Képviselőházi napló, 1892. XXIX. kötet • 1896. január 27–február 14.

Ülésnapok - 1892-549

549. ORSZÁGOS ÜLÉS 1896. évi február hó 3-án, hétfőn, Szilágyi Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Bornemisza Ádám képviselőnek miniszteri biztossá történt kiküldetése folytán egy évi távozási engedély adatik. — Költségvetés 1896-ra, részletes tárgyalás, belügyi tárcza. — Napirend. A kormány résééről jelen vannak: Percsel Dezső, Wlassics Gyula, b. Fejérváry Géza, Jonpovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. Méltóztassanak hely őket elfoglalni. A mai ülés jegyző könyvét Sehóber Ernő jegyző úr, a javaslatok mellett szólók jegyzékét Perczel Béni jegyző úr, a javaslatok ellen szólókét Illyés Bálint jegyző úr fogja vezetni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a február hó 1-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? Minthogy senkiuek sincs, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom a földmívelésügyi miniszter átiratát, melyben arról értesít, hogy Bornemisza Ádám képviselőnek a hegyközségek alakításának és szervezkedésének előmozdítása czéljából kifejtendő működésre, egy évre miniszteri biztosi megbízatást adott. Ezzel kapcsolatban bemutatom Bornemisza Ádám képviselő levelét, melyben mint kiküldött miniszteri biztos, egy évi távozási engedélyt kér. Bornemisza Ádám képviselő miniszteri biztosi kiküldetése tudomásul vétetvén, részére az egy évi távozási engedély megadatik. Következik a belügyi tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalása. (Írom. 983.) Perczel Béni jegyző: (Olvassa.) »A kolozsvári nemzeti színház állami segélyezése.« Szász Károly ! Szász Károly: T. ház ! Bocsánatot kérek, hogy ha egy pár perezre igénybe veszem a t. ház figyelmét és türelmét a kolozsvári nemzeti színház viszonyainak vázolásával. Kétségtelen, t. ház, és tudvalevő, hogy ezen első sorban fontos elvi hivatású müintézet, a mely közvetve egy egész országrész érdekeit szolgálja, egyúttal — a mint tudvalevő — a budapesti nemzeti színházhoz is a legjelesebb tagokat nevelte, hogy ne mondjam, szállította. Eddig, ha nem is teljes sikerrel, de minden körülmények között jól szolgálta feladatait, különösen évtizedek előtt voltak olyan művészi színvonalon álló előadások, melyekre úgy a kolozsvári közönség, mint egyáltalában az erdélyi részek közönsége büszke lehet. Voltak operai előadások, és miudenuemű műfaj teljes sikerrel kultiváltatott. Azóta azonban, t. ház, sajnálattal kell a tapasztalatok alapján kijelentenem, hogy egyre fokozódó hanyatlás állott be, és szerény felfogásom szerint, ez a hanyatlás most érte el a legalsó fokot. Milyen viszonyok vannak, t. ház, a kolozsvári nemzeti színháznál? Van egy kinevezett intendáns, és a ki legutóbb neveztetett ki, nem tagadhatni, finom