Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-534

162 534. orsüágos ülés 1896. január Ifi-án, csütörtökön. akkor alig hiszem, hogy az ő éles kritikai szemét elkerülhette, vagy tudomására ne jutott volna, hogy először, midőn ő itt megemlékezik arról, hogy bizonyos kísérletek történtek arra nézve, hogy a nemzeti párt jelöltje pártonkívüli pro­grammal lépjen fel, s akkor ellenjelölt nem állíttatik, hogy ő akkor ne tudná, hogy ha erre nézve az inieziativa sem a kormány, sem a szabadelvű párttól nem eredt. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Tehát azt hiszem, hogy tárgyi­lagosan kívánt nyilatkozni, legalább is köteles­sége lett volna, hogy erre a körülményre, mely nagyon mérvadó, szintén kiterjeszkedjék. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Ki ajánlotta?) Ha kívánják és provokálnak, megmondom, hogy az inieziativa az illető jelölt, a nemzeti párt jelöltje részéről jött. (Tetszés jobbfelöl. Nagy zaj balfelöl.) A második körülmény, mely engem arra késztet, hogy kétségbe vonjam az ő egész tár­gyilagosságát, az, hogy akkor, mikor az én t. képviselőtársam látta ott megfordulni és élénk részt venni a választási előmozgaímakban és küzdelmekben a törvényhatósági és megyei tisztviselőket, nem látta azokat a megyei tiszt­viselőket, kik ugyanoly, sőt nagyobb mértékben forgolódtak és mozgolódtak az ellenzék érdeké­ben. (Zaj balfelöl.) Kellett volna, hogy lásson ott egy ellenzéki értelemben működő főszolgabírót és két vármegyei útibiztost. (Úgy van! Tetszés jobb/elöl. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Nem áll!) Nagyon sajnálom, a leghatározottabban állít­hatom, hogy ott volt a sirokai járás főszolga­bírája, Roskoványi, épúgy, mint Berzeviczy főszolgabíró, és ott volt Bánó Iván útbiztos. (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Elnök: Csendet kérek. (Folytontartó, nagy zaj.) Kun Miklós képviselő urat rendreutasítom. Perczel Dezső belügyminiszter: (Zaj. Halljuk!) Azt méltóztatnak mondani, ho^y Bánó akkor már nem volt hivatalban. (Felkiáltások balfelöl: Lemondott!) Bánó Iván igenis útbiztos volt; felmutathatom lemondási nyilatkozatát, mely deczember 15-iki prezentátummal lett a főispán­hoz benyújtva. Igaz, hogy maga nem datálta lemondó nyilatkozatát, de az igenis január 6-ikán fogadtatott el, és egész deczember havára az útmesteri fizetést felvette. (Élénk derültség jobbfelöl. Mozgás és zaj balfelöl.) Nem kívántam erre kiterjeszkedni, de ha provokálnak, kény­telen vagyok elmondani. Ha kívánják, bemu­tatom eredeti lemondási nyilatkozatát, hogy a lemondást deczember hó 15-ikén, az alispánnal vívott párbaja előtt adta be, és a főispán azon feltevésből indulva ki, hogy talán a párbajra való tekintetből tette azt, nem intézte el, sőt egy magán levélben biztosította arról, hogy lovagias ügye nem szolgál okul arra, hogy állását továbbra is meg ne tartsa. Miután azon­ban ő ennek daczára fentartotta lemondását, 15-ikén prezentáltatott, és január 6-ikán fogad­tatott el a lemondás; tehát akkor tényleg megyei tisztviselő volt. (Zajos tetszés és helyeslés a jobb­oldalon. Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) A harmadik indokom pedig, a mi engem annak kijelentésére késztet, hogy az én t. kép­viselőtársam nem egész objektivitással adta elő a dolgokat, és hogy ott se egész objektivitással járt el azon tegnapelőtt ő maga által sem taga­dott tény, a melyről azt mondta, hogy nem emlékszik arra az inczidensre, a melyre Kdbinyi képviselőtársam alludált, hogy ő hozta először szóba azt, hogy korkülömbözet miatt egy, a kormánypárti jelöltre szavazó egyén kihagyas­sék, a mibe az ellenfél beleegyezett, de viszont midőn az ellenzéki jelöltre szavazónál 5 — 6 évvel nagyobb korkülömbség merült fel, azzal állott elő, hogy az illető nem tehet róla, hogy a jegyzékben idősebbnek van írva, ez nem az ő hibája, ez az eljáró küldöttségnek hibája. (Élénk tetszés jobbfelöl. MozgJs és félkiáltások bal­felöl: Ezt már hallottuk !) Én azt hiszem, ha be akarom bizonyítani, ezt el kell mondanom. (Fel­kiáltások balfelöl: Ezt már hallottuk!) Akkor végre semmit sem beszélhetnék, mert mindent hallottak az urak, de én is mindent hallottam már, a mivel itt vádoltak ; sajnálom, hogy ismét­lésekbe kell bocsájtkoznom, de, ha azt, a mit állítok, be akarom bizonyítani, az összes bizo­nyítékokat fel kell hoznom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Remete Géza : A csendőrökről beszéljen ! (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső belügyminiszter: Azt is állítja az én t. képviselőtársam, hogy egyen­lőtlenség volt a küzdelem fegyvereiben annyi­ban, hogy a kormánypárti jelölt részéről tudták a lemondást, a nemzeti párt jelöltje részéről pedig nem tudták. Hát én azt hiszem, hogy ez meg van gyengítve a képviselő úr azon állítása által, hogy ez két év óta közbeszéd tárgya volt; a napot nem tudták, de tárgyalások vol­tak, a mozgalom megindult, csak épen kalen­dáriumi pontossággal nem tudták, melyik napon lesz a választás, de hogy meglesz, azt jobban tudták Sárosmegyében, mint bárhol. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Horánszky Nándor: Járásbiró volt-e a választásnál korteskedni ? Perczel Dezső belügyminiszter: Úgy tudom, hogy ott volt a járásbiró, de hogy kor­teskedett-e, vagy nem, azt nem tudom, de úgy tudom, hogy a másik részről is ott volt egy kir. törvényszéki tisztviselő; ezt tudom. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy a választásnak egy egészeu új rendszere honosít­tatott meg, hogy itt a csendőrök használtattak

Next

/
Thumbnails
Contents