Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.
Ülésnapok - 1892-541
541. országos ülés 1896. január 24-én, pénteken. g<]3>5 egymással, és ezeket az ádáz politikai harcisokat ne folytassa tovább! T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy azokon a bársonyszékeken nagy szolgálatot lehet tenni az országnak, és nagy kérdéseket lehet megoldás elé juttatni. Én meg vagyok győződve, hogy azok, a kik azokban a székekben ülnek, a haza komoly érdekei elől nem kívánnak elzárkózni. Nekem tehát a t. kormányhoz és a t. kormány tagjaihoz az a kérésem, tegyék a nemzet üterére, a nemzet szívére a kezüket, és adják me# azt a békét ennek az országnak és ennek a nemzetnek, a mely békére vágyik annak minden tagja; és higyjék meg az urak, ha azt meg tudták teremteni, létre tudták hozni, akkor ebben a században a legnagyobb alkotások egyikét vitték véghez. Mert így gondolkozom, t. képviselőház, ajánlottam és ajánlom egész őszinteséggel, hogy méltóztassanak akkor, a mikor annak tárgyalására kerül a sor, de azelőtt is méltóztassanak nem a gróf Apponyi indítványát, hanem a gróf Apponyi által kitűzött czélt szolgálni, mert evvel a haza érdekét, a haza javát szolgálják. (Helyeslés balfelöl.) Különben a tételt megszavazom. tm (Élénk helyeslés balfelöl.) Gajári Ödön előadó: T. képviselőház! Szavaim értelmének helyreállítása szempontjából kérek néhány szóra engedélyt. (Halljuk/ Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselőtársam és b.iratom oly értelmet tulajdonított tegnapelőtti felszólalásomnak, a mely értelem abban nem foglaltatik. Azt állította ugyanis, hogy én, a mikor azokról a mozzanatokról szólottam, a melyekre vonatkozólag azt emeltem ki, hogy még bizonyos elkülönző momentumok is forognak fenn a felfogásban köztünk és gróf Apponyi Albert t. képviselő úr között, ezen mozzanatok közt felemlítettem mint feltételét a felajánlott békének részünkről, azon nyilatkozatban, melyet mi megkövetelünk gróf Apponyi Albert úr részéről, hogy ő határozottan szakítson a néppárttal, és a néppárti törekvéseket Ítélje el. (Felkiáltások balfelől: Hogyan szakítson? Hiszen nem tartozott sohasem oda! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, hiszen megmagyarázza az előadó úr szavai értelmét. (Halljuk! Halljuk!) Gajári Ödön előadó: Bocsánatot kérek, t. képviselőház, én ilynemű feltételről egyáltalában egyetlenegy szót sem szólottam. Ezt a kifejezést, hogy »néppárt«, óvatosan kerültem egész beszédemnek a fonalán. Miről volt az én beszédemben szó ? És e tekintetben bocsánatot kérek, ha netán hosszasabban leszek kénytelen e tárgygyal foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Mikor összefoglaltam azokat a mozzanatokat, a melyekre nézve az egyetértés már előzetesen is konstatálható közöttünk, rámutattam két nevezetes momentumra, a melyre nézve ma még merev és sok tekintetben alig elhárítható akadályok jelentkeznek, Ilyenekül jelentettem ki egyrészt azt a különleges irányú törekvést, a mely Apponyi t. képviselőtársam pontozataiban foglaltatik, mint a t. képviselőtársam részéről nyíltan bevallott elkülönző momentumot; és ilyennek jelentettem ki másrészt azt a felfogásbani különbséget, a mely közöttünk fenforog, a melyre vonatkozólag azonban csak a hallgatásban kerestem jelenséget, és ez vonatkozik arra, hogy akkor, a mikor itt a kúriai bíráskodásról már beadott és a bizottság által már letárgyalt javaslatban foglaltatnak pozitív intézkedések oly irányban, a melyeket leginkább az utóbbi választások tapasztalatai tetíek szükségesekké, és a mely pozitív intézkedéseket mi a magunk részéről olyanoknak tartunk, hogy azok nélkül a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot meg sem szavazhatjuk. Ezek tekintetében t. képviselőtársam egyetlen egy szóval sem nyilatkozott. Ezt neveztem én egy oly másik momentumnak, a melyet mi mindaddig, a míg t. képviselőtársamnak határozott, nyilt deklarácziója nem történik., elkülönző momentumnak kell, hogy tekintsünk. Én egyáltalában nem tehetek arról, hogy ily természetű deklaráczió megkövetelésének egyes hírlapi czikkek oly értelmet tulajdonítottak, hogy egy ilynemű nyilatkozat természetében az fekszik, hogy azzal t. képviselőtársam a néppárti törekvések elítélésében velünk való egyetértésnek adna kifejezést Én úgy vagyok meggyőződve, hogy t. képviselőtársam azon nyilatkozatok után, a melyeket többszöri felszólalásaiban tett a választási visszaélésekre vonatkozólag, egyáltalában nem is volna joggal felkérhető arra, hogy ő a néppárttal való viszony megszakításának valami pozitív nyilatkozatát vagy indokát szolgáltassa. (Közbeszólások a baloldalon: Miósoda viszony! Hol van a viszony? Magyarázza meg a viszonyt! Nyugtalanság a baloldalon.) Elnök: (csenget) Csendet kérek! Gajári Ödön előadó: Nem én tulajdonítom neki ezt a viszonyt, hanem azok, a kik az én szavaimnak oly értelmezést adnak, mintha én azt követelném gróf Apponyi Albert képviselő úrtól, hogy e tekintetben nyilatkozzék. Hiszen csak az imént fejtettem ki azt, hogy az én posztulatumom, a melyet tegnapelőtti felszólalásom alkalmával határozottan formuláztam, egyáltalában nem vonatkozott oly természetű nyilatkozatra, mint a milyen a néppárttal való szakításra vonatkozhatnék, és nem tehetek arról, hogy ezen posztolátum mögött egyes hírlapi közlemények ily követelményt keresnek.
