Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-431

431. országos ülés 1895. február 15-én, pénteken. yg hogy abban a helyzetben is leszünk, hogy új mezőgazdasági szeszgyárak létesítését is elősegíthetjük az által, hogy megfelelő mennyiségű szeszkontingens áll and rendelkezésünkre. Mert habár a szeszmonopólium behozatala Ausztriában mindenesetre a szeszfogyasztás csökkenését fogja is maga után vonni, a mennyiben az ott lévő mintegy egymillió hektoliternyi kontingens a monopóliumban foglalt adóemelés következtében előreláthatólag csökkenni fog, a mi körülbelül húsz százalékra számítható, addig ily csökkenésre Magyarországon nem számítunk, és nem is szükséges számítanunk azért, mert nálunk ez a proczedúra már megtörtént akkor, mikor a szeszitalmérési adó behozatott, úgy, hogy remélhető, hogy monopólium esetében is az egész 800.000 hektoliternyi kontingens teljes mennyiségben rendelkezésünkre fog állani, és abból a mezőgazdasági szeszgyárakat el fogjuk láthatni. A mezőgazdasági szeszgyárakra vonatkozólag azonban Bornemisza Lajos t. képviselő úr felemlítette, hogy azok a felvidéken rohamosan apadnak. Nem akarom egyáltalában kétségbe vonni t. képviselőtársam ezen állításának helyességét, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy valószínűleg azok a mezőgazdasági szeszgyárak szüntették be müködésöket, a melyek nincsenek kellően felszerelve, és a kellő felszerelés hiánya miatt nem képesek a fejlettebbekkel konkurrálni, és hogy ez egészben és az ország egész területére vonatkozólag nem áll. Hogy pedig a szeszgyáraknak apadása alig észlelhető, erre nézve vagyok bátor a következő számadatokat felhozni. Az 1888/89-iki eampagneban volt a mezőgazdasági szeszfőzdék száma 455, az 1893/94-iki kampányban 429. Csekély apadás tehát mutatkozik, de az lényegtelen. Ellenben a szeszfőzdék által termelt mennyiség jelentékenyen szaporodott, a mennyiben ez az 1888/89-iki kampányban 254.000 hektolitert tett ki, az 1893/94-ikiben pedig 345.000 hektolitert, tehát majdnem í00.000 hektolitert tesz az emelkedés úgy, hogy az igénybe nem vett kontingens tett az előbb említett években 55.000, az utolsó évben 6.000 hektolitert. Ez, t. ház, arra mutat, hogy a megmaradt mezőgazdasági szeszfőzdék nem gyengébbek, hanem erősebbek, azok termelési képessége fejlődik és erősödik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Bornemisza Lajos képviselő úr igen szomorú képet rajzolt le előttünk gazdasági állapotainkról, mely ha általános volna, és teljesen megfelelne a valóságnak, csakugyan kétségbe kellene esnünk gazdasági állapotunkon. Én egyáltalán nem akarom tagadni azt, hogy sok és aggodalomra okot adó jelenséggel találkozunk a gazdasági téren, és itt nem csak a búza árhanyatlását kívánom megemlíteni, hanem | KÉPVH, WAPLÓ. 1892—97. XXIII. KÖTET. egyes ipari ágaknak, többek között a szesziparnak, a czukoriparnak, valamint a malomiparnak krízisét is. Habár nekem, mint pénzügyminiszternek, leginkább kell tartanom attól, hogy ezek a kedvezőtlen gazdasági jelenségek nem fognak nyom nélkül elenyészni az államháztartással szemben sem, mégis azt hiszem, hogy ezeknek a jelenségeknek egy része nem bir állandó jelleggel, úgy, hogy a konjunktúrák csak csekély mérvű változása igen jelentékeny változást idézhet elő, és remélhetőleg fog is előidézni ezen ipari és gazdasági ágak helyzetében, és hogy igazságtalan, ha valaki ezen gazdasági kríziseket összefüggésbe akarja hozni a kormány működésével, és okozati összefüggést lát a kormány gazdasági politikája és ezen kritikus jelenségek között. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindnyájunk előtt ismeretes az, hogy ezek a kedvezőtlen állapotok egyszerű hullámverései azon nagy, általános depressziónak, mely nemcsak Európában, hanem mondhatni, az Európán kivűli államokban is mutatkozik. (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Én tehát bátor vagyok megfordítani a tételt, melyet Bornemisza Lajos képviselő úr felállított, és azt mondom, hogy ha nem lettünk volna abban a helyzetben, hogy gazdasági, financziális és ipari politikánk alapján az egyes gazdasági termelési és iparágakat segélyekben és támogatásban részesíthessük, a melyeknek folytán ezen termelési ágak megerősödtek, meggyökeresedtek, és azok ellenállási képessége fejlődött, mondom, ha ez nem következett volna be, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a mostani kritikus állapotok hatása sokkal pusztítóbb és sokkal inkább érezhető lett volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán és Farbaky képviselő urak igen melegen emlékeztek meg a hazai fémbányászatról és az ezzel foglalkozó munkások sorsáról. Részemről csak köszönettel veszem szives megemlékezésüket, minthogy magam is nagy érdeklődéssel viseltetem a bányászat s a bányászok iránt, nemcsak azért, mert az államkincstár érdekei a bányászat által nagyon érintve vannak, hanem elsősorban azért is, mert sok ezer embernek a sorsa ezen termelési ághoz elválaszthatlanúl hozzá van kötve. Megvallom, t. képviselőház, hogy sok aggodalomra adott okot az ezüstárnak hanyatlása és ezzel kapcsolatosan azok a kedvezőtlen termelési viszonyok, a melyek különösen Selmeczbánya területén az utóbbi időben mutatkoztak. A kormány ezzel szemben igyekezett is megtenni kötelességét, a mennyiben támogatásával sikerűit ott több különböző iparvállalatokat létesíteni, hogy abban az esetben, ha a fémbányászatot meg kell szorítani, az ottani 10