Képviselőházi napló, 1892. XXX. kötet • 1896. február 15–márczius 7.

Ülésnapok - 1892-566

566. országos ülés 1896. február 22-én, szombaton. 161 csém javasolni méltóztassék ezen kérvényt a millenáris bizottsághoz áttenni. Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondom határozatkép, hogy a kérvény kiadatik a millenáris bizottságnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• 76. Székes-Fehérvár város Szent István szobrának felállítása tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Minthogy a XXI. sorjegyzékben Fejér vármegye egy hasonló tárgyú kérvénye tárgyaltatott, van szerencsém javasolni, méltóztassék ezen kérvényt, tekintettel a házszabályok 195. §-á miniszterelnök úrnak kiadni. Elnök: Tekintettel a házszabályok 195. §-ára, kiadatik a miniszterelnök úrnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): 77. Beszterezebánya város az 1890 : I. törvényczikk módosítása tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatában a 195. §-ra való hivatkozás tévedésen alapszik, a mennyiben hasonló kérvény a XXL sorjegyzékben benfoglaltatván, ennek tárgyalása alkalmával a ház határozata folytán a kérvényi bizottsághoz visszautasíttatott. A kérvény tárgya: az 1890:1. törvényczikk 23. §-a azon rendelkezésének, melynek értelmében a törvényhatósági útadó fejében mindenkire, még ha az egyenes adója utáu kivetett százalék szerint annyi nem is esnék, legalább három kézi napszám ára vetendő ki, módosítása, még pedig oly értelmű módosítása, hogy az itt részletesen felsorolt alapok és egyének útadói nem minimális alapon, hanem az egyenes adó utáni százalékkal vettessenek ki. Van szerencsém azon javaslatot tenni, hogy ezen kérvény adassék ki a belügyi és kereskedelemügyi miniszter uraknak. Elnök: T. ház! A kérvényi bizottság határozati javaslatában a házszabályok 195. §-ára való hivatkozás téves; e szerint nem ezen szakasz alapján, de egyébként javasolja a kérvényi bizottság, hogy a kérvény a belügyi és kereskedelemügyi miniszter uraknak kiadassék. Azt hiszem, a t. ház ezt elfogadja. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) 78. Pásztó község kérvénye legelőbeli zsellérilletményeik rendezése tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A kérvényezők panaszkodnak azon jogsérelem miatt, a melylyel a községi zsellérséget a régi úrbéri rendezés örve alatt sújtották. Bővebben előadják, hogy miként hoztak felőlük a hatvanas években folyt perben ítéletet, a nélkül, hogy ők ebben a perben megidézve, képviselve lettek volna, és így jogaikat védhették volna. A jogerőssé vált sérelmes ítélet folytán, a melynek KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXX, KÖTET, az lett volna a következménye, hogy legelőségi részüket egy teljesen hasznavehetetlen, sziklás és hozzáférhetetlen erdőtalajon kapták volna meg, folyton tiltakoztak, elannyira, hogy náluk az úrbéri viszonyok a legelőkérdésben még máig sincsenek rendezve. Oda terjed tehát kérelmük, hogy méltóztassék a pásztói zsellérügy rendezése iránt az igazságügy minisztert utasítani, hogy egy vizsgáló bizottság küldessék ki, a melybe a pásztói zsellérbirtokosok is megfelelő számú tagot küldenének, és ezen az alapon hozni a pásztói legelőbeli zsellérílíetmény tekintetében határozatot. A bizottság javasolja, hogy méltóztassék ezen kérvényt az igazságügyminiszternek kiadatni. Elnök: Elfogadja a t. ház a javaslatot? (Igen!) A kérvény kiadatik az igazságügyi miniszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): 79. Bars vármegye kérvénye járványtörvény alkotása tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A kérvény előadja, hogy normális időben a törvényhatóságok még képesek a közegészségügyi szolgálatot ellátni, de járvány esetében már nem képesek. Ennélfogva kéri Bars vármegye a járványügy rendezését és e tekintetben törvény alkotását. A bizottság javaslata az, hogy méltóztassék a kérvényt a belügyminiszternek kiadni. Elnök: Elfogadja a ház a bizottság határozati javaslatát? (Igen!) A kérvény a belügyminiszternek kiadatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .80. Országos szinészegylet kérvénye az állami segély felemelése tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A kérvény előadja, hogy az 1895-ik évi költségvetésben a vidéki színészet segélyezésére ismét csak 10.000 forint vétetett fel. Ezen összeg azonban igen csekély azon hazafias misszió teljesítésére, a melyre a vidéki színészet, különösen a nemzetiségi vidékeken hívatva van. Óriási eredményt lehetne elérni, hogyha Ü SG gélyezés megközelítőleg is arányba hozatnék a fővárosi szinészet segélyezésével. Azonkívül még egy főérdek volna a szinészet rendezésének tökéletesítése, a melyet a törvényhozásnak kellene kezébe vennie. A kérvény tehát oda irányúi, méltóztassék a segélyt 120.000 forintban megállapítani és azt az országos szervezés keresztülvitelére, az állam ellenőrzése mellett, az országos szinészegyesület tanácsának rendelkezésére bocsátani. A bizottság javaslata az, hogy méltóztassék a kérvényt a belügyminiszternek kiadni. fii