Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-567

198 S67 « országos ülés 1896. február üt-én, hétfőn. sikerült, és abban is hagytam. Tehát vannak esetek, midőn az illetők azért csinálják, mert kötelességük csinálni, és utóvégre is azt hiszem, közérdek, hogy minél több vasút létesüljön, létesüljön vagy a kormány, vagy az ország, vagy magánosok segélyével. (Egy Jiang a bal­oldalon: Olesón!) Én is azt mondom. Azért a legegészségesebb vasúti politika az, ha az állam maga veszi kezébe a vasútakra szükséges pénz­beszerzést. Az állam a helyi érdekű vasutakat, mint közgazdasági elsőrendű tényezőit, kell hogy eredményre vezető támogatásban része­sítse, s így a pénzügyi műveleteket vegye maga át már azért is, mert ezáltal az ország pénzügyi helyzetén is javulást fog előidézni. Más államokban az ilyen támogatás tetemes áldozatokba kerül. Bajorországban például maga az állam építi a helyi érdekű vasutakat, és az érdekeltektől semmi egyebet nem kíván, mint a szükséges terűletek átadását. Szájbely Gyula: Kevés van. Bobula János: De van, a mennyi szük­séges. Nálunk még áldozat sem szükséges az állam részéi ff], és az állam minden koczkázat nélkül teljesítheti azt a közgazdasági fontos munkát, hogy a helyi érdekű vasutak hálózatát létre­hozza; csak szakszerüleg kell ezzel az iigygyel foglalkozni. Ily működésnél lehetségessé válna a har­madrangú vonalak kiépítése is; tudniillik vasúti vonalak létesítése oly vidéken, hol a forgalom­nak a jövedelmezősége — nem pedig a terep­viszonyok — nem engedi a szabványos vasút kivitelét. Ily vidékeken keskeny vágányú vas­utakat kellene építeni; mely vasutak közvet­lenül az ott fejleszthető ipar szolgálatának len­nének szánva; másrészt pedig mint zsákúti pályák a rendes nyomtávot nem teszik szük­ségessé, s így olcsó módok szerint lennének építendők. Végre a helyi érdekű vasútaknái, a hol ezek kezelése az állam által átvétetik, az államnak kötelessége lenne jobban ügyelni, mint eddig, arra, hogy a helyi érdekű vasutak kezelésénél az önköltség tételei törvényesek és a helyi vi­szonyoknak megfelelőleg, méltányosak legyenek; mert az államnak elől kell járni abban, hogy a megállapodásokat első sorban ő maga szigorúan tartsa be. Ha a helyi érdekű vasútakra reá is kell fizetni 690.000 frtot, mégis azokat kell fentar­tanij, mert hiszen a t. miniszter úr kimutatta, hogy a fővonalokon 32 millió forint haszna van, miből az elenyésző kis részt a helyi érdekű vas­útakra mint hálózatának kiegészítő részére, könnyen adhatja, és közgazdaságilag kell is, hogy adja. Igen sokszor a helyi érdekű vasutak létesí­tését — melyek közgazdaságilag életkérdést képeznek az illető vidékre, — a hadászati szem­pontoknál szükséges követelmények teszik lehe­tetlenné. Ezért nemcsak méltányos, hanem jogos is, és közgazdaságilag múlhatlanúl szükséges, hogy a hadügyi kormány tárczája viselje a helyi érdekű vasutaknál a hadászati érdekek szempontjából szükséges létesítményeket, melyek magára a helyi érdekű vasútra és a közgazda­ságra nézve egészen felesleges kiadások. T. képviselőház! Noha nehéz szívvel, de a valóság és a tények hatalma alatt be kell is­merni, hogy az állami életben a vasutak jelen­leg még hävatvák nemcsak a közgazdaságnak, hanem a hadászatnak is szolgálatában állani; és el kell ismerni, hogy a vasutak manapság a legfontosabb hadászati eszközt képezik, szük­séges tehát, hogy vasútaink szervezeténél mi is e körülményt kellőleg méltányoljuk; és így az elől el nem zárkózhatunk mi sem, hogy vasútaink oly szervezetűek legyenek, melyek nemcsak a közgazdasági, hanem a katonai kö­vetelményeknek is megfeleljenek. Hadászati szempontból az a vasúti hálózat ér legtöbbet, mely az ország fővárosát sugár­irányú vonalakkal köti össze a határszélekkel. Minthogy a közgazdasági, a politikai és a katonai élet központja mindigaz ország fővárosa: szükségképen kell, hogy a vasutak központja is a főváros legyen. Ennek a legekíantánsabb pél­dája Paris városa, melynek az 1870-ik végzetes évben csak három összekötő vasútja volt a ha­tárral. De a francziák tanultak a németektől, és ma már kilencz olyan vasútjuk van, melyek a fővárost összekötik egyenes vonalakban a ha­társzélekkel. Nekünk mink van ily irányban? A munkács­stry-i vasúton kivtíl alig van valamink; legfel­jebb az orlói zsák-útvonal, melyet csak kerülő utakon lehet nagy időveszteséggel elérni. Hadászati szempontból egyik legfőbb kel­léke a vasutak hasznavehetőségének a kellő számú kirakodó és kiszálló helyek elegendősége. E nél­kül a vasút, hadászati szempontból, különösen háború esetén, nem ér semmit; sőt ellenkezőleg, minden vasút e nélkül zavarólag hat, és tehe­tetlen testté válik, a mely csak akadályokat fog okozni. A vasút hasznavehetősége hadászatilag, és szállítóképessége háború esetén, egyedül a le­rakodó helyek mennyiségétől függ. Ennek élő példáját látjuk az 1870-iki há­borúban. A francziák három nap alatt Besan­eonból Loire vidékére negyven ezer embert ki­szállíthattak. De a németek ezt is túlszárnyalták és a porosz hadsereg szállítása a vasutak leg-

Next

/
Thumbnails
Contents