Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-453

104 453. országos ülés 189S. márczius 27-én, szerdán. jogosan jutott a többséghez. (Ellenmondások a bal- és szélsőbalon.) Hogy különben mennyire uralkodik itt e házban a szabadság eszíimálása, (Zaj) azt méltóztassék abból megítélni . . . (Folytonos zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, képviselő urak. Perczel Dezső belügyminiszter: Mi meghallgatunk bárkit teljes türelemmel, de a mint valaki a többség vagy kormány részéről felszólal, azonnal zajjal fogadják. (Igás! Úgy van! a jobboldalon. Zaj a bal- és szélső baloldalon) E kérdésnél nem akartam arra kitérni, de élénken *eszembe juttatta a felszólaló képviselő úr, hogy én egyáltalában nem tartottam tapintatosnak, hogy tegnap az illető, a kinek tényeiről volt szó, megjelent itt a házban. De hogy azok, a kik a szabad választás érdekében szólalnak fel, az egyéni szabadságot ily módon akarják korlátozni, (Zaj a bal- és szélső baloldalnn. Halljuk ! Halljuk!) ezt szintén nem tartom helyesnek. Hogy visszatérjek beszédem fonalára : Ivánka Oszkár t. képviselőtársam huszonötéves gyakorlatról beszél, és itt abban a tévedésben van , . . (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Perczel Dezső belügyminiszter:... hogy korábban ilyesmi nem fordult elő, mert 1848ban, abban az esztendőben, a midőn a választási törvényt megalkották, melynek ma már az 1874-iki törvény által módosított alapján állunk, már megtörtént ez. Tessék csak visszaemlékezni Petőfi esetére. Madarász József képviselőtársam bizonyosan emlékezni fog rá. (Nagy ssaj a szélső baloldalon.) Ez volt az egyik eset. A másik eset pedig volt a zarándmegyeí választás. Ott már szintén fenforgott ez a kér dés; tehát nem 25, hanem 45 éves gyakorlatról beszélhetünk. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) És én meg vagyok győződve, hogy azok, a kik a magyar parlament 100 éves anniverzariuma alkalmával, tehát nem 45 év múlva, hanem a későbbi jövőben lesznek szerencsések az ország ügyeit vezethetni, vagy talán előbb is, a mikor akár fúzióval, akár fúzió nélkül, talán Ivánka Oszkár t. képviselő úr kevesebb naivitással, mint én, lesz szerencsés ezen a helyen ülni, mindannyiszor ugyanazon szemrehányással fognak találkozni, mint én, (Zajos helyeslés a jobbodalon. Ellenmondások a baloldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk!) és ezt nem fogja elkerülni, akármilyen szellemességgel, igazságérzettel és akármilyen, a czinizmus ellentétét képező érzelmekkel Jegyen eltelve. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és ssélső baloldalon.) A másik, mit meg akarok jegyezni Ivánka Oszkár t. képviselőtársam felszólalására, az, hogy akkor is teljesen igaztalan az ő támadása a többség ellen, a midőn azt mondja, hogy mi dicsőítjük Latkóczy lemondását. Én egy hanggal sem dicsőítettem. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ha valaki dicsőítette, ha valaki elismerését fejezte ki iránta, az volt első sorban Pázmándy Dénes képviselő úr, utána következett Kund Jenő t. képviselő úr, (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) és ma gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam, a ki egyenesen zászlóját hajtotta meg előtte, így tehát, meg fogják engedni, legalább is fölösleges, de mindenesetre nem indokolt volt ezen támadása. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Ellentmondások a bal- és szélső baloldalon.) A harmadik, a mit megjegyezni kívánok az, hogy már tegnap is, ma is majdnem vádképen hozatott fel ellenem, hogy én, mint belügyminiszter nem láttam helyénvalónak, hogy a választási elnök aktusába beleavatkozzam. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Joga van hozzá!) Én azt hiszem, hogy nagyobb sérelmet tiz nyitraí választás sem okozna, mint ha én e csábos zene hallatára megnyitnám a fülemet és a választásokba beleavatkoznám. (Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélsőbalon.) Lehet, hogy Ivánka Oszkár t. képviselőtársam ezt is naivitásnak fogja feltüntetni, de én kijelentem, hogy sokkal szivesebben hajlok meg ezen ítélet előtt, és sokkal szivesebben teszem ki magamat ennek, semhogy felbátorítva érezzem magamat oly térre lépni, a melyet törvénytelennek tartok. (Élénk helyeslés a jobboldahn. Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk !) Ha pedig ezen nézetemet szintén hajlandók naivitásnak feltüntetni, akkor én érzem, hogy ebben a naivitásban nem kisebb emberrel osztozkodom, mint Deák Ferenczczel, a ki 1848ban, (Zajos helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és a szélső baloldalon.) midőn hasonló intimáczió intéztetett hozzá, maga fejezte ki abbeli aggályát, hogy jó lesz az ellenzéknek meggondolni, hogy oly valamit sürgessen, és ilyen hatalmat akarjon a kormánynak a kezébe adni. Ezt tartottam szükségesnek elmondani. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy mozgás balfelől.) Ivánka Oszkár: Kérek szót! Elnök: Ivánka Oszkár képviselő úr milyen kérdésben kivan szólani? Ivánka Oszkár: Személyes kérdésben. (Halljuk! Halljuk !) A t. belügyminiszter úr előbbeni felszólalásomra megjegyezte, hogy lehet, hogy majd valamikor azt a helyet elfoglalom, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet az! Szó sincs róla!) és akkor majd kevesebb naivitással fogok viselkedni, mint ő most. (Nagy zaj.) Hát én egész jóindulatúlag tudomására hozom azt,