Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-522

522. országos ülés 1895. deczember 5-én, csütörtökön. 385 Különben pedig a kormánytól én részemről nem kívánom, hogy mostan akár a szerződés megkötésének részleteire nézve, akár némely tekintetben még a fővonásokra nézve is megadja a felvilágosításokat, mert ezek olyan kérdések, a melyeket tulajdonképen csak ott a két fél közötti tanácskozások menetében kell érvényesíteni, és a melyek csak akkor kerülhetnének e ház elé, ha a t. kormány nem volna képes azután érvényesíteni a maga nézeteit és tanúnak híná fel © tekintetben a parlamentet, illetőleg a parlamentnek segítségét kívánná meg ezen dolgok elintézésénél. Ezeket véltem megjegyzendőknek azokra, a miket t. barátom, Bujanovics előadott, és most egészen röviden bátor vagyok nézetemet a szőnyegen levő törvényjavaslatra nézve elmondani. (Halljuk !) Én a kormány iránt, ámbár egyénileg nagyra becsülöm annak tagjait, bizalommal nem viseltethetem, azért, mert bármely terére nézek a mi államunk és társadalmuak viszonyainak, semmi vigasztalót, semmi örvendetest, semmi reményteljest nem látok. Nálunk az erkölcsök meglazultak, a fogalmak összezavarodtak és mondhatom, hogy az egész országban most már olyan különös hajlam uralkodik a hirtelen meggazdagodásra egyrészről, a hatalomban való részvételre másrészről, hogy az egy kietlen dolog, ha rágondol is az ember, és meg kell vallanom hitem szerint ez ugyan nem egészen ennek a kormánynak, mert elődének is, de ennek a kormánynak is nagy bűne és hibája. Ez már magában véve is elég volna arra, hogy bizalmamat a kormánytól megvonjam. Méltóztatnak talán nekem erre ellenvetni, hogy hiszen roppant fellendülés van itt a fővárosban, micsoda gazdagság tűnik itt a szem elé az építkezésekben, a milleniumra való előkészületben stb. Igen, de méltóztassanak nekem meghinni, hogy erre lehet igazán elmondani, hogy: »Eenn az ernyő, nincsen kas.« (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert az, a mit mi itt mutatunk, nem felel meg annak, a mi künn az országban van. Nem látni itt, IV. Henrikkel szólva, tyúkot a szegény ember fazekában esztendőben egyszer sem, nem hogy minden héten. (Úgy van! balfelöl.) Künn nyomorúság, szegénység van. Azt a szegény embert senkisem pártolja az ő bajában, (Úgy van! balfelöl.) és itt emberek, a kikről nem is tudja az ember, mikor jöttek ide, miből élnek és honnan kerültek ide, nagy massza pénzre tesznek hirtelen szert, a mely dolgok igazán gondolkozóba ejtik az embert és nem képesek az elégedettséget fentartani. Mindezeknél fogva, t. ház, miután az általános vitánál, de még a hátralevő költségvetési KÉPVH NAPLÓ. 1892—97. XXVII. KÖTET. vitánál is elég mód és alkalom lesz tüzetesen megbeszélni ezeket, a miket itt röviden, punktatim érintettem, részemről bizalommal a kormány iránt nem viseltetvén, a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Balogh Géza jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház ! A felhatalmazásról szóló törvényjavaslathoz — kijelentem a magam és azon párt nevében, a melyhez tartozom, — szavazatommal hozzá nem járulhatok; (Helyeslés a szélső baloldalon.) nem§árulhatok hozzá pedig azért, mert sem az a párt, a melyhez tartozom, sem én a kormány iránt bizalommal nem viseltetünk. Ez a párt mindig bizalmi kérdésnek tekintette a felhatalmazásról szóló törvényjavaslat elfogadását vagy megtagadását. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Mi nem lehetünk bizalommal ezen kormány irányában, a kik a közjogi ellenzék padjain ülünk akkor, midőn a kormány a 67-iki törvények alapján áll. Mi szavazatunkkal nem adhatjuk meg az eszközöket ezen kormánynak, hogy tovább kormányozzon, mert a 67-iki alapot elfogadta és viszont sohasem volnánk hajlandók egyetlen egy pártnak sem győzelmét előmozdítani, mely ugyancsak a 67-iki alapot elfogadja és azt fentartani igyekszik. {Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen párt ellentétben áll az ország minden más] pártjával, a mely az 1867-iki alapot elfogadta, mert mi Magyarország önállóságáért küzdünk, és mi ezt a zászlót letenni egyáltalán nem fogjuk soha. (Úgy van! a szélsőbalon.) Meggyőződésünk az, t. ház, hogy a kormány tagjai legyenek bármily tehetségesek, önzetlenek és hazafiak, úgy a jelenlegi kormány, mint az eddigi kormányok is, mint a tapasztalat mutatja, a 67-iki alapon nem képesek az országot úgy kormányozni, hogy az a nemzet megelégedésére szolgáljon. Az 1867-iki alap megalkotásakor a nemzetnek önrendelkezési jogát, függetlenségét, fájdalom, elalkudták. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi a 67-iki alapon felépült alkotmányt valódi alkotmánynak nem tekintjük. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ennek egyik bizonyítékát képezi az is, hogy itt nálunk a minisztereket úgy tetszés szerint ültetik oda vagy bocsátják el. (Úgy van! a szélsőbalon.) Az a mérték, mely valakit miniszterré tehet, vagy pedig megbuktathat, a felhasználhatóságnak mértéke. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy Magyarországon csakis az történik, a mit bizonyos körökben helyeselnek, a mit bizonyos körökben megrendelnek. A magyar parlament voltaképen csak arra való, hogy az ottani óhajokat és akaratokat megvalósítsa és végrehajtsa. (Helyeslés a szélső

1 baloldalon.) 49