Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-538

ggQ 588. országos ülés 1896. január 21-én, kedden. pesti autonómia hogyan sértetett meg az illemhelyek kérdésében, — felemlítem, hogy midőn Szentes város adókataszterjének megállapítása érdekében becsii foganatosíttatott, s a községi becsüsöket Szentes városa a törvény érielmében, a mint kötelessége is volt, kiküldötte, és a község statútumától, a mely szerint a község külterületén 1 írtnál több napidíj nem fizettetik, eltérőleg a becsüsöknek, mert hónapokra lettek kiktildve, élelmi költséget adott, a mi 86 — 86 forintra rúgott: ebbe beleavatkozott a felsőbb hatóság, s azt mondta, hogy megsértetett a statútum, vissza kell tőjük ezt a 86 frtot követelni. A község képviselőtestülete ezzel szemben hiába mondta, hogy ez tisztesség kérdése. Egy forint napidíj mellett a szabadban tarisznyával esak nem fognak járni a városi képviselők. Az lett a dolognak a vége, t. ház, hogy ezek a képviselők ma exekúczió alatt állanak, hogy a 86 frtot, melyet 1884—85-ben napidíj pótlékkép kaptak, befizessék, Kérdem a t. házat, van itt jóindulat a közigazgatásban ? Ezzel teremtünk jó közigazgatást, törvénytiszteletet, a felső hatóságok iránt való respektust, hogy ennyi jó indulatot bizonyítunk a községi közigazgatás terén? Azt hiszem, ninc3 e háznak egyetlen tagja, a ki erre »igent« mondana. De fordítsuk meg a kérdést. Van-e oly eset, midőn a törvényt nem hajtják végre és nem tartják meg a közönség kárára? Van számtalan ! Csongrádmegyében van egy község: Fábián-Sebestyén, mely egyesűit Teés községgel, s miután az 1886: XXII. tcz. azt követeli, — s azt ajánlom a t. belügyminiszter űr figyelmébe — hogy puszta csak az esetben alakulhat községgé, ha azon területen legalább 50 olyan család lakik, a kik onnét akaratukon kívül el nem távolíthatók; ha alkalmas községházával rendelkezik; ha van a törzslakók közt annyi intelligenezia, a melyből, a jegyző kivételével, a tanácstagok és az eleijáróság megalakulhat, ennek a községnek van községháza, de sem Fábián-Sebestyénben, sem Teéseu, melylyel egyesült, hanem egy harmadik helyen: Szentes városában. Fábián-Sebestyén és Teés község községháza tehát Szentesen van. Itt az adminisztrácziót teljesíti egy jegyző és egy hajdú. Kórháza nincs, de orvosa van; mert a közegészségügy rendezésére vonatkozó törvény megrendelte, hogy minden községnek, sőt az egyesűit községeknek is, legyen orvosa. Ámde az orvos sem Tsésen, sem Fábián Sebestyénben nem lakik, hanem Szentes városában van, pedig azon Teés és Fábián-Sebestyén községek mértföldekre fekszenek Szentes város határaitól. Ezenkívül, járványos esetek alkalmával, a betegeket Szentes városába hordják be. Ez ellenében Szentes városa már felfolyamodott, és kérte a felettes hatóságokat, hogy mentsék meg attól, hogy Teésről és Fábián-Sebestyénből a betegeket beszállítsák. Felszólalt az ellen is, hogy a hullákat ne szállítsák be Szentes városába. Ha jól tudom, a közegészségügyi törvény rendelkezik arról, hogy egyik községből a másikba a hullaszállítás miként történjék. Nálunk azonban ez másként van. Nyilt kocsikon hordják be a a holttesteket Fábián-Sebestyén és Teés községekből és temetik el Szentesen. Van egy más község is, Mágocs községnek hívják. Ez nagy község, országos vásárja is van. Ebben a községben összesen két földbirtokos van, kettőnek van csak földje és háza, a többi lakos az mind gazdatiszt és uradalmi cselédség. Van azonkívül még nyolezvan telepítvényes, a kik hat évről hat évre szerződnek az uradalomba. Megjegyzem itt közbevetőleg, hogy hivatalos adatokat azért terjesztek elő, mert én ezeket a folyó évi október 11-én tartott vármegyei közgyűlésen is előterjesztettem, és követeltem ?, törvény végrehajtását, hogy hivatalból szűntettessenek meg ezen községek, de leszavaztattam. Én tehát feltettem magamban, hogy itt az országgyűlésen fogom ezeket előterjeszteni. Mágocs községben két földbirtokos és háztulajdonos van, és az összes lakosság szerződéses viszonyban áll, vagy úgy mint alkalmazott, vagy mint cseléd, vagy mint telepítvényes az uradalommal, és ennek a községnek még országos vásárja is van. Állatorvost nem tart. Ezt Szentes városából viszik ki, ha szükség van rá, Teésre és Fábián-Sebestyénbe is. Van egy harmadik község is: Derékegyháza, Itt már a lakók nagy mennyiségben vannak, mert tizenhét házzal és földdel biró lakos van. Ámde az elöljáróság, a jegyző és irnok kivételével, itt is a többi lakos mind uradalmi tiszt, kiknek állapota mobil. Ezek csak nem tartózhatnak azon ötven törzslakos közé, kiket a községi törvény megkíván a község megalakulásához. Hát, t. ház, ez már a törvénytől való elnézés. Míg egyrészről Szentes városát 14.000 forintig képes a felettes hatalom megkárosítani, hogy a törvény betűjének elég tétessék, és eljárásában nincsen meg a jóindulat, viszont itt évek hosszú sora óta, kedvezésből és elnézésből, községek gyakorolják a községi jogokat, noha nem képesek megfelelni a községi léttel járó kötelességeknek, csak azért, hogy ezek minél kevesebb községi adót fizessenek, és kevesebb összeggel adminisztrálhassák magukat, mint község. Erre a felettes hatóság: a vármegye azt mondta, hogy az én indítványomat leszavazzák, s azt nem teljesítik.