Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-566

566. országos ülés 1896. fefernár 22-én, szombaton. 163 nagyobb része úgyszólván külföldi vállalat, a belföldi tííz-, jég- és életbiztosító társaságok nagy részének akczionáriusait is inkább külföldi tőkepénzesek képezik, ilyen körülmények között szinte lehetetlen most, a midőn látjuk, hogy közgazdasági viszonyaink egyáltalában nem haladnak a legjobb úton, a midőn látjuk, hogy ha Magyarország tovább is élni akar, elkerülhetetlenül szükséges, hogy közgazdasági érdekeink megóvására minden tekintetben jövőre a legnagyobb figyelem fordíttassák, a mikor láttuk, hogy pénzügyi kormányunk különben is rendkívüli sok adósságunknak terheit, a valutarendezésnél tanúsított könnyelmű eljárás által még fokozta és ezáltal a nép adóterheit csaknem elviselhetetlenné tette: szükségünk van arra, hogy ezen terhek könnyebb elhordozhatásáról is valami úton-módon gondoskodjunk. A megtörténteket már meg nem történtekké nem tehetjük. Rossz pénzügyi helyzetünkön csakis a legnagyobb elővigyázattal segíthetünk még talán valamiképen. Ilyen körülmények között igen természetes, hogy ilyen fontos tény, mint a milyen a tűzbiztosításnak az a része. hogy ezen a csatornán keresztül is számtalan milliók vándorolnak ki Magyarországból, minden kétségen kivűl lehetetlen, hogy a mi figyelmünket kikerülhesse. (Helyeslés a ssélső baloldalon.) Első sorban szükségünk van tehát a tűz-, jég- és életbiztosítást a lehetőségig olyképen módos/tani, hogy az ezen úton befizetett összegek, az állampolgárok által a biztosítás terén hordozandó terhek is lehetőleg az államban maradjanak. De miután hazai pénzügyi viszonyainknál fogva teljességgel nem lehetünk abban a helyzetben, hogy összes biztosításainkat hazai biztosító társulatoknál eszközölhessük : nem marad más hátra, mint hogy ezen biztosítási ügyet maga az állam vegye át. Ha az állam veszi át a biztosítási ügyek kezelését, abból okvetetlenül legalább azon haszon fog származni, hogy egyfelől a biztosító társulatok nyeresége révén nem vándorol ki az a sok millió a külföldre, de másfelől az egyes ügynökökre, hirdetésekre, körlapok elhallgattatására stb. nem lenne szüksége a biztosító társaságoknak szintén nagy költekezést tenni, a mely költekezést természetesen szintén a biztosítónak kell közvetve elviselni, mert az egész biztosítás egy helyre lenne összpontosítva, a mi által azon helyzetbe is jutnánk, hogy a biztosítási tételek olcsóbbak lennének. Az adózó polgároknak pedig kétségkívül igen nagy előnyére válnék az, hogy ha biztosításaikat olcsóbban eszközölhetnék. Szükségessé teszi továbbá az államosítást a biztosításnak a biztonsága is, mert nem épen ritka eset, és egyáltalában nincs kizárva annak lehetősége, hogy például egy tisztviselő egész; élete munkásságának évek hosszú során át megtakarított filléreit berakja egy általa talán nem is egészen ösmert és ma jó névnek örvendő biztosító-társasághoz, azon czélból, hogy annak majd neje, gyermekei vagy valamely családtagja, vagy talán ő maga annak idején hasznát élvezhesse, bizonyos járulékot kaphasson, és utóvégre oda lyukad vagy lyukadhat ki a dolog, hogy mikor arra kerülne a sor, hogy a biztosító-társaság is teljesítse kötelességét, az a biztosítótársaság már fizetésképtelen, — meg talált bukni. Tehát nemcsak nemzetgazdászatí szempoutból, vagyis tulaj donképen azért, hogy Magyarország polgárainak véres verejtéke ezen a csatornán is ne szivároghasson külföldre, hanem azért is, hogy a tűz-, jég- és életbiztosítás ne járhasson koczkázattal, nagyon kérem a t. házat, legyen szíves akkor, a midőn Csanádmegye kérését pártolókig a földmívelésügyi miniszterhez utasítja, az én határozati javaslatomat is elfogadni, mely következőleg szól (olvassa): »Határozati javaslat, Utasíttatik a kormány, nyújtson be törvényjavaslatot lehetőleg rövid idő alatt a tűz-, jég- és életbiztosítás államosítása tárgyában.« Elnök: Kíván-e valaki szólani? Ha szólni többé senki sem kíván, következik a szavazás. Kérem felolvasni Molnár Józsiás képviselő úr határozati javaslatát. Hévizy János jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! A képviselő úr maga sem támadta meg a kér vény i bizottág javaslatát, ennélfogva azt hiszem, hogy a ház a kérvényi bizottság abbeli javaslatát, miszerint e kérvény kiadassák a földmívelésügyi miniszternek, elfogadja. Ettől függetlenül kell határozni Molnár Józsiás t. képviselő úr most felolvasott határozati javaslatára nézve. Kérem a ház azon t. tagjait, a kik Molnár Józsiás imént felolvasott határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a határozati javaslatot. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): 87. sorszám. Szabolcs vármegye kérvénye a román nemzetiségi féktelenségek megakadályozása tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Szabolcs vármegye - csatlakozik Kolozs vármegye hasontárgyú feliratához, mely annak idején a házban bővebb diskusszió tárgyát képezte. Jelenleg is a kérvényi bizottság nevében hasonló elintézési javaslatot van szerencsém a ház elé terjeszteni. Méltóztassék ezen kérvényt figye lembe vétel czéljából kiadni a miniszterelnöknek, Elnök: Észrevétel nincs. A kérvény kil adatik figyelembe vétel czéljából a miniszterj elnöknek. 31*