Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-429

4 i-29. országos ülés 1895. február 12-én, kedden. jövedelmeinek összegéből, 467 millióból, 322 millió magára a pénzügyi tárczára esik, és ebből 225 millió mint felesleg a többi tárcza rendel­kezésére bocsáttatik. Első szemléletre meglepő az, hogy az idei költségvetésnél úgy a bevételek, mint a kiadások kisebb összegekkel szerepelnek, mint a múlt esz­tendőben. Énnek magyarázata azonban egyszerűen az, hogy az átmeneti kezelésnél 28 millióval ki­sebb az 1895-iki előirányzatban úgy a bevétel, mint a kiadás, mert aranybeszerzésre és pénz­verésre az idén kevesebb fordíttatott; de egészben véve az egész tárczának mérlege nem hogy ked­vezőtlenebbre változott volna, hanem ellenkezőleg az egész tárcza mérlege jobb, mint tavaly volt, a mennyiben az idén, a mint mondani szerencsém volt, 225 millió bocsáttatik a többi tárcza ren­delkezésére, míg a tavalyi felesleg csak 221 mil­liót tett ki. Egyáltalán, íia a pénzügyi tárcza szerveze­tét, s azon íünkeziókat és feladatokat ismerni akarjuk, melyeket a többi tárcza érdekében teljesít, helyesebb lesz, ha ezen költségvetésnél pusztán a rendes kezelésre szorítkozunk. Á ren­des kezelésnél csakugyan azt látjuk, hogy úgy a bevételek, mint a kiadások emelkednek; a bevételek emelkednek 14 millióval; a kiadások pedig 9 millió forinttal. Azonban nem kell hinni, hogy a kiadásoknak ezen emelkedése abban a mértékben terheli tulajdonképpen a budgetet, mint az a számokban első tekintetre mutatkozik, a mennyiben a kiadásoknak 9 milliónyi emel­kedése legnagyobb részében szintén csak lát­szólagos, minthogy abból 7 milliónál több esik a pénzverdére, hova áttétetett a pénzverési költségeknek egy jelentékeny része az átmeneti kezelésbői a rendes kezelésbe ; azonkívül van a kiadásoknak egy 600.000 forintnyi emelke­dése, a mi csak üzemi természetű, tudniillik a a vasmííveknél, és így az a hét millió forint a pénzverésnél, valamint az a 600.000 forint a vasmííveknél teljesen egyensúlyoztatik a be­vételeknek ugyaníly fokozása által. Talajdonképen inkább a kiadásoknak hátralevő része az, mely a valódi emelkedést mutatja. Egészben véve azonban ezek sem olyanok, a melyek nem volnának ellenszolgál­tatás nélkül. Nevezetesen 766.000 forinttal nagyobb emelkedés esik a kiadásoknál a dohány­jövedékre, mely azonban a bevételeknél 2,500.000 forintnyi gyarapodással van ellensúlyozva. A fogyasztási adóknál 369.000 forintnyi emelke­dés mutatkozik a kiadások tekintetében. Ez azonban ismét ellensúlyozva van, a bevételek­nek 1,800.000 forintnyi emelkedésével. Végre a bélyeg- és jogilletéknél egy 23.000 forintos emelkedéssel szemben több, mint 1,300.000 forintnyi emelkedés mutatkozik a bevételekben. Olyan emelkedés a kiadásokban, mely nem volna közvetlenül kiegyenlítve a bevételeknek fokozása által, valóban csak a tulajdonképeni adminisztrácziónál fordul elő, még pedig arány­lag kisebb mértékben. Nevezetesen 75.000 fo­rinttal emelkedik a központi igazgatás, mely azonban inkább rektifikácziója az előirányzatnak. Továbbá 57.000 forinttal emelkedik a pénzügyi igazgatóságok előirányzata, mely egyrészt elő van idézve az által, hogy egy áj pénzügyigaz­gatóság szándékoltatik szerveztetni, továbbá az által, hogy a számviteli személyzet szaporíttatik, és azonkívül főleg az által, hogy a tisztviselők­nek egy része magasabb fizetési fokozatba jut. Hasonlóképen emelkedés mutatkozik az adóhivataloknál 78.000 forinttal, a mi előidéz­tetik az által, hogy tíz új adóhivatal fog még ez év folyamán felállíttatni, és végűi nagyobb emelkedés van a pénzügyőrségnél, hol 144.000 forintnyi emelkedés van a kiadásokban az által, hogy 200 egyénnel szaporíttatik a pénzügyőri személyzet. Azt hiszem, nem szükséges mondanom, hogy mindezek oly kiadások, a melyek ha közvet­lenül nem is jövedelmeznek, de kifejezést fog­nak találni jövőre a pénzügyi tárcza nagyobb gyümölesözőségében. Ezek után nem marad egyéb hátra, mint­hogy röviden egy-két szóval jellemezzem a be­vételeket és az azokban előforduló változásokat. (Halljuk !) Nem akarok sok számmal előhozakodni, csak három legfőbb számot kívánok kihasítani az előterjesztésből, a mely leginkább mutatja azt, hogy az előirányzat tényleg reális éi oly: n, a melyhez a bekövetkezésnek reménye bizton csatolható. Ezen három legfőbb jövedelmi ág, a melyen nemesak a kezelés jelenének, hanem egyszer­smind a jövedelmek jövő szaporodásának biz­tosítottsága is nyugszik, a következő. Első sorban a dohányjövedék, a melynél a leg­főbb tétel, tudniillik a dohány eladása belföldön 45 és fél millióval van preliminálva, holott az 1894-iki kezelési kimutatások szerint az már 47 és fél milliót jövedelmezett. A bélyeg- és jogilleték együttvéve 32 millióval van a mos­tani évben előirányozva, holott 1894 ben a kezelési kimutatások szerint az már 36 milliót jövedelmezett. Végül a fogyasztási adók jöve­delme 1895. évre 69 millióval van előirányozva, holott 1894-ben a kezelési kimutatások szerint az már 82 millió forintot jövedelmezett. Ezen három kezelési ágnak jövedelme tehát együtt­véve 146 milló forinttal van előirányozva akkor, midőn azok a legutóbbi évben együttvéve 165 millió forintot jövedelmeztek. Azt hiszem, ezzel a budgetnek realitása eléggé be van bizonyítva

Next

/
Thumbnails
Contents