Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-575

575. országos ülés 1896. inárczius 4-én, szerdán. 381 Josipovich Géza jegyző : Sporzon Ernő ! Sporzon Ernő: T. képviselőház! Az iparés kereskedelem fejlesztésére évenkint nevezetes összegek szavaztatnak meg, én tehát rövid beszédem keretén vizsgálódás tárgyává kívánom tenni, mennyire haladtunk ez irányban és mennyire lettek a megszavazott összegek felhasználva, minő eredménynyel? Nem fogok kiterjeszkedni a kereskedelem és ipar minden ágára, hanem leginkább csak a háziipar, mint kedvencz eszmémmel kívánok behatóan foglah kőzni, mert ez azon ipar, mely szegény népünknek különösen a téli időben, midőn más foglalkozása nincsen, ád egy kis munkát és keresetet. Átnéztem 10 évi budgetet és úgy találtam, hogy 1883-tól 1889-ig el volt különítve, a háziiparra előirányzott összeg a többi ipari czélokra is ipari szakoktatásra előirányzott összegektől amennyiben egyenesen benn van az 1885-ik évi budgetben házi és népipar fejlesztésére 48,000; 1886-ban ugyanezen czím alatt 48,000, 1887-ben 98,000, 1888-89-ben ismét 48,000 frt, tehát a miniszter úgy intenczionálta és a törvényhozás i«i úgy akarta, hogy 48,000 frt adassék ki a háziipar és népipar segélyezésére és fejlesztésére. A többi években már a házi- és népipar, mint külön tétel nem jön elő, így 1890-ik évtől 95-ig már csak ipar és kereskedelmi czélokra történt a megszavazás, de sokkal nagyobb összegekben 2500, 300,000 és 450,000 tételekben — és úgy adatott a miniszter úrnak az átruházási jog, mely szerint tehát ezen összegből tetszése szerinti részt a házi ipar segélyezésére fordíthatott. Megnéztem erre vonatkozólag a zárszámadásokat is, de ott sem találtam részletezve a kiadást, tehát még a miniszter úr által évente a ^képviselőháznak beterjeszteni szokott jelentésben kutattam, hogy képet nyerjek arról, mely összeg és milyen ereeménynyel lett a háziipar fejlesztésére fordítva. Az első bővebb felvilágosításra az 1891-ik évi jelentésben akadtam, a melyben meg van mondva, hogy a háziipar nálunk régebben képezte ugyan a kormány gondoskodásának tárgyát, de részben pénzügyi okok részben fmegfelelő szakközegek hiánya miatt nem sikerűit e téren a kívánt eredményt elérnie, tétettek azonban intézkedések, 1. a fonó, himző és szövő háziipar, 2. a házi faipar, 3. a szalma gyékény és kosárfonási házi iparágak fejlesztésére — azáltal, hogy vállalkozók szerződtettek a hazai iparczikkek tovább eladásra, — minthogy azonban ezeknek forgótőkére volt szükségük, hogy a néptől az előállított iparczikkek megvásárolhassák, el kellett őket látni ilyennel és így a székelyszalma, sás, káka és gyékény-fonó iparra Halmágyi Viktor, 4000 a Pozsony, Nyitra, trencsénmegyei házi fonó szövő és himző iparra, Pauseheneui András pozsonyi kereskedő 4000 frtal a zólyom- és barsmegyei csipkeverő háziparra Timkó és Horn beszterczebányai kereskedők 3000 írttal elláttattak és megkezdődött a nagyobb akcziót, — de mindössze a 48.000 frtból csak 11,000 frt lett kiadva. 1892-ben folytatták a fejlesztést és nagyobb sikert Csorba Samu ért el a székely fa- és szövö-iparral, — ki e ezikkek részére Brassóban egy bazárt is nyitott, mely 10,000 frtot forgalmazott évente, de nagyobb tőkehiány miatt nem bír kellően prosperálni, fejlesztetett továbbá a szatyorfonás Tordamegyében elég szép sikerrel. De különösen a szövőipar Árva- és Békésmegyében összekötve, kender és lentermeléssel Szent-Ágothán, a kosár- és gyékényfouás Békésmegyében és Belluson Trencsénmegyében és a szalmafonó háziipar Hajdúvármegyében. 1893-ban az előző évek kezdeményezése már nagyobb fejlődést nyert, amennyiben Árva és Békésmegyében a szövőipar sokkal több család által űzetett és Árvamegyében már 4000 család szövött közönséges vásznat és 17 család damasztot. Terjedt a posztóipar Privigyén, a hol az alakult szövetkezet, mely új gépekkel elláttatván, sokkal nagyobb mennyiségű posztót bírt előalkotni és nagyobb szállítmányt nyári katonai takarókban a közös hadsereg részére elvállalni, — ezen hazai iparszövetkezet a múlt és ez évben nagyobb mérvű segélyben részesült, sőt miután a hajtó ereje a víznek nem volt elegendő, a miniszter úr egy turbinát és egy új fonó és kartoló gépet adott részére, — mely 7,500 frtba került s most 200 családnak szolgál keresményül, — a miért a t. miniszter úrnak köszönetet mondok. Ugyanezen évben terjedt a himző háziipar Nagyszombat vidékén különösen Czifferen; Vágújhelyen és Pöstyén vidékén, az első helyen, t. i. Czifferen egy államilag segélyezett himző tanműhely van, melyben remek arany, ezüst és selyemhimzéstí tárgyak készíttetnek. Ezen iskola fellendülését egy nagy protektornak köszönhetjük, Izabella kir. főherczegnő ő fenségének, ki oly lelkesedéssel karolta fel e tanműhelyt és oly érdeklődéssel van a hazai himzés iránt, hogy nemcsak saját személye és családja részére nagymennyiségű megrendeléseket tesz, hanem magánösszeköttetéseinél fogva a fenséges uralkodóház több tagja által történtek ajánlata folytán nagyobb megrendelések, (Helyeslés.) sőt a fenséges asszony összeköttetéseinek és ajánlatának köszönhető, hogy ezen