Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-464

80 464. országos Illés 1895. április 25-én, csütörtökön. helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás vé­gett a közlekedési bizottsághoz utasíttatnak. Következik a napirend szerint a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885 : XV. és 1893 : XVII. törvényczikkek végrehajtása folytán szükséges teendők iránti törvényjavaslat (írom. 819, 836) harmadszori olvasása. Schóber Ernő jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház harmadik olva­sásban a törvényjavaslatot? (Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadta, ennélfogva a javaslat átküldetik a főrendekhez tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. Kérem a házat, legyen szives meghallgatni az erre a harmadik olvasásra vonatkozó jegyző­könyvi kivonatot. Josipovich Géza jegyző (olvassa a jegyző­könyv erre vonatkozó pontját). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvi pontra ? Miután senkinek sincs, hitelesítve van. Következik a napirend harmadik tárgya, az izraelita vallásról szóló törvényjavaslatra vonat­kozó főrendiházi üzenet tárgyalása. Azt hiszem, a t. ház az üzenetet felolvasottnak tekinti. (He­lyeslés.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fog szólani. Wlassics Gyula vallás és közoktatás­ügyi miniszter: Minthogy a t. ház már két ízben, csaknem teljes egyhangúsággal fogadta el az izraelita vallásról szóló törvényjavaslatot, és így az abban foglalt méltányos és igazságos elveket és rendelkezéseket helyesli, a ház iránt tartozó tiszteletem kötelez engem arra, hogy a ház előtt jól ismert és a ház által már elfoga­dott indokok ismétlésébe ne bocsátkozzam, ha­nem egyszerűen mély tisztelettel ajánljam a háznak határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Határozati javaslatomat bátor leszek fel­olvasni : (Olvassa.) »Mondj a ki a képviselőház, hogy az izraelita vallásról szóló törvényjavas­latot a képviselőház által elfogadott szövegében változatlanul fentartja és azt alkotmányos tár­gyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi­házzal közölni határozza.« (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző (olvassa a határo­zatijavaslatot). Illyés Bálint! Illyés Bálint: T. ház! Azon párt nevé­ben, melyhez tartozni szerencsém van, csak rö­viden kívánom jelezni, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslattal szemben pártunk álláspontja nem változott. Annak idején volt szerencsém tüzetesen kifejteni azon okokat, melyek alapján pártunk ezen törvényjavaslatot elfogadta; ezért tehát ismétlésekbe bocsátkozni nem akarok. Jogosnak, méltányosnak és szükségesnek tar­tottuk ezen törvényjavaslat életbeléptetését, an­nak tartjuk ma is; sőt részemről ma még inkább meg vagyok győződve, mint előbb, annak szűk séges voltáról; meg vagyok győződve arról, hogy ez haladást jelez előre, a szabad alkotá­sok terén, haladást az 1848-ki törvények alap­ján, az alkotmányos szabadság, a törvény előtti egyenjogúság és egyenlőség felé, mert különben nem állította volna útjába a kiváltságosság ódon bástyafalát másodízben is a főrendiház. (Úgy van! a szélső báloldalon.) Ez magában is jele előttem annak, hogy itt valódi nemzeti érdekű szabad­elvű haladásról és intézkedésről van szó, melyet ama szűk látkörű felfogás szerint minden áron meg kell akadályozni, de a melyet — szerin­tem — megakadályozni semmi áron nem lehet; mert azon omlatag bástyafalon végigseper az időnek szellője, és a régi moh és penése helyén új élet és virulat fakad. (Tetszés a szélső bal­oldalon.) De nem akarom tovább folytatni; a mint már volt szerencsém jelezni, pártunk nevében tisztelettel kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben elfogadjuk s azt a fő­rendiházhoz visszaküldeni kérjük. (Élénk helyes­lés a szélsőbalon.) Schóber Ernő jegyző : Neumann Ármin! Neumann Ármin: T. ház! (Halljuk / Halljuk!) Azon majdnem egyhangú határozattal szemben, a melylyel a t. ház túlnyomó több­ségben ezen törvényjavaslatot immár kétszer elfogadta, csak nyitott ajtókat törnék be, ha annak érdemével bővebben foglalkoznám, vagy pedig annak lényegét itt közelebb vitatnám. Felszólalásomnál csak azon szándék vezérel, hogy egynémely támadásra és félreértésre, mely­nek ezen törvényjavaslat viszontagságteljes ván­dorújában több oldalról ki volt téve, röviden reflektáljak, (Halljuk! Halljuk!) hogy különösen azon álláspontot, melyet a magyar zsidóság ezen törvényjavaslattal szemben elfoglal, néhány szó­val vázoljam, és hogy végre azon veszedelmes irányzatra is rámutassak, a melyet az egyház­politikai javaslatok elleneinek legszélsőbb tá­bora követni jónak lát. (Halljuk! Halljuk!) Ezen irányzat ugyan közvetlenül a magyar zsidóság ellen fordult, de veszélyt rejt magában az egész nemzetre nézve is, és ezért hazafiúi kötelességemnek tartom a közfigyelmet arra mái­jó eleve ráterelni. (Halljuk! Halljuk!) Midőn a kormány a zsidó vallás reczep­czióját egyházpolitikai programmjába felvette, ' azon czélzat által vezéreltetett, hogy a reczipiált

Next

/
Thumbnails
Contents