Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-513
51S. országos ül én 1885. november 25-én, hétfőn. 153 nem a leghirhedtebb túróez-szent-mártoni agitátoroknak adták-e? Évekkel ezelőtt, mikor veszélyessé kezdett lenni ez a pánszlávizmus, a t. kormány megpróbálta a rendszabályozást és a znióváraljai, a túróczszentmártoni, a nagyrőczei gimnáziumokat bezáratta, de azok az urak túljártak a kormány eszén, mert megalkották az úgynevezett Matikát T.-Sz-Mártonban, mely az ő egész törekvésüknek, működésüknek központját képezi. Vettek ezer forintért egy telket és erre egy hétezer forintos kölcsönt vettek fel a kormány engedelmével és innen intézik az ő dolgaikat, mindenféle egyesületeket alakítanak, s a kormány részéről azonnal megérkezik rá a jóváhagyás ; a míg, ha mi egy szélső baloldali körnek alapszabályait küldjük föl, azok ott hónapokig, évekig elhevernek, addig ezek a pánszlávok, a mit kérnek, azt nekik a kormány azonnal megadja. És a t. kormány nem vette észre, hogy az a pánszlávizmus nyilatkozik már ott is, a hol eddig nem látszott, Szepes-, Sáros- és Zemplénmegyékben. Münnich Aurél: A Szepességben nem! LukátS Gyula: Szepes- és Sárosmegyében is. Megmondom azt is, hogy honnan hozták azt be; Amerikából hurczolták azt be. A kivándorolt tótok visszatérve, pánszláv eszmékkei jöttek a hazába. Amerikában magában több mint 70 pánszláv egyesület van. A múlt esztendőben a pánszláv egyesületek nagygyűlést tartottak. Ki volt ott jelen ? És kinek az egíze alatt? Vájjon tudja-e a miniszterelnök úr, ki istápolta az ő törekvéseiket? A pittsburgi osztrák-magyar konzul. Igaz, hogy némi javulás észlelhető azóta, a mióta Dessewffy lett ott a konzul, a ki magyar ember, tehát még sem nézheti ezeket a dolgokat; a kormány azonban arról nem tud semmit, hogy a pánszlávok maguk közt az agitácziót folytatják, és ilyen pánszláv eszmékkel szaturálva jönnek onnan vissza a mi magyarországi tótjaink. Lapjaik is nagyon virágoznak. Azonban akadnak némely hazafias tótok, a kik »Slovenszki Narodne« név alatt magyar hazafias tót lapot alapítottak, ámde ez a lap most a bukás szélén van. Ugyan vett-e tudomást erről a t. miniszterelnök úr? Vájjon küldött-e a 200.000 forintos rendelkezési alapból vagy csak egypár száz forintot is ennek a lapnak a megmentésére? Egy garast sem, mert a rendelkezési alap az önök híveinek kitartására szolgál. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Sok dologra rámutattak már az előttem szólott t. képviselőtársaim, rámutattak az ország sebeire, a mezőgazdaság hátrányaira, hogy ez a kormsny semmiképen sem akarja azt istápolni. Mindezek oly okok, a melyek méltán kényszeríthetnek engem arra, hogy ennek a kormánynak a költségvetést meg ne szavazzam. Súlyos, nehezen orvosolható bajok ezek, s ezeknek orvoslásáról lemond mindenki, ki a közösügyek békói között véli a nemzet vágyait kielégíteni, annak anyagi és szellemi haladását előbbre vinni. De van egy mód: adják vissza a nemzetnek évszázadokon át sóvárgott függetlenségét, ez lesz azon szikla, melyen a nemzet élete ellen törő viharok, s a disszoluczió habjai megtörnek. Akkor, de csakis akkor lesz készen a magyar nép azon áldozatokra, melyek a reánk váró veszélyek között megmenthetik a nemzet és a dinasztia sorsát. Azért kell, hogy a függetlenség utáni törekvés képezze minden magyarnak evangélimát, ez lebegjen előtte ébren ég álmában, s a szunynyadó honszeretet felébresztésére egy angol szónoknak a chartáról mondott szavait írjuk be minden hazafi szívébe, hogy a ki többet akar, mint Magyarország függetlensége, a ki kevesebbet akar, mint Magyarország függetlensége, a ki mást akar, mint Magyarország függetlensége, az lemondott a magyar nemzet jövendőjéről. Nem fogadom el a költségvetést '(Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: A tanácskozást, minthogy az idő előrehaladt és mert még többen vannak felírva, a holnapi ülésre halasztjuk. A holnap 10 órakor tartandó ülés napirendjére a költségvetés tárgyalásának folytatását tíízöm ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) KÉPVH. NAPLÓ 1892—97 XXVII KÖTET. %'