Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-454

454. országos ülés 1895. márczinsS8-án, csütörtökön. 123 Bartók Lajos: T. ház! Bármennyire kívánatos is Kecskemét igen jelentékeny kereskedelmi és közgazdasági érdekeinél fogva, hogy ezen műút kiépítésénél a város érdekei a legszorosabb figyelembe és tekintetbe vétessenek, a részletes indokolástól tartózkodom, tekintettel a ház sürgős munkálkodására és tekintettel arra, hogy a kérvény különben is kiadatik a kereskedelemügyi miniszter úrnak elintézés végett, Ezen elintézéssel szemben tartom fenn magamnak esetleg a bírálatot vagy észrevételeim megtételét. Elnök: Kifogás nem tétetvén a bizottság javaslata ellen, az elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Miskolcz város közönsége a házadóknak méltányosabb kulcs szerint való megállapítása tárgyában kérelmez. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Az 1868 : XXÍL törvényczikk 4. §-a értelmében a pénzügy miniszter elrendelte, hogy Miskolcz városában í893-tól kezdve az általános házbéradó behozassák. Bár a felírat szerint is a törvényes alap ehhez nem hiányzik, mert a bérbeadott lakrészek száma 727-tel meghaladja a bérbe nem adott lakrészek számát, a város különleges viszonyait tekintve, kétséges, hogy a rendelkezés a törvény szellemének megfelel-e. A petitum különben oda irányúi, hogy első sorban az 1868 : XXII. törvényczikk 4. §-a olykép értelmeztessék, nőkép a törvény szelleme nem indokolhatja azt, hogy Miskolcz városában az általános házbérjövedelmi adó behozatalának helye lehet, ég hogy másodsorban az egyenes adó reformja behozatalánál oly törvényes intézkedéseket méltóztassék tenni, melyek mellett az állami szükségletek biztosításával a túlmagas házadók a városok és községek különböző í osztályaiban arányba kozassék, és hogy a házadók magassága egyes községekben az építési szándéknak gátul ne szolgáljon. A bizottság nevében van szerencsém javasolni, méltóztassék ezen kérvényt lehető figyelembevétel végett a pénzügyminiszter urnak kiadni. (Meh/eslés). Perczel Béni jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: T. képviselőház! Nemcsak az indít felszólalásra, hogy Miskolcz városának egyik képviselője vagyok, hanem az is, hogy Miskolcz városának kérvénye kihat mindazokra a városokra is, a melyek hasonló sorsban vannak, sőt azokra is, a melyek a jövő fejlődése folytán abba a helyzetbe jutnak, hogy házbéradót kell fizetniök. T. ház! Az egyszer bizonyos, hogy vannak városok, a melyekben nem a bérbe adott lakások aránya az, a mely szerint igazságosan lehessen a házbéradódiulcsot megállapítani. Mert lakás és lakás közt nagy különbség van. És hogy ez a különbség mit jelent, az már abból a viszonyból is látható, hogy egy városnak mily házai vannak. Miskolcz városában áll 150 emeletes ház, majdnem 3000 földszintes házzal szemben, a hol tehát a bérbevétel és bérbeadás nem olyan viszonyok szerint történik, mint példának okáért Budapesten, a hol 30 vagy 40 lakás van egy tető alatt, tehát egy bizonyos, aránylag csekély rezsivel van megterhelve évenkint, a melylyel fentartatik. Miskolczon házankint általában egy-két lakás van bérbe adva. Tehát már ezen körülménynél fogva sem lehet kifejlett nagy városok kulcsát ilyen, még csak fejlődésben levő városokra alkalmazni, a nélkül, hogy azokat a fejlődésben meg ne akasztanák. Miskolcz városánál pedig, mely teljesen átalakuló télben van, és a melyben a diósgyőri vasgyárnak közelsége is még különösebb viszonyokat teremtett, ez kiválóan figyelembe veendő. Már azért is, mert Miskolez városában a kisipar elhanyatlott, a szőlészete tönkrement, a diósgyőri vasgyár munkásai pedig egy nagy kontingensét nyújtják a lakások bérlőinek, a nélkül azonban, hogy ők e városnak igazi lakói volnának, mert a várost inkább csak kaszárnyának tartják, a hol hálnak, napközben pedig a gyárban vannak és ott töltik idejüket, tehát korlátolt értelemben fogyasztók. Mindezeknél fogva, t. képviselőház ezen kérvény igen alkalmas arra, hogy midőn majd a törvény revízió alá kerül, bizonyos viszonyok ne általánosíttassanak a fejlődő félben levő municzipiumokra, mert ily viszonyok csak arra alkalmasak, hogy a fejlődésben levő municzipiumot fejlődésében tetemesen megakaszszák. Ennélfogva, t. ház, kérem, méltóztassék a kérvényi bizottság indítványát elfogadni, a mely azt mondja, hogy a kérvény lehető figyelembe vétel végett adassék ki a pénzügyminisztériumnak, (Helyeslés.) Elnök: Nem kivan senkisem szólani? (Nem!) A bizottság indítványa elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Tarczaly János csendőrparancsnoksági írnok az 1893 : ÍV. törvénycikk kedvezményében való részesítés tárgyában kérelmez. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A csendőrségi parancsnokságoknál alkalmazott polgári írnokok a kérvény szerint most is csak oly illetményben részesülnek, mint a mely a szervezéskor részükre megállapíttatott. Azóta pedig felemeltetett a csendőrség illetménye, szabályoztatott az állami tisztviselők fizetése, de ők mindkét alkalommal kimaradtak, először mivel nem tartoznak szorosan a csendőrség állományába, másodszor pedig, mivel az 1893 : IV. törvényczikk a csendőrségre ki nem terjed. Kéri ennélfogva magát azon díjosztályba felvétetni,