Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-464
94 464. ors«ág»s ülés 1895. április 25-én, cstt8rt&k5n. életbe léptetni, a mely a törvényben van, vagy nem. Harmadik nem exieztál. Nekem fel kell tennem, hogy a kormány, ha a rendeleti szabályozás útját fogadta volna el, azon nyilatkozatai után, a melyeket a házban tett, mást nem léptethetett volna életbe, mint a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényben foglalt diszpozicziókat. Már most nem értem, hogy a főrendiháznak e részbeni mélyen tisztelt ellenzéke mit akart elérni azzal, ha tudta, hogy mi fog következni, hogy a törvényből kimaradjon ez a diszpoziczió és a rendeletbe bejön ugyanaz. Azoknak a komoly férfiaknak csak akkor lehetett ehhez az expedienshez hozzányúlniuk, ha ő nekik valamelyes Ígéretek tétettek az iránt, hogy mégis más lesz a rendeletben, mint a mi a törvényben van. Én nem akarom ezt feltenni, de csak így lehetséges az, a mi történt. Engedje meg azonban a t. miniszter úr, hogy még hozzáfűzzem a következőket. (Halljuk ! Halljuk.') Hol hallott parlamenti kormányt, hol hallott a vallás és közoktatásügyi miniszter úr oly közjogi gyakorlatot, a mely szankczionálja a következő eljárást? Miről van szó? A magyar törvényhozás szerint, a magyar alkotmány szerint a képviselőháznak, a főrendiháznak és a koronának hozzájárulása kell egy törvényhez. Most mi történik? A képviselőház megszavaz egy törvényt, a főrendiház egy fejezetet abból a törvényből kihagy, mert nem akarja azt a fejezetet. A képviselőház újból ragaszkodik, de a főrendiház is újból ragaszkodik álláspontjához. Alkotmányos többség tehát ezen kérdésben nem létezik. A két ház között vita folyik a felett, hogy melyik a helyesebb, s most mi történt, t. ház? Magyarország alkotmánya számára tartassák fenn az, hogy a két parlameuti faktor közti vitában választassák bíróul a kormány és ez döntsön a kettő között egy rendelet által. (Derültség a bal- és szélső baloldalon) Mi a tendencziája ennek a rendeleteknek, t. ház? A miniszter urnak közjogi felfogása szerint a kormány nem is változtathatja meg a törvényhozás megbízásából kiadott rendeleteket. Miért? Mert a magyar jogászegyesület felfogása szerint ez olyan noli me tangere, mely respektálandó azért, mert bizalmi kérdésen alapúi és a bizalmat a törvényhozás egy más kormánynak nem előlegezheti, hanem csak ezen meglevőnek. (Derültség abal- és szélső baloldalon.) No, köszönöm szépen, az ilyen bizalmat alkotmányjogi szempontból, melynek alapja az, hogy a kormány a főrendiházban nem tudta megnyerni a bizalmat ezen diszpozicziókhoz. Vagyis épen arról van szó, hogy a törvényhozás két faktora nem viseltetik bizalommal ezen kérdésben a minisztérium iránt, mert ha bizalommal viseltetnék iránta, akkor elfogadná a törvényt. Már m->8t ezen az alapon felállítani azon fundamentumot, hogy a rendeletek alapjára való térés még védelmezhető is, nézetem szerint a legferdébb, a mit valaha alkotmányjogi szempontból felállítottak. Azt fogja talán a miniszter úr erre mondani, hogy nem arra érti ő ezt, hanem arra, hogy a törvényhozás megbízásából kiadott rendeleteket törvényhozási engedély nélkül megváltoztatni nem is szabad. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szabadni szabad, de én azt tartom, hogy nem helyes ! Polónyi Géza: Ámde maga azon konkrét tény, hogy a miniszter úr hivatkozik arra, hogy a jogászegyesület nagygyűlése elé vitetett ezen kérdés, mit bizonyít? Azt, hogy ez a legnagyobb mértékben kontroverz közjogi kérdée, mert a jogászegyestílet nagygyűlése nem tör be nyitott ajtót, hanem kontroverz kérdésekkel foglalkozik, és azokban foglal állást. De eltekintve attól, hogy a jogászegyesíílet mit mond, mikép lehetne oly elvet szankczionálni akarni, akármilyen olvasottság szempontjából is, mely a rendeleti úton való kormányzás elvét úgy állítja oda, hogyha a kormány kiad egy rendeletet, és az utána következő bármely kormány, mely esetleg homlokegyenest ellentétes politikánál fogva nyer bizalmat a nemzettől, az azon rendelet alapján kormányozzon tovább. Hiszen ez annyit jelentene, mint a kormányoknak felelősségét a parlamentre áthárítani az által, hogy a rendeletet csak a törvényhozás módosíthatja meg. Ez egy falláczia, és semmiféle olvasottság nem fog engem meggyőzni arról, hogy ott, a hol oly kérdésekről van szó, a melyek a törvényhozásnak alapelemeinél fogva egyenesen ide tartósnak, mint a hogy ide tartozik a vallásszabadság, a felekezetek közti viszonosságról, a gyermekek neveltetéséről szóló minden kérdés, azt rendeleti úton bármilyen eoup-val és bármilyen főrendiházi többséggel elintézni lehessen, mert ez egyedül a törvényhozásnak képezi és képezheti feladatát. Erek azok, a miket a kérdésre vonatkozólag elmondani kötelességemnek tartottam. A magam részéről ismételten azzal fejezem be felszólalásomat, hogy ezen okoknál fogva elfogadom a Wlassics Gyula t. képviselő úr által benyújtott határozati javaslatot, és kérem a házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés.) Illyés Bálint jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk. 1 ) A napirenden lévő törvényjavaslat kérdésében úgy magam, mint az a párt,-
