Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-448

448. országos ülés 1805. márczius 12-én, kedden. 457 Egyet kell azonban itt mondanom, t. képviselőház, és ez 3,7, hogy véleményem szerint a t. képviselőtársamnak ilyen homályba burkolt szavai ma már súlyukból és erejükből veszítettek. (Úgy van! a halóidalon.) Nincs talán már semmiféle irányadó tényező abban a felfogásban, hogy a helyzetnek őszinte megismerése érdekéhen akár a kinálgatásokat, akár az ijesztgetéseket, akár a gyanúsításokat olyanokúi tekintse, hogy azoknak az alapján alkosson véleményt. (Úgy van! balfelöl.) A helyzet egészen tiszta, s a ki ezen helyzet tisztaságával szemben azután nem nyilt formulával, nem a helyzetnek megfelelő igazságos formulával akar hatni, az ne beszéljen nekem olyan törekvésekről, melyek, meglehet, a jövőre t. képviselőtársam fejében foroghatnak ugyan, hanem mondja meg nyíltan és őszintén, hogy mi itt akarunk maradni, mi a dolgokat kezelni és vinni akarjuk, mi az ország sorsa felett őrködni akarunk, de ne vonjon bele felfogásának keretébe, ne vigyen bele a köztudatba olyan hiedelmeket, melyeket az általa mondottak után ítélve, mindenki magáéinak vallhat a történtek után, csak t. képviselőtársam nem. (Úgy van! bálfelöl.) T. ház! Én a fúzió kérdéséről bővebben szólni nem akarok. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam is azt mondja, hogy a %izió meg lesz, ha az események ereje ezt szükségessé teszi, előtérbe tolja. Én vele egyetértek abban, hogy a fúzió eszméje, ha egyáltalában aktuális lehet, ma még nem érett, nem érett azért, mert az állapotok még nem elég rosszak. (Derültség a bal- és szélső baloldalon) Fájdalommal mondom ezt, de tény, hogy az állapotok erre még nem elég rosszak. Hogy azonban ezen állapotokon, t. képviselőház, a fenforgó viszonyok további fentartásával segíteni lehetne, azt én — sajnos — kizártnak tartom. Kizártnak tartom pedig, t. ház, egyfelől azért, mert a bajok, a miként említem, az ország feje felett folyvást tornyosulnak. Kizártnak tartom azért, mert e bajok orvoslásával szemben a t. túloldal már nemcsak rezerváit, nemcsak a tartalékot, de a népfelkelést is küzdelembe vitte, (Derültség balról.) a mai kormány megalakítása által kizártnak tartom végűi azért és mindaddig, mig a többség politikája, a többség működése felett olyan felfogások, olyan nézetek és olyan törekvések nyilvánulnak, mint a minőknek egyfelől Tisza István, másfelől Tisza Kálmán t. képviselőtársaim kifejezést adtak. És itt, t. képviselőház, Tisza István t. képviselőtársamnak egy megjegyzéssel tartozom, mely abból áll, hogy t. képviselőtársam perKÉm-e. NAPLÓ. 1892 - 97. XXUI KÜIET. horreszkálta gróf Apponyi Albert azon nézetét, hogy tudniillik egy olyan államférfi, a ki bizonyos ideák, bizonyos törekvések érdekében a nemzetnek érzelmeit felkorbácsolta, a nemzet felfogásait igyekezett a maga részére megnyerni, a nemzet egy részét harczba vitte, ha meggyőződik arról, hogy mindezt hibából követte el: nem az a kötelesség-e, hogy félreálljon, hanem az, hogy az ellenkezőt, mint vezető államférfiú, (Zaj.) — ezen nyugszik a súlypont — képviselje, Lehet, t. ház, hogy annak, a ki nemzetének sorsára ilyen befolyást gyakorolt, bizonyos körülmények közt kötelességévé válik az expiáczió, a vezeklés, de a vezetés sohasem. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) De, t. ház, ennek valahol mégis határának kell lennie. És, ha t. képviselőtársam e határt nem jelölte meg, akkor csakugyan nem tudja egyikünk sem megmondani, hogy hol végződik a kötelesség, és hol kezdődik^ a ezinizmus. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Én nem t. képviselőtársamra, hanem elvontan magára a felfogásra akarom ezt érteni, mert, t. ház, ha lehetővé tétetik egy vezető államférfiúuak, hogy ma fehéret, holnap feketét, holnapután ismét fehéret hirdessen, és a nemzetet csalódásból csalódásba vezethesse: akkor a közélet nem az erkölcsi tisztaságnak, nem a nemzet érdekeinek előbbre vitele, de oly élősködés, melylyeí szemben első kötelesség az ilyen közveszélyes embert eltávolíttatni. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Mindaddig tehát, míg ebben világosan nem látok, t. képviselőtársamnak ezen felfogása felett én magamnak, legalább oly véleményt, mintha az igazság az ő részén állana, nem alkothatok. Én is úgy vagyok meggyőződve, hogy a legkevesebb, a mivel nemzetének egy vezető államférfiú tartozik, az, hogy ha nagy és lényeges kérdésekben a nemzetet hibásan és rosszul vezette, akkor ne igyekezzék nemzetét az ellenkezőről meggyőzni, hanem álljon félre, mert az kötelessége, hogy ebben jusson kifejezésre azon bűnhődés, mely az oly államférfiút, a ki nemzetét hibákba és bajokba, vitte bele, kell, hogy kisérje. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Hogy a mai állapotok olyanok, a melyek iránt bizalommal nem viseltetem, ezekből és egyéb, a költségvetés folyamán tett nyilatkozataimból világos, és azért én a költségvetési törvényt a jelen kormánynak meg nem szavazom. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőbalon.) Perczel Béni jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky ÁgOSt: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A megújult vita ezen előrehaladott stádiumában nem kívánok talaj donképen a vita érdemére vonatkozólag abban részt venni. Azt 58