Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-535

585. országos ülés 1896. január 17-én, pénteken. J79 állása az autonómiában oly állandó, hogy a kinevezett tisztviselő sem lehet olyan, most megfordítják, hogy mit ér az autonómia, mikor a tisztviselő mindig csak az a tisztviselő marad. (Úgy van í Úgy van ! a szélső balon. Egy hang a szélső baloldalon : Sczitovsskyt hitették .') Az ősz alispánokat is említette az igen tisztelt miniszter úr; említette pedig úgy, hogy hát kinek volna kedve a közigazgatásban szolgálni akkor, mikor előmenetel nincs ? Es itt per argumentum ad hominem saját maga példáját hozta fel, azt mondván, hogy micsoda dolog az, . . . Perczel Dezső belügyminiszter: ] Provokáczió folytán! Szalay Károly • . . hogy akkor, mikor a miniszter úr már a ház alelnöke volt, akkor egyik kortársa vagy kollegája még aljegyző volt. Hát erre én azt felelhetném, hogy bizonyosan igen sokan vannak nemcsak aljegyzők, hanem vannak az igen tisztelt miniszter úrnak is mai minisztériumában egyének, bizonyosan igen tiszteletreméltó egyének, akik már azon kis állásban voltak akkor is és vannak ma is, mikor a miniszter úr talán még egészen kis., apró gyerek volt. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) De nem akarok ilyen argumentáczióval élni, hanem azt mondom: Hogyan képzeli a t. miniszter úr azt, hogy megváltozik ez a viszony akkor, ha a tisztviselők kineveztetnek? Ha ma nincs alkalom arra, hogy az érdemekben megőszült alispán, az ő tudásának és karakterének megfelelően, a miniszter úr szerint megfelelőbb, — de én azt hiszem, hogy nagyobb, fontosabb állás Magyarországon ma nincs, és még a miniszter állása sem fontosabb, mint a megyei alispáné — de ha a miniszter úr szempontjából tekintjük, ha ma nincs alkalma a t. miniszter urnak ezt az alispánt megfelelőbb állásra segíteni, hogyan lesz alkalma akkor, ha az alispánt kinevezik ? Hiszen azért a felsőbb hivatalok többen nem lesznek, azért épúgy, mint ma, ki van zárva az a bizonyos . . . Perczel Dezső belügyminiszter: Konkretuális status lesz! Szalay Károly: Konkretuális status ? Méltóztassék csak megkérdezni a t. miniszter úrnak kollégáját, a pénzügyminiszter urat, mit csinált az a saját minisztériumában alkotott konkretuális statussal ? XJgy, hogy ezen konkrétnál status áldásai alatt a ma megőszült ember legalább is 300 esztendős, a ma született ember legalább 100 esztendős lesz, míg egy fokkal följebb megy. (Derültség. Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Mondom, ebből fegyvert akar kovácsolni a t. miniszter úr az autonómia ellen, illetőleg a megyék autonómiája ellen, hogy hiszen ma alkalmas elem az autonómiára nincsen. No hát, t. miniszter úr, én nem ismerem el ennek helyességét. De ha nincsen, ki ennek az oka ? Az ellenzék? A közönség? Nem, a kormány. (Helyeslés. Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Hiszen a gyermeket is kell járni tanítani; a közéletben az önműködésre, az önállásra szintén tanítani kell az elemeket. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És mit csinált a t. kormány? A helyett, hogy tanította volna, minden egyes alkalommal oda működött, hogy elvonja a teret attól, hogy az autonómia egyáltalában a maga lábán járjon. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja a t. miniszter úr, egyik oka íinnak, hogy gyenge az autonómia, az, hogy egyletek veszik kezükbe azt, a mit az autonómiának kellene teljesíteni. Hát nem volt módjában a miniszter uraknak ezt más, helyesebb irányba terelni ? Azt mondja a t. miniszter úr, hogy azt, hogy életképes elem az autonómia kezelésére nincsen, azt leginkább a bizottságok működései bizonyítják. Meglehet, nincs okom kétségbe vonni, hogy a t. miniszter úrnak igaza van ; lehetnek az országnak olyan vidékei, a hol ilyen eset előfordul. De a t. miniszter úr soha egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ennek más oka is lehet? Sohasem gondolt arra, hogy a mai kormányzat ennek az országnak bizonyos részét már ma is a passzíva rezistencziába tereli, hogy nem akarják azon czélokat elősegíteni, a melyeket a kormányzat eléje tííz? Gondoljon erre a t. miniszter úr. Mert ha ez a passziva rezistenczia az országnak épen azon lakosaiban támad fel, a kik hivatva volnának arra, hogy az adminisztrácziót kezükben tartsák, akkor a miniszter úr lehet miniszter, azonban kormányozni nem fog soha ebben az országban tigj, hogy ennek az országnak abból előmenetele származnék. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Polónyi t. képviselőtársam a Budapest főváros autonómiáján ejtett sérelmet hozta fel tegnap. Ez ellen is védekezett a miniszter úr. Védekezett pedig azon példával, hogy vájjon lehetett volna-e neki megvárnia azt, hogy járvány támadjon a városban, és ezrével haljanak el az emberek? Szabadjon nekem erre egy másik példával felelnem. Tűzvész támad egy községben, a tűzoltóvezető siet és látja, hogy ha a tííz nem lokalizáltatik, az egész község porrá hamvad. Mit kell neki tennie? Daczára annak, hogy áz illető gazda tiltakozik ellene, neki megy és lebontatja a szomszéd ház tetejét. Mit fog erre mondani a közvélemény, a felsőbb hatóság, vagy panasz esetében a miniszter úr? Azt, hogy helyesen cselekedett. De, azt kérdem a miniszter úrtól, hogy ha ugyanezen tűzoltóparancsnok, 28*