Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-510

7 8 510. országos Ű14Í 189*. november 21-én, csütörtökön. választókhoz viszonyított aránya szerint a kerü­letre esik, mert egy rókáról kétféle bőrt húzni lehetetlen. Ennélfogva ha a képviselő úr le kívánja vonni a konzequencziát abból, hogy ott a választók száma megfogyott, hogy ott három alkeríílet nem lehet, akkor be kell látnia azt, hogy most már a változott viszo­nyokhoz képest a bizottsági tagok száma is csökkentendő. (Úgy van! jobhfelöl.) Ez tehát nem oly kérdés, a mely egy nap­ról a másikra eldönthető, s ezért respektálnom kell a törvénynek 29. §-ában határozottan ki­mondott azon követelményt, hogy a választó­kerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetve utceák és választási főhelyek kijelölésé­vel a törvényhatóság maga állapítja meg. Én tehát ebben a kérdésben nem intézked­hettem, sőt ha Csongrád vármegye egy rend­kívüli közgyűlést a törvényben megeugedett mi­nimális határidőben tűzött volna is ki, még ekkor sem lett volna elérhető az, a nélkül külön tör­vényhozási intézkedés tétessék Csongrád vár­megyére nézve, az ott megválasztott tisztviselők­nek hat évre szóló mandátumát megnyújtani és hogy ez még ha a most hozandott csongrád­megyei újabb határozat ellen senki sem élt volna is felebbezéssel, életbeléptethető és végrehajtható legyen. De nincs ebben a tekintetben Csongrád városára nézve egyáltalán semmi sérelem, mert Csongrád városát a megyei bizottságban tényleg annyi bizottsági tag képviseli, a mennyit a törvény 30. §-a értelmében, a törvénynek ekvi­parácziója alapján, Csondrád városnak igénybe venni joga van, mert Csongrád városának, ha helyesen emlékszem vissza, mindössze 25 bizott­sági tagja volt a múltban; ebből most 12 lépett ki, mint olyan, kinek 6 éve letelt, tehát Csongrád városának Caongrádmegye törvényhatóságában 13 képviselője van. Már pedig azon felosztás szerint, mely most megváltozott, és a mely a t. képviselő úr interpellácziójának főfunda­mentumául szolgált, tudniillik a választók szá­mának megfogyatkozása, úgy fognak alakulni a viszonyok, hogy Csongrád városát 505 választó után 12 bizottsági tag fogja képviselni. Tehát Csongrád városának ma is még egy pluszsza van. Ha tehát ez a határozat egyáltalában sé­relmes, csak a többi községre nézve lehet sérelmes, mert azoknak áll jogában, hogy ezek helyett a maguk részéről több képviselőt válasz­szanak. Én, tehát, a magam részéről a dolgot, melyet előre láttam, s a melyre a t. képviselő urat figyelmeztettem, hacsak a törvényt magam megszegni nem akarom, a restauráezió előtt jóvá nem tehetem. Á mi az iuterpelláczió második részét illeti, van-e továbbá tudomása arról, hogy | dr. Vadnay Andor úr, Csongrád vármegyének ez idő szerinti főispánja, a csongrádi főszolga­bíró lemondása folytán Mátéffy Kálmánt nevezte ki helyettes főszolgabíróvá, a kit maga a bel­ügyminiszter úr ez év tavaszán orvtámadás bün­tette miatt felfüggesztett, s a kit ezért az első­fokú bíróság el is ítélt? Erre nézve válaszom az, hogy van tudo­másom róla, mert először a hírlapokból, másod­szor pedig hivatalosan értesültem arról, hogy az üresedésben levő csongrádi főszolgabírói állásra a vármegye főispánja Mátéffy Kálmánt helyette­sítette. De nem úgy áll a dolog", hogy Mátéffy Kálmán az ellene emelt vád folytán cBak az elsőfokú hatóság által ítéltetett el, mert Mátéffy ügye jogérvényesen be van fejezve, még pedig minden fórumon keresztül. Kezemben van úgy a szentesi járásbíróság­nak ez évi június 26-án, mint a szegedi kir. ítélőtáblának július 30-án kelt határozata hiteles másolatban. Ezek elseje szerint Mátéffy Kálmán a büntetőtörvény könyv 301. §-ába ütköző és e szerint minősülő súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondatik ki és 450 forint fő- és 10 forint mellékbüntetésre ítéltetik. Ezen hatá­rozatot a szegedi királyi ítélőtábla helybenhagyta. Igaz, hogy ez ellen a magánvádló adott be felebbezést, de ezt a királyi kória tekintetbe nem vehetőnek s a szabályokba ütközőnek találván, visszautasította, és már a királyi tábla ítéletének meghozatalával s a királyi ügyész nem felebbezéséveí az ügyet jogerősen és végleg befejezettnek jelentette ki. így áll a dolog. Miután a vétségi ügy, mely Mátéffy Kálmán ellen fennforgott, a maga módja szerint teljesen be volt fejezve, miután pénzbüntetésre lett ítélve, miután maga a dolog nem diffamáló, és nem olyan, mely a politikai jogok megszűnését, vagy megvonását vonná maga után, miután sem az 1886 : XXL, sem pedig az e tekintetben még szigorúbb, de már fenn nem álló 1870: XLII. törvényczikkben sem találok oly szabályt, mely nekem e tekin­tetben hatalmat adna, én a főispán törvényben gyökerező helyettesítési jogát meg nem szüntet­hettem. Mindezek után, kérem, méltóztassék válaszo­mat, úgy a csongrádi választás, mint a Mátéffy Kálmán főszolgabíró helyettesítésére nézve tu­domásul venni. (Helyeslés főbb felöl.) Hock János: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) Engedje meg a t. ház, hogy a belügyminiszter úr felvilágosításaira néhány megjegyzést te­gyek. Előre kijelentem, hogy válaszát én tudo­másul nem vehetem, miután engem ezen ügyben meg nem győzött. Még pedig két részre osztom válaszát. Az egyik, a melyik magával a válasz­tás ügyével, és csougrádmegyei bizottsági ta-

Next

/
Thumbnails
Contents