Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-470

188 470. országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. érdemi szempontból hozattak föl ezen törvény­javaslat ellen. Bátor vagyok kiemelni, hogy azon érvelés, mintha a ruttkai vonal tálterhelve nem volna, miután annak jövedelmezősége alig fedezi az ezen vonalba invesztiált tőkének a ka­matját: azt gondolom, ez egyáltalában nem fogadható el indoknak, hogy ezért nem volna ezélszerü bizonyos mértékben a vonalnak for­galmát megkönnyíteni; mert hiszen általánosan tudva van az, hogy a ruttkai vonal terepviszo­nyai kedvezőtlenek, igen nagy emelkedések vannak, úgy, liogy ez a vasút nem is képes nagy szállításokat eszközölni. Hogyha most a legnagyobb erőmegfeszítés mellett ez a szállítás nem olyan, hogy az invesztiált tőkének a ka­matait fedezné, abból nem az következik, hogy ne könnyítsünk ezen a vonalon, hanem igenis az, hogy a mennyire lehet, iparkodjunk annyira könnyíteni, hogy a forgalom ottan háborítat­lanul lebonyolíttassék, és semmi tekintetben hátrányt ne szenvedjen. Különben a mi a teherforgalom megosztá­sát illeti, — a mire szintén méltóztatott ezé­lozni — bátor vagyok kiemelni, hogy ott a teher megosztásáról csak a legkisebb mértékben lehet SÍ-.Ó, tudniillik csak annyiban, a mennyiben a forgalom a tiszolczi állomásra Ruttkáról való szállításnál »via Zolyom-Brézó« irányíttatnék, — csak a tiszolczi állomásig — mert ez a végpont, a most fennálló tiszolczi vonalnál, vi­szont azon szállítmányok, a melyek Miskolczról jönnek, csak a zólyom-brézói állomásig, via Tiszolcz-Brézó szállíttatnának. Különben a közbeeső állomásokra, és a többi állomásokra nézve egyáltalában ily forgalommegosztásról szó sincs, ezen állomásokra pedig, mint vég­állomásokra nézve bizonyos jogosultsága annak okvetetlenül megvan, hogy a forgalom meg­osztassék. Gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam azon ellenvetéssel lépett fel, hogy miután oly nagy mértékben járul hozzá az állam ezen vasút létesítéséhez, melynek indokoltsága ellen különben kifogást nem tesz, czélszerünek tartaná, hogy az állami költségen építtessék. T. ház! Bizonyos mértékben elismerem ezen álláspont jogosultságát is, azonban a vas­úti hálózat kiterjesztésénél okvetlenül tekintetbe kell venni financziális helyzetünket is, és ok­vetlenül azon módozatot kell választanunk, a mely financziális megterheltetésüuket a leg­kisebb mértékben vonja maga után. A mint méltóztatnak látni, az építési költ­ség a hárommilliót meghaladná. Méltóztatott említeni, hogy ha az állam maga építené, az kevesebbe kerülne. Ezt is elfogadom, sőt hozzá­teszem, speczialiter meg is mondhatnám, hogy meBTiyivel kerülne kevesebbe. Annyival, a meny­nyit képez a vesztesség az elsőbbségi részvények értékesítésénél, a melyek árfolyama 75%-kal van felvéve, tehát a 25%"°* me S lehetne taka­rítani, de mikor 800 s egynehány ezer forintba kerül valamennyi czímen, ez oly különbséget képez, melyet financziális szempontból egyálta­lában figyelmen kivül hagyni nem lehet. Á mi azon általános észrevételt illeti, me­lyet a képviselő úr a viczinális vasutak építé­sének engedélyezése iránt tett, szívesen elisme­rem, hogy különösen az utolsó időben tett tapasztalatok folytán mindenesetre szükségesnek mutatkozik, hogy e tekintetben reformot vigyünk keresztül. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) s e tekintetben kinyilatkoztathatom, hogy ezen kér­déssel már komolyan foglalkozom, azt tanúlmá nyozom. s azt hiszem, hogy még ezen évnek folyamán azon helyzetben leszek, hogy e tekin­tetben a t. háznak előterjesztést tehessek. Különben kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. (Helyes­lés a jobboldalon.) Elnök: A vita be lévén rekesztve, fel­teszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a zólyom­brézó-tiszolczi helyi érdekű vasút engedélye­zéséről szóló törvényjavaslatot: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem, azok, kik a törvényjavaslatot elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a bal- és szélső bal­oldalon: Kisebbségi Ellenpróba!) Most azokat kérem, kik a törvényjavaslatot nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik. Felkiáltások a bal- és szélsőbalon: Többség! Kérjük megszámlálni a szavazatskat!) Méltóztassanak helyöket elfoglalni, a jegyző urak össze fogják számlálni a szavazókat. (A jegyzők szakaszonkint megszámlálják a szava­zatokat.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! 96 szavazat igennel, 66 szavazat nemmel szavazott. A törvényjavaslat tehát 30 többség­gel el lett fogadva. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét). Gr. Bethlen Balázs, a közlekedésügyi bizottság előadója: Igen tisztelt képviselőház! Engedje meg a t. ház, hogy a czímnél a követ­kező indítványt tegyem: »a zólyom-brézó« ki­fejezés után közvetlen ezen szó tétessék : »breznó­bánya«. Ennek értelmében azután az eredeti czím ilykép módosulna: »Törvényjavaslat a zólyom-brézó-breznóbánya-tiszolczi helyi érdekű gőzmozdonyii vasút engedélyezéséről* Ezen indítványom támogatására legyen sza­bad, t. ház, felemlítenem azt, hogy a vasút által érintett helységek között Breznóbánya igen elő­kelő helyet foglal el, nemcsak népességének

Next

/
Thumbnails
Contents