Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-540

440. országos Hlés 1896. január 23-án, csütörtökön. 305 hogy meg fogja tenni a lépéseket, és az ered­ményekhez képest fog eljárni. Perczel Dezső belügyminiszter: Én is elismerem! Kértem az adatokat. (Zaj. Halljuk!) Bujanovics Sándor: Nem ismerte el a t. belügyminiszter úr, hanem kereken tagadásba vette és visszautasította. Perczel Dezső belügyminiszter: Kél­tem az adatokat! Bujanovics Sándor: A t. miniszter úr tőlem adatokat kért; ezekről fogok beszélni, de én adattal szolgáltam, mert én azt mon­dottam, hogy a miket állítottam és állítok ezekre vonatkozólag, azt én közvetlenül saját tapasz­talatomból tudom, erre én tanú vagyok, ez maga egy adat. (Ügy van! Úgy van! balfelöl. Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ezt az egy adatot pedig a t. miniszter úr egész határozottsággal taga­dásba vette. Tehát állítottam, állítom 8 ez állí­tásomat fentartom, mert szemtanúja voltam, hogy a csendőrség azon választáson a kormány­párt kortesei által a választók összeszedésére, a választó-helyre való vezetésére és a választó­helyen való őrzésére felhasználtatott. Ezt állí­tottam, mint saját tapasztalatomból merített adatot. Ezt megerősítik mindazok jelentései, kik mint egyes lapok kiküldöttei a válasz 1 ás helyi­ségében, a választás napján Grirálton jelen voltak és erre vonatkozó tapasztalataikat a lapokban nevük aláírásával közülték. De hát az én állításom, mert történetesen ellenzéki képviselő vagyok, nem nyomván semmit a latban, kötelességemnek tartom tovább menni és oly adatokkal is szolgálni, melyeket már nem én személyesen tapasztaltam, de melyekre nézve igenis vannak igazoló okmányaim. A miniszter úr azt mondja: nem áll, hogy ott a csendőrség a választók összeszedésére, a választó­helyre való vezetésére és ott megőrzésére hasz náltatott. Legyen szabad erre vonatkozólag a következőket felolvasnom: (Olvassa.) »Jegyző­könyv. Felvétetett Marganyán, 1895. deezember 28-án. Tárgy: A korteskedés, melyet állami hivatalnokok és hatósági személyek a folyó hó 12-én Grirálton megejtett képviselőválasztást megelőző időben kifejtettek, a csendőrség magatartása és ténykedése. — Brlskuv János, Bálent Tamás, Hudacsek János és Soltész Panykó János krucsói lakosok és választók a következőket adják elő : Folyó hó 11-én éjjeli 11 órakor a lemesi kir. járásbíró és Werhowszky Vincze marganyai állami anya­könyvvezető 2 csendőrrel Krucsán megjelentek, a választókat a korcsmába hajtották s rummal itatták. A kir. járásbíró egy csendőr kíséreté­ben Hudacsek János házába ment s őt a Kő­szeghy-párthoz átcsábítani igyekezett, a minek KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXVIII. KÖTET. nevezett választó ellentállott, de sok rábeszélés után a korcsmába vele mégis elment. Miután sikerült Bálent Tamás és Bálent János válasz­tókat leitatni, őket erőszakkal a szekerekre ültették, fedezetűi minden szekérre egy csendőrt rendeltek s Giráltra vitték, a hol kőfallal elzárt udvarban fogva tartották. Mihelyt Bálent Tamás kijózanodott, több prószácsi választóval el akart menekülni, de ebbeli szándékukban a csendőrök őket megakadályozták s Bálent Tamás, midőn kezét a falra tette, hogy felkapaszkodjék, kezére a puskatussal ütést kapott. A tanyát, melyben a vá­lasztók fogva tartattak, 20-nál több csendőr őrizte, kik a kerítésfal mellett voltak elosztva. A fent­nevezettek állítása szerint még több választó is ki akart szabadulni, de nem sikerült, mert a csendőrök erőszakkal visszatartották. Kmf. —­Hogy fenínevezettek a leírt adatokat jelenlé­tünkben előadták, ezennel bizonyítjuk. Bydeskuty Aladár s. k., Dessewffy Pál s. k., Baloghy Farkas s. k.« Talán csak a választók bevezetésére és őrzésére bizonyít valamit a jegyzőkönyv. Itt egy másik okirat: (Olvassa) «Jegyző­konyv felvétetett Felső-Sebesen 1895. évi decz. hó 21-én Krajesovics Rezső mint a sárosmegyei nemzeti pártnak kiküldött végrehaj tó bizottsági tagja által. Tárgy. A girálti képviselőválasztási ügyben f. é. decz. 11-én történt eseményekről a következő bemondások szerint. Szenian János, Szakál Mihály, Tkacik András, Kronpár János, Wavrek János, Barau István felső-sebesi lakosok bemondják, hogy a fentnevezett napon reggel köríílbelől 2 órakor a községben megjelentek névszerint: Langsch Róbert alsó-sebesi körjegyző, Sztavistyák János körjegyző, Berkó sebes­kellemesi korcsmáros, két eperjesi kőműves pallér és Laseh eperjesi lakos s építésznek sógora Kis-Szebenbőí. Megérkezésük után a bírót felköltötték, ki a helybeli korcsmárossal együtt a népet a korcsmába beterelte, s abban mindaddig etették és itatták, míg a sebes­váraljai választókkal a kortesek megérkeztek, reggel köríílbelől 7 óra tájban. A szavazókat, Langsch Róbert körjegyző vezetése alatt, a fent­nevezett kortesek segélyével, és 6 csendőr jelenléte mellett, a készenálló fuvarokra fel­pakkolták. Egy Ádámcsik András nevíí szavazóért lakásáig mentek, a ki vonakodott Kőszeghy Sándorra szavazni, kihívatták s erőszakkal felpakkolták. A nevezettnek fia az apját erő­szakkal visszatartani igyekezett, mire egy kor­tes a kocsijára felállott s azt mondta Ádámcsik András fiának: <Ereszd el hunczut, gazember, apádat, mert különben a nálam levő revolverrel rögtön lelőlek, mint a kutyát; — ne hallgass semmire, gyere hozzám a kocsira.* Az előbb nevezett kortesek kíséretével úgy a felső sebesi, 39

Next

/
Thumbnails
Contents