Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.

Ülésnapok - 1892-521

366 581. országos ülés 18ftS. íeczember 4-én, szerdán. Gábor képviselő úr indítványát fentartja, módosítani a magam kérését a tekintetben, hogy ezen törvényjavaslatok letárgyalása után a ház eloszlása előtt még ezen most tárgyalás alatt levő tételt, méltóztassék hozzájárulni, hogy a ház letárgyalhassa. Azonban igen kérem, méltóztassanak mindenesetre a megszakítást elfogadni, hogy ezt a kétségtelenül sürgős két törvényjavaslatot letárgyaljuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólni a napirendhez? (Nem.) Ennélfogva kötelességemnek tartom rekapitulalni a miniszterelnök úr javaslatát a legközelebbi ülések napirendjére nézve. (Halljuk I Hall juh!) E szerint a holnapi ülésben tárgyalnék mindenekelőtt az 1896. év első negyedében viselendő közterhekről és fizetendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot, ennek a letárgyalása után következnék az 1896. évben kiállítandó újonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos véderő-bizottsági jelentés tárgyalása. Ezeknek letárgyalása után folytattatnék a most félbeszakított költségvetési tétel tárgyalása. Ezek befejezése után elő volna vehető még a karácsonyi szünetek előtt az 1881. évi LXX., illetőleg az 1889. évi XLIII. törvényczikk hatályának meghosszabbításáról és a jelzálogos kölcsönkövetelések bizonyos átruházásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekről szóló törvényjavaslat és az egymillió egykoronásnak az ezredéves ünnepélyek alkalmára való veretése tárgyában szóló törvényjavaslat. Ezenkívül a holnapi ülés végével a szokásos időben Makfalvay Géza képviselő úr már múlt szombaton bejelentett interpelláczióját terjesztené elő, a nagyatádi állami méntelep ménjeinél észlelt szembajok miatt, a szombati ülésben pedig folytatólag tárgyaltatnék ugyancsak a szokásos időben a kérvények tárgysorozata. Ennek bevégzése után a ház a karácsonyi szünetek előtt több ülést nem tartana, a karácsonyi szünetek után a legelső ülés január 9-én tartatnék, a mely legelső ülés tárgyát a költségvetés további folytatása képezné. Ez a miniszterelnök úr javaslata. Kérdezem a t. házat, méltóztatik-e a javaslathoz hozzájárulni? (Igen!) Ennélfogva ezt a napirendre vonatkozólag határozatkép kimondom. Most következik a belügyminiszter úr válasza gróf Apponyi Albert képviselő úr interpellácziójára. Perczel Dezső belügyminisiter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Gróf Apponyi Albert t. barátom és képviselőtársam a háznak folyó évi november 13-án tartott ülésében a nógrádmegyei tisztújítási előmozgalmak tárgyában egy interpellácziót intézett hozzám. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ezen interpelláczióra kívánom a választ megadni s minthogy t. képviselőtársam az interpellácziójában formulázott kérdésekben nem annyira merítette ki a tárgyat, mint inkább indokoló beszédében, melylyel interpelláczióját bevezette, leszek bátor ezen beszéd fonalán megindulva, az abban felhozott egyes kérdésekre, úgy a mint azok egymásután következnek, válaszomat, illetőleg észrevételeimet a t. háznak tudomására hozni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt főkiindulási pontja a t. interpelláló képviselő úrnak az, hogy a nógrádmegyei jelenlegi alispán ellen tisztán pártpolitikai szempontból indult meg egy nagyszabású akczió. T. ház, erre vonatkozólag az általam beszerzett értesülések nem ezt bizonyítják, hanem azt, hogy nem pártpolitikai szempontok a motívumok és rugók, a melyek az alispáni mozgalom agitáczióját előidézték. De hogy ez nem így van, azt a t. interpelláló képviselőtársam beszédének egy későbbi részében maga is beismerte, a midőn kijelentette, hogy a két táborban meglehetősen megoszlik a különböző politikai pártokhoz tartozók száma, úgy hogy valamint azok táborában, a kik a mostani alispán mellett vannak, találhatók olyan egyének, a kik különben politikailag a szabadelvíí párt kötelékébe tartoznak, úgy viszont az alispán elleni táborban, az új jelölt mellett vannak olyanok, a kik a szabadelvíí párthoz soha sem tartoztak, hanem a kik egyik vagy másik ellenzéki árnyalat kötelékébe tartoznak. Ezeken kivfíl értesüléseim azt is bizonyítják, hogy nem pártpolitikai szempontok, hanem egyéb megyei, részint helyi, részint általános természetű kérdések azok, a melyek az alispán ellenében egy újabb jelölt felállítását egyenesen kívánatossá tették. Jelesen felhozatott, hogy a fegyelmi ügyek elintézése rendkívül lassú, hogy vannak a megyében fegyelmi ügyek, a melyek 1891—1892 óta vannak folyamatban és a melyeknek haladása nem hogy a befejezéshez közel állna, hanem ellenkezőleg 3—4 év alatt alig mozdult valami csekély lépéssel. Továbbá panaszok hangzottak el magában ezen házban, és azt hiszem, t. ház, maga az interpelláló t. képviselő úr is emlékezni fog rá, hogy nem a szabadelvíí párthoz vagy a többséghez tartozó képviselők, hanem Holló Lajos t. képviselő úr hozta fel azt a panaszt, a mely Nógrád vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak egybeállításánál elkövetett, még pedig évek óta elkövetett szabálytalanságokra vonatkozott. Tudakozódtam utána s úgy vagyok értesülve, hogy Holló Lajos t. képviselő úr sem a szabadelvű párt köréből nyerte informáezióját, hanem va-