szombaton. kereskedelemügyi miniszter úr, másfelől pedig a Folyam- és tengerhajózási részvénytársaság között fenforog, azonban az itt felmerült vita alkalmával és az itt hallottak után egy dolog felől kétségtelenül bizonyos vagyok. Ha a magyar kormány a folyam- és tengerhajózási társulatnak oly messzemenő pénzügyi kedvezményeket biztosított, ezek fejében viszont megkövetelheti, hogy azon társulat a hajózás érdekét a legkielégítőbben reprezentálja és pedig nemcsak a teherszállítás hanem egyúttal a személyszállítás tekintetében is. Különösen nagyfontosságúuak tartom ez utóbbi ágát is a folyamhajózásnak, t. ház, mert az országnak különösen a dunamelléki vidékein ismeretes azon körülmény, hogy a cs. kir. Dunagőzhajózási társaság ezen érdekeket már évtizedek óta milyen mostohán látja el. Addig, míg létezett a magyar vállalat a 60-as években, az u. n. Magyar gőzhajózási tárBaság, a mely oly lelkiismeretlenül és hozzátehetném, hazafiatlanul lett ezen másik társulat érdekeibe átjátszva, addig Magyarországon a személyszállítási érdekek is kellőleg kielégítést nyertek. (Halljuk! Halljuk!) De a mióta ezen magyar társulat megszűnt létezni, az osztrák hajózási társulat a személyszállítási érdekeket épen azon szempontból, mert neki nem biztosítanak kellő jövedelmet, a leghanyagabbúl, a lehető leggondatlanabbul látja el. (Úgy van! balfelől.) A ki ezen hajózást igénybe veszi, ismeri annak összes mizériáit, tudja azon számtalan kellemetlenséget, a mely a személyhajóval való közlekedésnél fen forog. (Úgy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) Azonban a Dunagőzhajózási társulat az utóbbi időben tovább is ment már és egyszerűen bizonyos vonalakat és bizonyos állomásokat be is szűntetett. Különösen a fővárostól felfelé és lefelé a helyi hajózást egyszerűen megszűntette, minthogy eleintén oly súlyos áldozatokat követelt az egyes községektől, a melyeknek azok megfelelni nem voltak képesek. Pedig tisztában lehet aziránt mindenki, hogy az ilyen helyi hajózásnak mily rendkívüli jelentősége van, egyfelől a főváros élelmezését tekintve, (Úgy van! balfelől. Halljuk! Halljuk!) másfelől pedig a főváros vidékének anyagi föllendülésére nézve is. Épen ezen hajózás szempontjából itt, a főváros környékén, úgy felfelé, mint lefelé nagyobbmérvű települések történtek, nyaralók építtettek; számosan kimentek lakni azon föltevésben, hogy nekik biztos és könnyű hajózási összeköttetésük lesz, és mikor aztán ezen emberek ott építkeztek, berubázlsodtak, akkor a Dunagőzhajózási társulat egyszerűen beszüntette hajójáratait és azon emberek költségesen, ezer forintok árán vásárolt telkeiket és épületeiket otthagyhatják, mert azon helyek nyári tartózkodásra és életmódra teljesen alkalmatlanokká váltak. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) T. ház, én azt hiszem, hogy ez nem egészen oly utolsó rangú érdeke az államnak (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és különösen a kereskedelmi minisztériumnak; nem olyan érdek ez, a melyet teljesen szemügyön kívül hagyhatna. Ha már egyszer a Dunagőzhajózási társulat önző érdekekből ezt a közlekedést oly mostohán láija el, itt van most az az új társulat, a mely a kormány részéről oly hatalmas kedvezményekben és szubvenczióban részestíl; megvárhatjuk és követelhetjük, hogy a t. kormány kötelezze a társulatot, (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy azon elhanyagolt pontokat és közlekedési vonalakat, a melyeket a Dunagőzhajózási társulat elejtett, haladéktalanul v&gyei fel közlekedési vonalaiba és a legpontosabban lássa el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tudom, mit fog a t. miniszter úr erre felelni; azt fogja mondani, hogy az az új társulat még nincs erre berendezkedve. Hát legyen berendezkedve reá. (Helyeslés balfelől.) Mi nem kívánjuk, hogy nekünk »Orient«-,vagy »Iris«-féle gőzhajók rendeztessenek be a helyi forgalomra, hanem vásároljon magának a társulat egy kisebb, propellerformájú gőzhajót, tartsa fenn azt; de kívánatos, hogy az mielőbb, már május 1-ére lépjen életbe. (Helyeslés balfelöl.) Itt van a millénium; ez a főváros vidékének élelmezése szempontjából, mint a vidék közlekedése szempontjából is fontos kérdést képez. Rendkívüli nagy előnye volna a fővárosnak, úgymint a fővároshoz közel levő vidék közönségének, ha például a millénium meglátogatására reggel bejöhetne és este hazamehetne. Ezt egyszerű hajózási közlekedéssel el lehetne érni. De, mondom, a főváros élelmezése tekintetéből is rendkívül előnyös volna ez. Azért nagyon kérném a t. miniszter urat, méltóztatnék odahatni a társaságnál, én már kísérletet tettem, de viszszautasíttattam, hogy legalább annyit tegyen meg, hogy a fővárostól felfelé Szent-Endréig, valamint lefelé Ercsiig, egy helyi hajózási közlekedést e társaság azonnal életbe léptessen. Abból a közmondásból indúiva ki, hogy: »Adjon az isten, de mindjárt«, kérem a t. miniszter urat, hogy azon előzékenységével, a melyet már előzőleg is tapasztaltunk, hogy az ily kérdéseket a t. kereskedelmi miniszter úr eürgősen szokta ellátni, legyen szíves a saját hatáskörében ebben az ügyben is sürgősen eljárni. (Helyeslés a seélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. ház! Síjnosan kellett nélkülöznöm a t. kereskedelemügyi miniszter úrnak a költségvetés beterjesztése kíséretében