Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-528

528. országos ülés 1896. január 9-én, csütörtökön. 15 tében a felelősség azonban nem a jelenlegi miniszterelnököt illeti, és csak akkor illetné, ha fenn akarna tartani azt az állapotot, a melyre a t. háznak figyelmét felhívom, az a másik kérdés azon közjogi tankönyv, a mely a katonai tanintézetekben — gondolom — máikét év óta használatban van. Ennek a közjogi tankönyv keletkezésének és alkalmazásának vannak előzményei. A magyar delegáczióban sürgették, még pedig első sorban ellenzéki oldalról, hogy a felsőbb katonai tanintézetekben a monarchia két államának közjogát rövid vázlatban előadják, azzal a helyes czélzattal, hogy ez által a hadsereg tiszti karának tagjai helyes, a törvényeknek megfelelő közjogi felfogásokat nyervén : ez által is elkerűltessenek azon súrlódások, a melyek a hadsereg köreiben többször található téves közjogi felfogásokból és ezeknek megnyilvánulásaiból erednek. A hadügyi korroányzat^ a delegáczió körében felmerült ezen eszméhez elvileg hozzájárult. De míg annak keresztülviteléhez eljutottunk, évek és évek multak el, a mely évek vajúdásainak belső története — habár igen érdekes volna — ehhez a vitához nem tartozik. Ma a rezultátum érdekel bennünket, a tényleges eredmény, a közjogi tankönyv, a mely hosszas vajúdás után ma tényleg használatban van. E tankönyvnek czirne: »Verfassung und Verwaltung der österreichisch-ungarisehen Monarchie.« Maga a czím is súlyos félreértésekre adhat alkalmat, mert »Verfassung« a közjogi szabályoknak olyan összesége, a mely egy jogforrásból ered. Minthogy pedig az österreiehischungarisehe Monarehie-nak közös jogforrása nincsen, tehát az osztrák-magyar monarchiának nem is lehet »Verfassung«-ja. Vannak közös ügyek Magyarország és Ausztria között, a melyek a magyar alkotmánynak és az osztrák alkotmánynak kifolyását képezik, de közös alkotmánya az osztrák-magyar monarchiának nincsen. Már ebben a czímben is mutatkozik tehát annak a felfogásnak első jelensége, a mely a tankönyv további iutézkedésein keresztül vonul. És hogy ez az észrevétel bizonyos fontossággal bír, e tekintetben a katonai tankönyv ügyének vajudozásaiból csak egy tényt legyen szabad felhoznom. Az első vázlat, melyet egy osztrák jogtudós a közös hadügyminisztérium megbízásából készített, eredetileg e czímet viselte: »Staatsrecht der österreichisch-ungarischen Monarchie«. E vázlat az akkori magyar kormánynak, és ha jól tudom, a ház t. elnökének bírálatán is keresztülment, ki akkor a kormánynak nem volt tagja, hanem csak mint kiváló közjogi tekintélynek tanácsát kérték ki. E felűlbírálaton keresztülmenve az a vázlat, nem tartotta meg a mondott czímet, mert a bírálók, igen helyesen, arra az álláspontra helyezkedtek, melyet most én is kifejeztem, hogy tudniillik közös Staatsrecht-je, valamint közös Verfassung-ja az osztrák-magyar monarchiának nincs, hanem a czím akként változott: »Sfcaatsrechtliche Skizze der österreichisch-ungarischen M(,narchie«, a mi egészen más, és a mi kizárja azt a fogalmat, a mely téves következtetésekre adhatott volna alkalmat. De menjünk tovább. A tankönyv első fejezetének ez a czíme: »Staatsform«. (Olvassa.) »Die österreieh-ungarische Monarchie setzt sich aus zwei, je eine selbstständige Einheit bildenden Theile zusammen«. Hogy ezeknek az úgynevezett Theileknek, részeknek mi a közjogi természete, azt ugyanannak a fejezetnek terminológiája mondja meg: »Zur Bezeichnung der Gresammtheit aller unter dem Scepter der Dynastie Habsburg-Lolhringen stelienden Länder sind die Ausdrücke: »Oesterreichisch-UngarIsehe Monarchie«, und »Oesterreich - Ungarn« abwechselnd zu gebrauchen. Die beiden Staatsgebiete sind zu benennen«. E két úgynevezett »rész« megjelölésére a tankönyv következetesen ezt a kifejezést használja: »Die beiden Staatsgebiete«. Azt a kifejezést, hogy »Staat«, állam, gondosan kerüli. De mi volna e két Staatsgebiet-nek hivatalos elnevezése e tankönyv szerint: (Olvassa.) »Die im Eeichsrathe vertretenen Königreiche und Länder«, und »die Länder der ungarischen Krone« ; als gemeinschaftliche Erwähnung heider Grebiete dienen die Benennungen: »die beiden Staatsgebiete der Monarchie* (der österreichungarischen Monarchie) oder »beide Theile der Monarchie*. Kérem, itt a diplomatikus kifejezések használatára akar a tankönyv utasításokat adni, mert hisz arra, hogy beszélgetés közben minő kifejezéseket használjanak a társalgók, nem szoktak tankönyvben utasításokat adni. Tehát a diplomatikus kifejezés e tankönyv szerint ez volna: »Die beiden Staatsgebiete der Monarchie oder die beiden Theile der Monarchie«. Nem is szólok arról, hogy e tankönyv azt mondja: (Olvassa.) »Oesterreich-Ungarn ist eine erbliche, constitutionelle Monarchie. Das Grundgesetz, auf welchem der gegenwärtige Bestand der Monarchie beruht, heisst die pragmatische Sanction«. Itt a hány szó, annyi közjogi tévedés, még pedig igen veszedelmes, kardinális tévedés. Mert Magyarország és Ausztria csak internaczionális értelemben képez egységet, közjogilag nem; közjogi értelemben véve itt nem »eine erbliche constitutionelle Monarehie« van, hantin »zwei erbliche constitutionelle Monarchien«, és a pragmatica sanctio nem »ein Grundgesetz«,