Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-436

436. országos ülés 1895. február 22-én, pénteken. 157 hazájukat, és kezök munkájával termékenyítik annak földjét, a kik ipari tevékenységükkel a kisebb értékből nagyobbat alkotnak, joguk van, hogy szintén hozzászóljanak a politikai s az anyagi élet föltételeihez. És mit látunk ? Vala­hányszor a választói jog kiterjesztését akarjuk, önök mindig szűkkeblű válaszokkal állanak elő, és visszautasítják követeléseinket. Fentartják a 48-iki választási törvényt, hol a választási jog alapja az úrbériség, egy teljesen bizonytalan és most alig konstatálható alap; fentartják, mert annak minden változtatásától félnek és retteg­nek a hatalmi arányok megváltozása szem­pontjából. Félnek és rettegnek, hogy eddigi po­litikájuk kárhozatos gyümölcsei következtében azon nagy tömegek, melyek a választói lajstromba bejutnának, önök ellen fordítanák a gyűlöletü­ket. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) E jelen­ségből, ez önzésből állják útját annak, hogy a tömegek a politikai életben is érvényesüljenek. Mire van szüksége a népnek? Meg fog szűnni a szocziálizmus terjedése, mihelyt a nép azt látja, hogy a magyar törvényhozásban nem­csak a gazdagok, a hatalmasok, a főispánok védenczei szerepelhetnek, hanem hogy a tör­vényhozás és a kormány szivén viseli a kis em­berek érdekeit is; mihelyt látni fogja, hogy a kormány a törvénytiszteletet érvényesíti az egész országban, hogy a közigazgatás úgy van beren­dezve, hogy személyválogatás nélkül igazságot szolgáltatnak mindenkinek. (Úgy van! Úgy van! balfélől.) De ma Magyarországon semmi sincs annyira korrumpálva, mint a törvénytisztelet. (Úgy vari! a szélső baloldalon.) Egész adminísztrá­eziónk s a minisztériumok jelentékeny része is arra látszik berendezve lenni, hogy miként tud­ják kijátszani a törvényt, miként birják azt a politikának, a főispáni instrukczióknak megfele­lően alkalmazni. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) A nagyok és hatalmasok a, törvény tilalmát a maguk részére tudják biztosítani, de a kicsinyek nem tudják megvédelmezni a törvényben nekik adott jogokat. Vármegyéket, szabad királyi városo­kat tudok, a hol a főispánnak nem tetsző egyének, bármily vagyonnal bírnak is, soha a virilisták lajstromába bele nem juthatnak, s bármily nép­szerűek is, vármegyei képviselőkké nem lehet­nek. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Perczel Dezső belügyminiszter: Hol vannak olyanok? Olay Lajos: Baján Olay Lajos képviselő! Nem vagyok virilista, pedig több adót fizetek, mint akárhány ottani virilista! (Élénk mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk !) Ugron Gábor: Igaz, hogy különbség is vau, mert a főispán haragját csak a tekinté­lyesebb polgárok, szerepet vivő férfiak zúdítják magukra, de a kisebb emberek a szolgabírák önkénye alatt nyögnek. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi, a kik a nép panaszát annyiszor látjuk, láthatjuk azt, mily kegyetlen czinizmussal vég­zik el a községi választás ügyét, miként intézik el a szegény emberek ügyét. (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! A jelenlegi kormány az állami és társadalmi életet nem képes új irányba terelni, a jelenlegi kormány nem azon férfiakból van megalkotva, kiket a mithológia Herkulesnek neve­zett, mint az erőnek, mint a bátorságnak, az elhatározottságnak eszményképét, a ki az Augiás istállóját kitakarítja, a ki a kártékony madarakat hazája földjéről kiirtotta, s azért az emberiség tiszteletét érdemelte meg. Ez a kormány nem egyéb, miut Magyarország állami életének szim­bolikus lefokozása. (Zajos tetszés. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarország állami életét jobban kicsi­nyíteni, jobban kigúnyolni, az állam életének tehetetlenségét jobban szeme közé csapni ennek a nemzetnek nem lehet, mint mikor ezt a kor­mányt ide állították. (Zajos tetszés a szélsőbalon.) Ez a kormány (Halljuk!) úgy tűnik felelőttem, mint G-essler kalapja, (Halljuk!) melyet egy póznára állítottak oda, hogy menjetek és tisztel­jétek, s büntetve lesz, a ki nem hajlik meg előtte. Gressler kalapját, a melyet itt egy mi­niszteri székre állítottak oda, én nem vagyok haj­landó tisztelni, sem hódolni neki; nem fogadom el a költségvetést és nem szavazom meg a tör­vényjavaslatot. (Élénk helyeslés és tetszés a bal­és szélsőbalon.) Van szerencsém egy határozati javaslatot benyújtani. (Zajos helyeslés és meg-megújuló éljen­zés a szélső baloldalon.) Elnök*. A határozati javaslat fel fog ol­vastatni. Hock János jegyző (olvassa): »Határo­zati javaslat, benyújtja Ugron Gábor. Határozza el a képviselőház: miután a kormány nem hajlandó Magyar­ország önálló életműködésének szerveit létesí­teni, szaporítani és az állami nyelv jogát érvé­nyesíteni; miután nem képes a nemzeti munkát vezetni és a társadalmat kibékíteni: a szőnyegen levő költségvetési törvényt nem szavazza meg.« (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ót perez !) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. uraim! (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Öt perczei kérünk ! Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Csendet kérek, t. uraim! (Felkiáltá­sok a bal- és szélső baloldalon: Öt perczet kérünk!

Next

/
Thumbnails
Contents