Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-543

643. országos ülés 1896. január 27-én, hétfőn. Űb mind helyi emberek vannak érdekelve, annyira, hogy a miskolczi törvényszéket, a miskolczi közigazgatási vagy fegyelmi bizottságot nem is lehet kompetensnek elismerni, hogy ezek felett a vizsgálatot megindítsa. A midőn ilyen tényekkel állunk szembeu, t. ház, hogy egyedüli eszköz, hogy a vizsgálat objektive olyan egyének által, a kik kivííl állanak minden összeköttetésen, és a kiknek egyedüli czélja az igazság felderítése, hogy ez a parlament által történjék annál is inkább, mert itt a parlament tagjai és érintve vannak; már pedig ez a népszuverenitás! jogból következik, hogy más a vizsgálatot a képviselők ellen meg sem tarthatja, mint maga a parlament. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azonban, t. ház, azt a határozati javaslatot, melyet gróf Csáky Albin benyújtott, kielégítőnek nem tartom, most igy, a mint az fogalmazva van, kimarad belőle a törvényhozó hatalomnak másik faktora: a főrendiház. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Bocsánatot kérek, ha mi kimondjuk önmagunkra az inkompatibilitást, szükséges, hogy kimondjuk a főrendiházra nézve is. És ha e tekintetben valakinek skrupulusa lenne, hogy ez a ház határozzon a másik ház tagjainak inkompatibilitása felett, akkor el várom, hogy a t. kormány ezt az indítványt, a másik házban is fel fogja vetni és meg vagyok győződve, hogy ők is egyhangúlag fogják azt elfogadni. Lesz szerencsém azon határozati javaslathoz, melyet gróf Csáky Albin beadott, egy módosítvänyt adni be. Ez így hangzik: »Grróf Csáky Albin képviselő úr által benyújtott határozati javaslat e szavai után: »sem országgyűlési képviselőknek«, beszúrandó »vagy főrendiházi tagoknak*. — Szükségesnek tartom, t. ház, hogy ezt most azonnal a ház figyelmébe ajánljam és annak elfogadását kérjem. Mielőtt befejezném szavaimat, még bátor leszek a t. belügyminiszter úrhoz egy kérdést intézni. (Halljuk! Halljuk!) Épen a belügyi tárcza keretébe tartozik, és épen mikor ilyen tisztulási proczesszuson akarunk keresztül menni, (Derültség balfelöl) szükséges, hogy körülnézzünk mindazon faktorokra és mindazon faktorok anyagi előmenetelét egy kicsit szemügyre vegyük, a kik a politikával vannak összeköttetésben. Azt hiszem, hogy egyik fő politikai tényező Magyarországon a választási elnök. Volt ik választások mostan legutóbb, melyek rendkívüli nagy port vertek fel, és egyike volt ezeknek a nyitrai második választás. Én, a ki ottan több apró bajba vagyok keveredve, (Derültség.) — hatszor már vizsgálatra voltam odaezitálva és már 3 hónap óta várom az első nyitrai vizsgálatnak az ered* KÉPVIT. NAPLÓ. 1892—97. XXIX. KÖTET. menyét, — Nyitrán járva, hallom azt a minap, hogy a második nyitrai választási elnök: Szuíyovszky Dezső, a választás után rövid idő múlva megkapta a szent-ágotai állami birtoknak a bérletét, (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) és hogy ő most odahagyva a csatateret, feladva az irodáját, elköltözött a hatodik megyébe, mert az a hely Tolnamegyébeu fekszik. Eltekintve attól, t. ház, hogy ez egj igen érdekes dolog, és eltekintve attól, hogy a belügyminiszter, a kihez igen sok panasz érkezett be a nyitrai választásokról, különben is érdeklődik ezen dolog iránt, de azt hiszem, hogy ő személyesen is fog erről valamit tudni, mert hiszen ép ennek a birtoknak a bérlete volt az, a melyre ő is pályázott és a mit azzal utasított vissza, hogy ő még gyanúját sem akarja felkelteni az emberekben, mintha az ő politikai ténykedése őt valami nexusba hozta volna ezen bérlettel. Azt hiszem, a t. belügyminiszter úrnak vau arról tudomása, ha pedig nincs róla tudomása, akkor méltóztassék beszerezni az aktákat erről és a ház asztalára letenni. Vigyázzunk mi a politikai reputácziónkra itt a házban ép úgy, mim a házon kivül is, és ne engedjük meg annak még esak árnyékát sem, hogy az a kishitűség, nem akarom azt mondani, hogy bizonyos tekintetben kicsinylés, a mi Magyarországon a parlament, a képviselőház és mindeo iránt, a mi ezekkel összeköttetésben van, annyira elharapódzott, hogy az, uraim, még nagyobb fokban is érvényesüljön. Ez nemcsak a mi egyéni kötelességünk, hanem kötelessége minden magyar parlamenti tagnak, mert Magyarországon a parlament mindig magasan hordta a zászlót, mindig tisztelve volt a parlament, a képviselőtestület; kötelességünk ezt az őseinktől öröklött erényt gyermekeinkre és unokáinkra xisztán hátrahagyni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pártolom Bartha Miklós ff. képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kivan szólani személyes kérdésben. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Pázmándy Dénes képviselő úr által a sz.-ágotaí bérletre vonatkozólag fölvetett kérdésre leszek bátor nyomban nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Én sem arról, hogy Szulyovszky bérli a sz.-ágotai pusztát, sem arról, hogy ő azt hogyan és miért kapta, abszolúte semmi tudomással sem birok. Ez a dolog a kultuszminiszterhez tartozik, sazt hiszem, a kultuszminiszter úr semmi akadályt nem fog látni arra nézve, hogy ő, a mint kívántatott, az ezen ügyre vonatkozó iratokat a ház asztalára tegye. (Helyeslés.) Én Szulyovszkyt magát nem is ismerem; egyetlen egyszer láttam a szabadelvű pártkör•í