Képviselőházi napló, 1892. XXVII. kötet • 1895. október 18–deczember 16.
Ülésnapok - 1892-512
512. országos ülés 1895. norember 23-án, szombaton. 115 meg akarjuk téríteni, akkor nem tudom, hány millióra volna szükség. Ezért határozottan kijelenthetem, hogy eddig ilyen formában kérvény, vagy költségeknek a megtérítése az országban nem fordult elő, és kijelentem ismételve azt, hogy ez a kérvény, a mely egész általánosságban van tartva, tökéletesen elüt azon kérvénytől, a mely nálunk tárgyalás alá vétetett. (Zaj a szélső baloldalon.) Azért kérném az indítvány mellőzésével az előadó úr indítványát elfogadni. (Helyeslés jobbfélől.) Hévizy János jegyző: Szentiványi Kálmán! Szentiványi Kálmán: Két rövid megjegyzésre szorítkozom. Azt hiszem, ebben a magyar képviselőházban sem egyetlen pártárnyalat, sem egyetlen képviselő nines, a ki ma az egyenlő teherviselés elve ellen állást merne és tudna foglalni. De világos, hogy itt egy olyan hadgyakorlat alkalmával felmerült költségek megtérítéséről van szó, a mely hadgyakorlat a legnagyobb és legterhesebb volt az országban. Kérdem teljes joggal, vájjon helyes, méltányos, igazságos és a főelvvel összeegyeztethető-e az, hogy egyetlen vármegye túlterhelve legyen más vármegyék felett? Én azt hiszem, nem. r Epen ez vezet engem arra, hogy Ugron Gábor és Szederkényi Nándor t. képviselőtársaim felszólalásait támogassam, de másfelől, miután a honvédelmi miniszter úr igen helyesen hozta azt fel, hogy túlcsigázott követeléseket kielégíteni nem lehet, és látom azt is, hogy itt erről a képviselőháznak a honvédelemügyi kormány nem adott számot, hogy mik azok a túlcsigázott követelések, a melyeket megszavazni nem lehet, én tehát teljes bizonytalanságban vagyok ezen dátumok hitelessége tekintetében. Ez a második indokom, a mi ismét arra utal, hogy Ugron és Szederkényi t. képviselőtársaim felszólalásait támogassam. Épen azért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a kérvényi bizottság előadójának véleményét elutasítva, a Szederkényi t. barátom által tett indítványát elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Hévizy János jegyző: Szalay Károly! Szalay Károly: T. képviselőház! Engem Szederkényi és Ugron t. képviselőtársaim indítványának pártolására épen az államtitkár úrnak a nyilatkozata indít leginkább. (Halljuk! Ralijuk!) A t. képviselőház előtt kijelentette az államtitkár úr, hogy kérdés, a melyet a kérvény tárgyaz, a minisztérium előtt elő sem fordult. Ha tehát a minisztérium intézkedett egy kérdésben, az semmi esetre sem ez a kérdés, hanem az a kérdés, mely a minisztérium előtt forgott és nem a ház előtt. Ennek a természetes következménye az, hogy olyan kérvényt, a melyről a minisztériumnak ez ideig tudomása nem volt, nem lehet egyszerűen a ház irodájába helyezni vagy visszaadni, hanem igenis ki kell adni a minisztériumnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Beöthy Ákos képviselő úr kivan szólani. Beöthy Ákos: T. ház! Még mielőtt a honvédelmi államtitkár xir felszólalt volna, már a honvédelmi miniszter úr előadásából meg kellett győződni mindnyájunknak, hogy itt félreértés forog fenn. A honvédelmi miniszter úr beszélt itt eltolvajolt tárgyakról és értékekről,.. . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Állítólag ellopott tárgyak! Beöthy Ákos: .... melyek a hadgyakorlat alkalmával előfordultak és az azokért való kártérítésről. Nekem, t. ház, erre vonatkozólag az a nézetem, hogy bizony az ilyen eltolvajlások megtörténhetnek és igen szomorú, ha megtörténnek és a legkevesebb, a mit a hadügyi kormányzatnak magának a hadseregnek érdekében tennie kell az, hogy ezeket a dolgokat megvizsgáltassa, (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) és azután az illető embernek kártérítést adjon; mert az már csak még sem lehetséges, — bocsánatot kérek, t. honvédelmi miniszter úr — hogy a hadgyakorlatok arra szolgáljanak, hogy más embernek a vagyonát igen szépen elvegyék a katonák. (Úgy van! balfelöl.) De kérem, nem erről, hanem egy más kérvényről van szó, a melyről idáig tulajdonképen még a honvédelmi minisztériumnak tudomása sem volt, mely épen a megye részéről adatott be azon az alapon, hogy azok a fokozott és rendkívüli költségek, melyek a hadgyakorlatok alkalmával történtek, megtéríttessenek. Hát ennél a kérdésnél igen egyszerűen azt kell distinguálni, hogy mi a lokális költség és lokális feladat, és mi az országos költség és az országos feladat.-Én igenis azt állítom, hogy az ilyen nagy, rendkívüli dimenziókat vett hadgyakorlatok költségei országos költségek és országos költségből fedezendők. (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Hiszen mindannyian, kik a delegácziónak tagjai voltunk, tudjuk azt nagyon jól, hogy a katonai költségvetésben mindig igen jelentékeny pozicziók vannak arra nézve, hogy a hadgyakorlatok költségei megtéríttessenek és ott be is állíttatnak. Innen kell tehát e költségeket teljesíteni, és hogyha tavaly, mikor az a hadgyakorlat volt, nagyobb költségek merültek tel, nagyon természetes, hogy nagyobb mértékben kell azokat a katonai költségvetésbe beállítani. A mint én a kérvény tartalmát értettem, ezek a költségek abban specziálizálva és is*