Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-448

462 4éS. országos ülés 1895. márczius~ 12-én, kedden. a melyek a hadsereg harczképességének nem tényezői. Az oktatás által akarjuk mi a hadsereg és a nemzet között az összeköttetést fentartani. (Élénk helyeslés a báloldalon.) Én azért szólaltam fel, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy lehetőleg világos és tiszta helyzetet teremtsek, hogy tisztán lássa az országos közvélemény a hadsereg kérdésében elfoglalt álláspontunkat, Az az álláspont, a melyet mi elfoglaltunk, az tiszta és világos álláspont, mert mi Deák Ferencz politikájának konzequencziáit akarjuk belevinni a hadseregbe. Az az álláspont, melyet a hadsereg főemberei elfoglalnak, az is tiszta, világos álláspont, ők egyszerűen repudetni ] akarnak minden összeköttetést az alkotmánynyal, a magyar állameszmével, a magyar nemzeti érzelmekkel. (Igazi Úgy van! a baloldalon.) De az az álláspont, amelyet önök elfoglalnak, az nem tiszta álláspont, mert önök kimondják Deák Ferencz premisszáid, és abból levonják Grivicsics konzequencziáit. (Élénk tetszés és éljenzés a bal- és a szélső baloldalon.) Hock János jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Előttem szólott igen t. barátom Beöthy Ákos felolvasta Grivicsics általános megbotránkozást keltő beszédét, melyet a Deák-párti képviselők, kik akkor a delegácziókban résztvettek, a legnagyobb indignáczióval fogadtak, és azon tábornok eltávolítását kivánván a delegáczióból, ezen fellépésükkel magyarázatát adták az 1867: XII. törvényezikknek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Bármennyire tiltakozik is valaki az ellen, hogy a hadsereg egységét nem kívánja érinteni, én kijelentem azt, hogy Magyarország törvénykönyvében törvényt nem ismerek, mely a hadsereg egységéről szólana. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Teljesen tévedés, félreértés, sőt azt kell mondanom, alattomos rosszindulatból való félremagyarázása Magyarország törvényeinek, ha valaki azt állítja, hogy Magyarország törvénykönyvében a hadsereg egysége benfoglaltatnék. Ez egy faktum, mely a faktumot az 1867 : XII. törvényezikk értelmében nem volt képes a nemzet még megváltoztatni, de törvényes alapja ennek nincs, csak a nemzet türelménél fogva létezik, a nemzet gyengeségénél fogva, a nemzet azon köreinek elernyedési, elalkuvási hajlamánál fogva, melyek hivatva lettek volna az 1867: XII. törvényezikknek érvényt szerezni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A 67: XII. törvényezikk 11. §-a azt mondja: »ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, a mi az egész hadseregnek, és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadseregnek kiegészítő része egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.« Meg kell tehát különböztetni, t. ház, hogy a törvény micsoda részletes különbséget állít föl. Először a jog alapjául ő Felsége intézkedésének fejedelmi alkotmányos jogait állítja föl. A fejedelem alkotmányos jogaiból mi folyik? Az, hogy a fejedelem az alkotmánynál fogva az állam szervezetének, az állam nemzeti létének, az állam nemzeti társadalmának, az állam nemzeti közoktatásának, az állam egész szervezetének megfelelően kell, hogy azon jogokat gyakorolja. És azt kérdem én a t. háztól, hogy ha a magyar király alkotmányos fejedelmi jogait gyakorolja, és a szerint jár el, miféle oka lehet neki arra, hogy a német nyelvet használja? Magyarországnak megvan a maga állami nyelve, a mely államnyelvet nem mellőzhet az uralkodó, a mely pillanatban alkotmányos fejedelmi jogainál fogva jár el, és a mely pillanatban alkotmányos fejedelmi jogainál fogva intézkedhetik valamely kérdésben, akkor azon kérdés meg kell, hogy feleljen a törvénynek. A törvény pedig következő megkülönböztetést teszi, hogy van »összes hadsereg«, és van magyar hadsereg. Mit tesz ez ? Azt, hogy az egészben van egy rész, tudniillik a magyar hadsereg, tovább menve magyarázza még azt, és azt mondja, hogy az összes hadseregnek a magyar hadsereg kiegészítő részét képezi. Midőn pedig valamiről azt állítjuk, hogy az összességnek részét képezi, ez nem azt teszi, hogy homogén elemekből áll, hanem, hogy az összetett részekből van megalkotva, több rész van együvéfoglalva, és midőn az állíttatik, hogy az összes hadseregnek a magyar hadsereg kiegészítő része, akkor ez annyit jelent, hogy van egy hadsereg, a mely egészben kontempláltatik, de az két részből áll. Egésznek kontempláltatik, mint védelmi eszköz a külfölddel szemben, de már szervezetére nézve és a maga fejlődésére nézve nem képez egészet, hanem képez egységet a vezényletében, vezérletében és belszervezetében. Mit tesz ez, t. ház? Azt, hogy németül adminisztrálják az egész hadsereget? Azt sem teszi még, hogy egy közös hadügyminisztérium által adminisztráltassék az, mert ez egy későbbi paragrafusban van kimondva, ebben az nem foglaltatik. A vezérlet mit tesz ? Mindazon stratégiai intézkedéseket, a melyekkel egy hadsereg háború esetén az ellenséggel szemben vezettetik. A vezénylet pedig jelenti a kommandót, a mely a hadseregben használtatik, és jelenti azt, hogy ugyanazon értelmű vezényszavak legyenek az összes hadseregben, tehát a magyar hadseregben is. Hiszen a szolgálati szabályzat, az »Exerzier-Reglement«nek egységesnek kell lennie, mert ez által egységes lesz a kiképzés, de ebből nem következik,