Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-524

521. országos ülés 1895. dtczeniber 7-én, szombaton. 443 nek az abszolutizmusnak nem Josipovich miniszter úr az oka, a kinek magyarságában én nem kételkedem, és talán nem kételkedem Khuen-Héderváry bán magyarságában sem, de kétségtelen, hogy Horvátországban a teljes abszolutizmust alapította meg az aulikus KhuenHéderváry. És liigyje el a t. ház, hogy Bécsből nem akarták volna Magyarországra is KhuenHéderváryt miniszterelnöknek ráerőszakolni, ha nem lett volna Bécsnek az a szándéka és reménye, hogy ha sikerült Kimennek Horvátországban az abszolutizmust megteremteni, majd sikerül neki ezt Magyarországban is megcsinálni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hiszen már megvan!) Tudom, hogy a szabadelvű pártnak sok bűne var. Én nem rajongok a szabadelvű pártért, de abban az egy esetben tisztességesen és hazafiasán viselte magát, mikor Khuen miniszterelnöksége ellen revoltált, csak bűnt követelt el akkor, mikor ezen revoltáiást pár nap múlva meghunyászkodva visszaszívta. De Bécsnek a czélzata, hogy ne csak Horvátországban, hanem Magyarországban is az abszolutizmust teremtse, meg kétségtelen; mert ba már nem sikerűit Khuen-Héderváryval kormányt alakítani, nem úgy alakította meg a kormányt, a miiit a hogy a többség és alkotmányosság kívánalmainak megfelelt volna és nem is a többség nagy embereiből alakította meg, hanem alakította az által, a kitől remélte, hogy legalább az alapokat leteszi arra, hogy az abszolutizmus Magyarországban is megteremtessék. Ez így van, nem kell mersze vissza mennem a végből, hogy állításomat igazoljam. Magyarországra bizonyára nagyobb veszedelem a néppárt, mint a horvát sovinizmus. Mert a néppárt megtagadtatja választói által a Magyarországhoz való bizodalmat és elhiteti a néppel azt, hogy a magyar-államiság, a magyar nemzeti érdek, a magyar nemzeti jogok semmik. Ez a párt a nép vallásos érzületét, hite minden szentségét hitvány eszközül használja ki arra, hogy megvalósítson oly törekvéseket, miknek a nemzeti, vagy állami érdekekhez semmi közük, hanem csak a reverendával ösözefüződő alacsony egyéni érdekek előmozdítására irányozódnak. Ezek a törekvések lealacsonyítják magát a vallást, mert a politikai hercze-lmrczában a néppárt kortes-eszközül alkalmazza. Igen, én a néppártot bűnösnek, veszedelmesnek és hazafiatlannak tartom. De engedjenek meg, nagyobb veszedelem rejlik abban, mikor a képviselőt kinevezik, mikor itt már harmadszor, Stomfán, megmutatják azt az embertelenséget, vandalizmust, a melyet talán Európa egy czivilizált államában, még Oroszországban sem mernének tenni, hogy választópolgároktól nemcsak a szavazati jogot, sőt éjnek idején és 34 órán keresztül még a tüzet, még az ivóvizet is megtagadták, mi több, 36 óráig szuronyok közt zárva tartották. Mondom, én nem a néppártot védem, ezen párt is egyik veszedelme Magyarországnak, de nagyobb veszedelme ez a kormány, mely még a képviselőket is kinevezi és nem engedi azokat megválasztatni. Én minden kormánynyal és párttal, mely a 67-es alapon áll ellentétben vagyok és sohasem fogadom el a 67-es pártok egyikének az elveit sem, de áliíttom, hogy ily tisztességtelenségre mint minő a nyitrai és stomfai választásokon előfordult, a Wekerle-Szilágyi kormány sohasem vetemedett volna. Én t. ház, ily körülmények között ily kormány iránt bizalommal nem viseltetem, nem fogadom el a tételt, de elfogadom Hódossy Imre t. barátom határozati javaslatát. Elnök ; T. ház ! Már most a ház határozata szerint ezt a vitát el kell halasztanunk, mert 12 óra elérkezett s a kérvények tárgyalandók. Javaslom tehát, hogy ennek a vitának folytatását hétfőre halaszszuk. (Helyeslés.) Most következnek a kérvények. Előbb azonban öt perczig szünetelni fog a tárgyalás. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyüket, az ülést újra megnyitom. Következnek a kérvények (írom. 1007). Molnár Antai jegyző: Szeged szab. kir. város közönsége magyar nyelvű tiszti akadémia tárgyában. Horváth Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Szeged szabad királyi város feliratának itt történt bevezetésében, midőn a kérvényt ismertettem, a kérvényi bizottság határozati javaslatában hivatkoztam a házszabályok 195. §-ára. Erre azután felszólalás történt, hogy konstatáltassék az, hogy a 195. §-ra való hivatkozás helyes-e vagy sem. Most van szerencsém konstatálni, hogy én egy nappal tévedtem. Tévedésem alapját az ke pezte, hogy a legfelsőbb királyi kéziratnak dátuma, melylyel a III. ülésszak berekesztetett, 28-áról van keltezve és én ezt jegyeztem fel magamnak az ülésszak bezárása napjául. Azonban egy napi késedelem történt a megalakulásban, a ház C3ak egy nappal később alakúit meg, és így tényleg ez a kérvény már az új cziklusban tárgyaltatott, mint új kérvény. Azért, t. ház, határozati javaslatomnak azon alaki részét, mely a házszabályok 195. §-ára vonatkokozik, elejteni, a tévedésért a ház szíves elnézését kérem, és kérem a t. házat, hogy a kérvényi bizottságnak azon érdemleges határozatát, hogy tudniillik ez a kérvény is kiadassák a miniszterelnök úrnak, mint ez Szentes város 56*