Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-530

62 530. országos ülés 1896. január 11-én, szombaton. mások is rámutattak arra, hogy elismerik ugyan a rendelkezési alapnak bizonyos mértékben állami érdekű hivatottságát, hanem a t. miniszter urak ezen rendelkezési alapot teljesen elvonják irányától és oly czélokra fordítják, a melyek nem az állam magasabb érdekeinek felelnek meg. Ez volt a vád, a mi innen elhangzott és a minek kifejezést adott Ugron Gábor t. képviselőtársam. Pulszky Ágost t. képviselő úr ezt tagadásba veszi és én ismételve kérem a t. miniszterelnök urat, álljon fel és jelentse ki, hogy a rendelkezési alapból az eddig is többször felhozott és többször szemrehányólag illetett vidéki lapoknak nem nyújtanak szubvencziót. Hiszen köztudomású, hogy egy-egy vidéki hírlapnak költségeire 3 — 4000, sőt ennél több dotáczió is adatik. Ha Pulszky képviselő úr oly nagyon védi ezeket a magasabb érdekeket és mintegy megrovólag beszél Ugron t. képviselőtársam észrevételeiről, hát kérdem, t. Pulszky képviselő urat, meri-e tagadni, — pedig tudomása van róla, — hogy ezek a lapok, melyek igazán — hogy parlamentáris kifejezéssel éljek — majdnem, mint megdühödött, veszett állatok uszíttatnak az ellenzékre . . . Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy rosszul találta meg a keresett parlainen táris kifejezést. Szederkényi Nándor: Mérsékeltem a kifejezést, kerestem rá a szót, de méltóztassék megnézni és elolvasni azokat a czikkeket és midőn elolvasták, akkor igazat fognak nekem adni, hogy azok mintegy felbérelve uszíttatnak az ellenzékre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ennélfogva a Pulszky képviselő úr kirohanása csakugyan felesleges volt és inkább ahhoz hasonlít, hogy midőn valaki a tolvajt üldözi, lármát üt, hogy valahogy meg ne lássák; a t. képviselő úr itt nagy lármát üt, hogy a rendelkezési alap az országnak szolgál és tisztán bizalmi kérde's. Azért ismételni kell, hogy tessék tehát a miniszterelnök úrnak tagadni, hogy az nem nemes czélokra fordíttatik. és ha ezt megkísérli, akkor mi is meg fogjuk kisérleni az ellenkező bizonyítást. Ezeket tartottam szükségesnek t. képviselőtársam észrevételére megjegyezni és a magam részérő] nemcsak a bizalomkérdésénél fogva, hanem azért is, mert az országnak ezen pénze nem állami érdekekben használtatik fel, hanem igenis visszaélés történik vele, tisztán kortesezélokra, tehát azért sem szavazom meg a rendelkezési alapot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólani ? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést. A kérdés ez lesz, megszavazza-e a ház a 200.000 forint rendelkezési alapot, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik e tételt megszavazzák, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsőbalon: Kisebbség.) Tessék leülni. Kérem azokat, a kik nem szavazzák meg, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső baloldalon: Többség!) Kivánják a megszámlálást? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Igen! Nem!) Mihelyt a megszámlálás kívántatott, elrendelem! (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kérem Molnár és Hévizy jegyző urakat, hogy a képviselő urakat számlálják meg. Kérem a képviselő urakat, hogy szakaszonként álljanak fel. (Megtörténik. A jegyzők szakaszonként megszámlálják a felálló képviselőket. Zaj.) Kérek csöndet! A megtörtént szavazásnál nyolczvankét szavazattal, a mely igenre esett, hatvanhárom szavazat ellenében, a mely nemre szólott, a ház megszavazza a rendelkezési alapot. (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Most folytatjuk a tárgyalást. Molnár Antal jegyző (olvassa): Nyugdíjak 21.810 frt. Elnök: Megszavazta tik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások: A miniszterelnökségi épület helyreállítási és javítási költségeire 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Gróf Andrássy Gyula emlékszobrára 30.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Mílleniumi műemlékek. Szent István-szoborra 30.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Az ország hét pontján felállítandó emlékszobrokra 148.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Miileniumi ünnepi költségekre 50.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 1848—49-iki honvédek segélyezésére és az azzal kapcsolatos kezelési költségekre 400.000 frt. Hévizy János jegyző: Kossuth Ferencz! (Halljuk ! Halljuk!) Kossuth Ferencz: (Halljuk! Halljuk!) Oly kérdésben kívánok szólani, t. ház, a mely azt hiszem, nem pártkérdés. A honvédek nyugdíjazásához és segélyezéséhez fogok szólani. (Halljuk! Halljuk!) A szabadságharcé emléke és dicsősége nem egy párté, de az egész nemzeté, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) A mint hogy az egész nemzeté az a jó, a mi a szabadságharczból eredt, mert erős meggyőződésem szerint, ha a magyar nem tudta volna megvédeni azon jogokat, a melyeket koronás királya szentesített