Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-470
470. országos ülés 1895. május 3-án, pénteken. 181 Ugron Gábor 1 : Ha megengedi a t. ház, miután a kérdésre választ kaptam, pár szóval felelek. Elnök : Kérem, a szabályok szerint az nem lehetséges. (Felkiáltások a szélső balfelöl: ÁMz engedelmével lehetséges!) Bocsánatot kérek, a 154. §., a melyre, gondolom, hivatkoznak, az nem erről rendelkezik, hanem rendelkezik arról az esetről, midőn a napirendre kitűzött tárgytól eltéiő más tárgyról akar valaki szólni. Ugron Gábor: T. ház ! A dolog akként áll, hogy én a pénzügyminiszter árhoz egy kér dést intéztem és válaszát vártam. Már most én addig nem foglalhattam állást, a mig a miniszter úr nem válaszolt, a miniszter úr válasza után tehát egy pár szóval állást óhajtok foglalni. Elnök: Ha jól értettem, a képviselő úr kívánsága aa, hogy beszédét most mondhassa el. (Úgy van! balfelől.) Ugron Gábor: Természetesen, előbb csak felvilágosítást kértem. (Halljuk ! Halljuk!) T. ház! A pénzügyminiszter úr felvilágosításából megértette a ház, hogy vannak alapítványok, a melyek benfoglaltatnak a költségvetés mellékletében és a zárszámadásban; hogy vannak alapítványok, melyek a költségvetésben nem foglaltatnak, ele benfoglaltatnak a zárszámadásokban, továbbá, hogy vannak oly alapítványok és alapok, a melyek sehol sem foglaltatnak. Engedje meg tehát a t. ház, de a kormány, mind az államhatalom kezelője, és mint mandatárius, bárminemű alapot és alapítványt kezeljen is, arról számadással tartozik, é? azt teljesen nyilvános felügyelet mellett köteles kezelni, mert azt nem lehet megengedni, hogy bármiféle alap, vagy alapítvány, egy oly rendelkezési alapfélét képezzen, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és akként használtassák fel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az az indok, a miért én felszólaltam, s a miért nem fogadhatom el a miniszter úrnak azt a megkülönböztetését, hogy ellenőrzés tekintetében egyes alapok és alapítványok ellenőrzése alá bocsáttassák a számvevőszéknek, de nem a törvényhozásnak. A törvényhozás azon nyilvánossági fórum, a mely előtt az ily alapokat, a melyek nyilvános számadásra való kötelezettséggel kezeltetnek, el kell számolni. Másfelől azonban igaza van a t. pénzügyminiszter úrnak, hogy mindez ezzel az ügygyei most nem kapcsolatos és igy határozathozatal tárgyát nem képezheti. Azért is szólaltam fel, hogy a t. háznak bejelentsem, hogy külön indítvány alakjában fogok ezen kérdésre nézve a t. háznak alkalmat nyújtani a határozathozatalra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Miután senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentését, mely szerint az 1894. évi zárszámadások ügy érdemei elintézéséig az állami számvevőszéknek 817. számú jelentésében kimutatott túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat és hitelátruházásokat tudomásul veszi és a jelentést csatolmányaival együtt hason czélból a főrendiházzal közli. (Igen! Nem!) A ház elfogadja a jelentést. Következik a közlekedési bizottság jelentése (írom. 821, 860) a »kaposvár—fonyódi* helyi érdekű vasút tárgyában. Gr. Bethlen Balázs, a közlekedésügyi bizottság előadója : T. ház ! A közlekedésügyi bizottság leiárgyalta a kereskedelemügyi miniszter úrnak ezen vasútra vonatkozó törvényjavaslatát és azt úgy általánosságban, mint részleteiben a t. háznak elfogadásra ajánlja. Ezen törvényjavaslat értelmében e helyi érdekű vasút 53 kilométer hosszú és szabványos nyomtávval építtetik és hivatva lesz a vármegyének központját és székhelyét az északi vidékkel összekapcsolni, a mi által eme vidék és a vasút mentén fekvő községnek anyagi felvírágozásának nagymérvű fellendülése lesz elősegítve. Kérem a t. házat, méltóztassék eme törvéuyjavaslatot elfogadni annál is inkább, miután az állami segély jóval alul marad a törvény által megállapított 10- 10 százalékon. Perczel Béni jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre: T. ház! Ezen viczinális vasút két fővonalat köt össze, tudniillik az államvasútat és a déli vasxitat, és így nem szorul bővebb indokolásra, miért adja meg a képviselőház ezt az engedélyt. [A nemzetgazdasági szempontok és a lakosság viszonyai a vasútat már régebben megkövetelték volna, de a mi "elmaradt, azt most örömmel üdvözlöm. Midőn pedig ezt helyeslem, lehtetlen, hogy fel ne említsem a következőt. Az állam felügyeletet gyakorol a viczinális vasutak felett, de ezek menetrendje sajátságos tünetet mutat. Ez az, hogy ha valaki egy vasúti vonal végállomásáról a másik vonal végállomására akar jutni, kocsin hamarább ér oda, mint vasúton. Én ezt rettenetesen helytelennek tartom. Itt van az élő példa, hogy ha valaki például a Balaton mellől Kaposvárra akart menni, eddig tehette ezt a marczali vasúton, de ha kocsira ült, négy órával hamarább ért be Kaposvárra, mint a vasúton. Most Somogymegye fővárosát kötik össze a megye északi részével, épen ezért bátor vagyok előre is figyelmeztetni a t. miniszter urat, legyen szives az illető közegeket utasítani a menetterv olyatén összeállítására, hogy ne ismét-
