Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-465
465. országos ülés 1895. Én azt moodtam: Nem értek egyet előttem szólott Eötvös Károly tagtársunkkal — ott úgy neveztem, mert egyházkerületi tagtárs — főleg egy, sőt két dologban. Kn ugyanis azt állítom, hogy igenis szerencse ránk nézve, hogy mi evangélikus reformátusok, mondhatni, mind magyarok vagyunk, Szerencsének tartom ezt azért először, mert mi, ha. egyházunkat szolgáljuk, mindig egyúttal hazánkat és nemzetünket is szolgáljuk, és mikor hazánkat Szolgáljuk, egyűttal egyházunkat is szolgáljuk. De szerencsének tartom azért is, mert egy oly nemzetnek tagjai vagyunk, melynek minden fiában felekezeti különbség nélkül megvan a szabadságszeretet. Ennek köszönjük, — nézzünk csak vissza egészen a Boeskay idejéig — hogyha vallási szabadságért, felekezetünk jogaiért küzdöttünk, azt sikerrel tehettük, mert együtt voltak velünk nemzetünk más felekezetű szabadságszerető fiai is. (Igae! Úgy van! jobbfelöl.) Nem tudom, ez volt-e az a háború, a mit én megizentem Fehérvárott hazánk róm, kath. fiainak. (Helyeslés jöbbfelől.) Nem értek továbbá egyet abban, hogy lelkészeink érdeme az volna, hogy nem okoskodnak, de elzárkózva minden okoskodás elől, ragaszkodnak egyházukhoz, hitelveikhez. Én az érdemet ellenkezőleg abban látom, hogy meghallgatva minden okoskodást, megvizsgálják annak értékét s látva, hogy mellettük az igazság, a mellett érvényesítik teljes szellemi erejüket. Gondolom, hogy a ki valamely felekezet hű tagja, ezt teljes joggal, a nélktíl, hogy mást megsértene, elmondhatja. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Abban azonban egyetértek Eötvössel, — mert megjegyzem, hogy ezt ő is mondta — hogy azon idők, midőn az erőszaktól kellett félnünk, elmúltak. (Felkiáltások a középen: Nyit' rán nem ! Nagy zaj a jobboldalon.) Kubinyi Géza: Tessék itt előállani a váddal! Állunk elébe! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne szakítsák félbe a szónokot egyik oldalon sem. Olay Lajos: Kubinyi volt! Elnök: Mindegyik oldalnak szól a figyelmeztetés. Tisza Kálmán: Most nem beszélek Nyitráról, mert nem is tartozik az én körömbe, iprilis 26-án, pénteken. p23 nincs is jogom hozzá most arról beszélni, bér annyi jogom, mint a t. képviselő úrnak közbekiáltani, lehetne. (Tetszés a jobboldalon.) Abban azonban egyetértek Eötvössel, hogy azon idők, midőn az erőszaktól kellett félnünk, elmúltak, de van azért veszély ma is, s ez a csendesen, lassan működő hízelgés, csábítás veszélye, ez ellen védekezzünk, — tehát ne támadjunk — mind, világiak és egyháziak egyaránt, mert az ily veszély hamarább okozhat bajt mindennél, épen úgy, mint az erős tölgyet legkönnyebben a gyökerén rágódó féreg dSnti meg. Lelkészeink pedig ne elégedjenek meg azzal, hogy a szószékből hirdetik az igét, de hassanak be a családokba, (Mozgás a középen.) természetesen csak azokba, melyek hozzájuk tartoznak, neveljék ott a buzgóságot és hithűséget, mindannyian pedig mi magyarok tanuljuk meg azt a román mondást: »ne beszélj, de tégy.« Ez az a rettenés hadüzenet, a melylyel vádolnak. (Hosszantartó, zajos helyeslés a jobboldalon.) Gr. Batthyány Tivadar: Személyes kérdésben kérek szói. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a középen és a baloldalon.) Szavam sem lenne előttem szóló igen t. képviselőtársam nyilatkozatához, hogyha nem kellene attól tartanom, a miről az igen t. képviselő úr is panaszkodott, hogy szavai gyakran félremagyaráztatnak. (Zaj a jobboldalon.) Már is történtek közbeszólások nevem említésével; nem értettem ugyan a közbeszóló tendencziáját, de minden félreértés végett konstatálom, hogy én kijelentettem, hogy nem hiszem, hogy Tisza Kálmán t. képviselő in* mondotta ezeket vakat, és ezért ezt ismétlem. Másodszor hivatkoztam arra, hogy a sajtóban olvastam ezen felszólalást és egész érvelésemet arra a feltevésre alapítottam, hogyha az igaz volna, a mit írtak, a mit azonban nem hiszek. Ezt akartam ismételni, daczára azoknak, a miket az előttem szóló t. képviselő úr röviden említett, egyszerűen azért, nehogy felszólalásom ezen inczidens következtében félremagyarázásoknak legyen kitéve. (Helyeslés a középen.) Elnök: T. ház! Szólásra még többen vannak feljegyezve, a vitát holnapra halasztóm, és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 pereskor.) 16*
