Képviselőházi napló, 1892. XXVIII. kötet • 1896. január 9–január 25.

Ülésnapok - 1892-533

136 583. országos Blés 1896. január 15-én, szerdán. a költségvetés tárgyalásának megszakításával lesz a ház elé terjesztve. A mi különösen a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalását illeti, a t. miniszterelnök úr volt szíves arra az általam történt felszólalásra hivatkozni, melyben kívántam, hogy ezen közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat némileg előzetes revizió alá vétessék; ennek következtében részemről azért sem járulhatok hozzá gr. Apponyi Albert képviselő úr indítványához, mert a ház talán abban a helyzetben lesz, hogy lényeges részek kerülnek javítás alá, s ez okból a bizottsághoz való utasítás szüksége merül fel. Azt hiszem, hogy épen ez a hit. és sejtelem, a melylyel a t. miniszterelnök úr és a t. kormány bír, mutatja, hogy ők ezen közigazgatási bíráskodásról szóló javaslatnak lényeges hiányait felismerték; nekik tehát arra kellene törekedni, hogy ezen javaslat ideiglenes visszavonásával azon oly intézkedéseket és oly javításokat eszközöljenek, melyek annak a házban való tárgyalását megkönnyítsék. Mennyivel merítoriálisabb és a dolog érdekében fekvőbb lenne, hogy ha megtéve ezen javaslatokat azon idő alatt, míg a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat letárgyaltatik, egészen a maga érintetlenségében és a maga jó intézményeinek teljességével hozatnék ide vissza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat. Ezt tehát én a magam részéről teljesen elfogadhatatlan indoknak találom, hogy a választások tisztaságát garantirozó törvénynek tárgyalását meg kellene előznie a közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat tárgyalásának. T. képviselőház! Tovább menve ezen okoskodáson, én a magam részéről megvallom, nagy örömmel gondolok arra az ünnepségre, a mely a nemzetnek ezredéves fennállását van hivatva jubilálni, de sokkal nagyobb mértékben örvendenék, ha ez a nagy ünnep az országot jogaiban megerősödve, szervezetében teljesen kiépítve találta, volna (Helyesles a szélső haloldalon.) A mi örömünk, bármennyire akarjuk azt talán mesterségesen fokozni, nagy mértékben leszáll, látva azt a vergődést, a melyet nemzeti jogaink kiépítésében és visszafoglalásában kell folytatni, látva azon hanyatlást, a melyet az ország anyagi érdekeire nézve napról-napra szemlélünk, látva jogrendünk bizonytalanságát, közigazgatásunk szervezetének hiányos és megbízhatian voltát, és látva a társadalmat felekezeti és más osztályokra szétszaggatva, mindez a mi örömünk, A mi örömünk, bármennyire szeretnénk teljes lélekkel és teljes reménynyel résztvenni ebben az ünnepségben, a mi örömünk nagy mértékben leszáll és a legalacsonyabb mértékre sülyed. De, t. ház, bármely mértékben, bármely részében ezen szervezetlenségnek, addig javítás, addig némely részben kiépítés következik be, annak mi nemcsak ellen nem állunk, hanem azt teljes örömmel fogjak üdvözölni. Ha tehát gr. Apponyi Albert t. képviselő úr felszólalásának és fellépésének meglesz az az eredménye, hogy alkotmányosságunk tisztasága legalább azon mértékben helyre lesz állítva, melyet az ő kívánságai biztosítanak, mi a legnagyobb mértékben fogunk neki s az országnak szerencsét kívánni, hogy alkotmányosságunk ezen alapja legalább nagy vonásokban a maga nagy egészében helyreállítva és a visszaélésektői megtisztítva lesz. Engedjen meg azonban a t. képviselő úr, hogyha mi az ő reményeiben talán oly nagy mértékben nem bízunk, mint a hogyan ő bízik. 0 ezen intézkedésektől nagyobb sikereket remél, mint mi, és a mi reményünk azért kisebb az övénél, mert mi láttuk azt, hogy a legtisztább törvények, a legszabatosabb intézmények és szabályok nemcsak végrehajtatlanok, de egyenesen ki vannak játszva egy helytelen rendszer és egy önkényesen és egy erőszakosan eljáró kormányzat által. Ha a t. képviselő úr bízik ezen intézmények erejében, hogy ezek Magyarország alkotmányosságát meg fogják menteni a további korrumpálástól, a mi bizalmunk nem lehet oly nagy, mert látjuk a törvények nagymérvű kijátszását és szembehelyezését a legdurvább, legerőszakosabb eljárással — a ma fennálló törvényeknek. Ha tehát mi törvényes intézkedéseket teszünk, de ezen rendszert le nem rontjuk, ezen rendszernek egész eddigi képviselete ellen a harczot a legnagyobb mértékben föl nem veszszük, nem fog megszűnni az alkotmányos intézmények elleni bizalmatlanság (Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt csak néhány szemelvényt vagyok bátor a t. miniszterelnök úr mai beszédéből felhozni. Midőn a t. miniszterelnök úr azt mondja, hogy az azon választásoknál történtek, melyek most legközelebb lefolytak, nem képviseltek mást, mint egy újonnan keletkezett párt elleni, természetszerű védelmet, és hogy ezt a liberalizmusnak az érdeke követeli meg, valaminthogy a nemzetiségekkel szemben való harczot és törvénytelenséget ismét a nemzeti érdekek követelik meg; nos, t. ház, én nem. tudok elképzelni semmiféle eszközt, a mely törvénytelen, s a mit az államhatalomnak felhasználni kell és lehetne, nagy, nemes eszmék, a liberalizmus, vagy a nemzeti jogok védelmében. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) Hogy bilincseljük le, és hogy nyerjük meg a polgárok azon részét, a kik talán azzal a szabadelvű áramlattal nem értenek egyet, és azzal a nemzeti eszmével nincsenek közösség-