Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-449
449. országos ülés 1895. márczius 13-án, szerdán. 25 semmi értelme, hogy a napidíjak havonkint utalvány oztassanak ki. Magától értetődik, hogyha nagyobb eltérések fordulnának elő, melyek a költségvetésben foglalt összeget túlhaladják, a bizottság kötelességének fogja tartani esetrőlesetre jelentést tenni a t. háznak. Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senki, kijelentem, hogy a ház a gazdasági bizottság jelentését tudomásul veszi. Következik a gazdasági bizottság jelentése (írom. 774) a képviselőház által a bizottsághoz Utasított kérvények tárgyában. Perczel Béni, a gazdasági bizottság előadója: T. ház! A képviselőház 4768., 4775. és 4782. jegyzőkönyvi számok alatt hozott határozataival Dessewffy Arisztid háznagyi titkárnak; dr. Küffer Béla könyvtárnoknak; Rohonczy János irodatisztnek ; Tassy Károly irodatisztnek ; Szentimrey Kálmán volt levéltárnoknak és Kállay Bertalan gyorsírónak kérvényei tárgyalás és jelentéstétel végett a gazdasági bizottságnak adattak ki. E kérvényekben az illető tisztviselők nagyobbára fizetési pótlékot kérnek. Minthogy a képviselőház hivatalnokainak szolgálati szabályzata 96. §-ában világosan kimondja, hogy a ház alkalmazottaira és tisztviselőire vonatkozó mindennemű kérdés elintézése teljesen és függetlenül a háztól a gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik: kérem a t. házat, méltóztassék e kérvényeket a gazdasági bizottságnak most már végérvényes határozatra újból kiadni. Elnök: Elfogadja a t. ház? (El!) Elragadtatik. Következik a napirend 21. pontja: Czenky Sándornak szolgául való alkalmaztatásához korengedély megadása iránti előterjesztése a képviselőház elnökének (írom. 787). Az egész előterjesztés abból áll, hogy az illető már oly korban van, melyben másként, mint koreugedélylyel, nem lehet állami szolgálatba lépnie. E korengedély megadása a szabályok szerint a házat illeti. Javaslom a t. háznak, méltóztassék e korengedélyt megadni. (Helyeslés.) Elfogadtatik. Már most csak még egy tárgyunk van: a számvizsgáló bizottség jelentése (írom. 775) az 1894. évi január hó 1-től ugyanaz évi június hó 30-ig vezetett pénztári számadások megvizsgálása tárgyában. Azt gondolom, t. a ház tagjai olvasták a jelentést, és azt hiszem, hogy a pénztárak megvizsgálására vonatkozó jelentést a ház tudomásul veszi. (Helyeslés.) Kimondom a határozatot, hogy tudomásul vétetik. T. ház! A napirenden levő ügyek többi részére nem terjeszkedünk ki, hanem a mint az előbb is volt szerencsém javasolni, és a ház helyeslésével találkozott, mindazok a tárgyak, melyek mára ki voltak tűzve, de el nem intézKÉPVH. NAPLÓ 1S92—97. XXIV. KÖTET. tettek, a hétfőn 10 órakor kezdődő ülés napirendjére lesznek kitíízve. (Helyeslés.) Ugyancsak erre a napirendre lesznek még kitűzve a közlekedésügyi bizottság által előterjesztett törvényjavaslatoknak, úgy mint a párdány-zsombolyai helyi érdekű vasút, a segesvár-szentágothai helyi érdekű vasút, valamint a székely vasutak kiépítését tárgyazó törvényjavaslatoknak, melyek ma elfogadtattak, harmadszori felolvasása. (Helyeslés.) És most Hortoványi József képviselő úr fogja megtenni interpellácziójáfc. (Halljuk!) Hortoványi József: T. ház! Nyitramegye nyitrai választókerületében a mostani választási mozgalmak alkalmával e kerület oly mérvben lett katonasággal megtömve még akkor, mielőtt (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a választás megejtetett volna, hogy e kerület inkább egy táborhelyhez hasonlít. Én elismerem a hatóságnak azt a jogát, sőt — mondhatni — kötelességét, hogy főleg választás alkalmával, midőn amúgy is a kedélyek izgatottabbak, köteles a rendről és a rend fentartásáról gondoskodni, és csak akkor, a mikor az ő rendelkezése alatt álló rendőri közegek képtelenek, mikor közerő kirendelése szükséges, akkor fordulhat katonaság kirendeléséhez. De, t. ház, Nyitra választó kerületében egyáltalában semmi ok nem volt arra, hogy a közerő kirendeltessék, mert ott egyáltalában semmiféle viszály, semmiféle nézetkülönbség eddig elő nem fordult, és nem volt oly kihágás sem, a melyet a szükséges és megfelelő rendőrséggel elintézni nem lehetett volna. De, t. ház, eltekintve ettől, e katonai beszállásolásnak egy másik irányban is sérelmes oldala van, nevezetesen, hogy azon községeket, a melyekben egytől-egyik ellenzéki választó polgárok vannak, zsúfolásig megrakták katonasággal, mig azokat, a hol ellenzéki választók nincsenek, megkímélték. (Felkiáltások a ssélsö baloldalon: Ismerjük ezt az eljárást!) Semmi ok sincs tehát arra, hogy ellenvélemények következtében nézetkülönbségekből súrlódások támadjanak. Különösen utalok Nyitra városára magára. Nyitra városának úgynevezett felsőváros része, a hol tudniillik a püspöki rezidenczia és a káptalan lakásai vannak, meg lettek tömve a választók lakásai és a kanonokok házai annyira, hogy mozogni alig lehet, mig Nyitra városának alsó része, a hol kormánypárti választók vannak, ezen beszállásolások kellemetlenségétől meg van kiméivé. Ezen eljárásban a választás szabadságának korlátolását, megsértését látom akkor, (Igaz! (így van! a baloldalon.) midőn abszolúte semmi ok nem volt a közerő kirendelésére, és a midőn az mégis úgy alkalmaztatik, hogy mintegy az ellenzéki polgárok nyakára küldik. Ennélfogva 4
