Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-475

262 475. országos ülés 1895, május 13-án, hétfőn. Most kérem a házat, legyen szives a jegyző­könyvnek erre vonatkozó pontját megballgattni és hitelesíteni, hogy átküldhető legyen a tör­vényjavaslat a főrendekhez. Molnár Antal jegyző (olvassa a jegyző­könyv idevonatkozó pontját). Elnök : Van valakinek észrevétele a jegy­zőkönyv ezeD pontjára? Senkinek sincs. A jegyzőkönyv hitelesítve van. Talán megengedi a t. ház, hogy mielőtt az interpelláezió előadatnék, a napirendre tegyek előterjesztést: legyenek szívesek határozni. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház! A következő javaslatom volna: holnap és holnapután a ház ülést nem tartana, hanem a legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt 10 órakor fog megtartatni, és kérném arra ki­tűzetni a ma beadott mentelmi jelentéseket, a melyek ki fognak osztatni még ma. legfölebb holnap reggel. (Nyugtalanság a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ezenkívül, miután a VI. bíráló-bizottság­ban egy tag helye üres, kérem a t. házat, tíízze ki ugyancsak a csütörtöki ülés napi­rendjére ennek a VI. bíráló-bizottsági tag­nak a megválasztását is, hogy a bizottság tel­jes számú legyen. Hozzájárul a ház ezen pro­pozicziómhoz? (Igen!) Miután a ház hozzájárul, azt mint határozatot kimondom. Most következik a ház határozata szerint Ugron Gábor képviselő árnak sürgős interpel­láeziója, a melynek előterjesztését a ház meg­engedte. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az egész ország érdeklődéssel, feszült várakozással kiséri azon válságot, a mely vál­ságba a kormány a miniszterelnök úrnak egy interpelláczióra adott válasza miatt került. Az az interpelláezió megtétetett azon okból, hogy Agliardi nunczius magyar országi utazása alkal­mával olyan nyilatkozatokat tett, olyan cseleke­deteket követett el," a melyeknek következtében az országban általános nyugtalanság állott be. (Derültség a szélső baloldalon.) Ezt a nyugtalan­ságot volt hivatva a miniszterelnök úr válasza lecsendesíteni. (Derültség a bal- és szélső balolda­lon. Egy hang a szélső baloldalon: Szépen csende­sítette le!) A dicsőség és kitüntetés és annak élvezete a miniszterelnök úr számára csak 24 órára ada­tott meg; 24 órán túl már bekövetkezett a megtorlás, (Úgy van! Úgy van! a szélső balolda­lon. Mozgás jobbfelöl.) és azóta folyton tart a vezeklés. És ha rövid akarnék lenni interpellá­czióm megtételénél, (Nyugtalanság jobbfélől. Egy hang: Bizony, jó volna!) csak annyit kérdeznék a t. háztól és azoktól a mozgó parlamenti tagok­tól: (Mozgás a jobboldalon.) meddig fogja, még Magyarország tekintélyét a porban és sárban vonszolni és hurczolni? (Élénk helyeslés a bal­és szélső báloldalon.) Magyarország, ha egy fontos és a kül­ügyeket illető lépésre határozza el magát, már az ország méltósága, az ország komolysága és lépésének súlya megfontolást igényel; megfonto­lást: hogy ha vád emeltetik, azon vád igazolva legyen; hogyha támadás intéztetik, az a táma­dás elutasíthat!an legyen. (Élénk helyeslés a bal­és szélsőbalon.) A miniszterelnök úrnak az inter­pelláczióra adott válasza, a melyet eddig meg­adott Terényi képviselő úrnak, megadott Appo­nyi Alberi úrnak és részben adott Helfy Ignácz képviselő úrnak, még előttünk ki nem fejtette és meg nem erősítette, hogy a nunczius micsoda nyilatkozatokkal és tényekkel lépte át a hatás­körét. (Úgy van! Úgy van! a bál- és szélső bal­oldalon.) Szereíném tudni a kormány nézetét arról, hogy mi Magyarországon a római szentszék nagykövetének a hatásköre, mert e kérdésben rejlik a homálynak, ebben rejlik a zavarnak is kulcsa, Nem egyszer, hanem többször, például a primási szék betöltése ügyében itt e házban kérdést emeltem, a delegáczióban is kétszer, és valahányszor a katholíkus egyházi ügyek elő­fordultak, a hol a magyar király, mint legfőbb kegyúr gyakorolja jogát és nehézségek fordul­tak elő a magyar kormány és a római szentszék közt, mindig hangsúlyoztam, hogy a magyar királynak legfőbb kegyúri joga a magyar koro­nának, a magyar államnak saját joga, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a melyhez hasonló joga Ausztriának nincs, mely közös ügyet, ér­deket nem képvisel. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Mivel pedig közös érdeket nem ké­pez, az 1867 : Xll. tez. 8. §-a szerint a közös ügyek elintézésére hivatott orgánumok hatás­körébe nem tartozik. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Az 1867 : XII. törvényezikknek 27. §-ára is hivatkoztam, mely egyenesen megtiltja, hogy a közös miniszterek bármelyik államnak saját ügyeit vigyék. Magyarországnak tehát mindazon ügyeiben, melyek a szentszék és Magyarország közt azon legfőbb kegyúri jog gyakorlása kö­vetkeztében, melylyel a magyar király bir, elő­állnak, a római szentszék és Magyarország közt senkisem közvetíthet; (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) itt a magyar kormánynak magában, önállóan kell eljárnia, (Úgy van ! a szélső balolda­lon.) saját ügyét saját maga kell, hogy intézze, a közös orgánumokat arra nem használhatja. Hasztalan volt azonban fölszólalásunk, hogy leg­alább azon törvényt, a melyet önök politikai « létük alapjának ]tekintenek és a melyet ki is használnak és kizsákmányolnak, tartüák meg az

Next

/
Thumbnails
Contents