Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-412

412. országos ülés 1895, >• január äl-éa, hétfőit. •lí megaláztatásoknak, annyi letörpűlésnek alá tudja magát vetni, és az a gondolat, mely előbb a nemzetet fellázítja, felizgatja és megbotránkoztatja, egy pár hét múlva megszokássá válik, és a nemzet türelmesen szenvedi. (Élénk helyeslés a t bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, miből keletkezett a válság? Eljött ide a kormány, és egy napon bejelentette, hogy elvesztette a korona bizalmát. Azt a bizalmat elveszíteni, azt hiszem, nem lehet lassanként, észrevétlen részletekben. Tényeknek kellett, hogy a következménye legyen az. Kétségtelen, mindnyájan óhajtjuk, hogy a korona és nemzet között a bizalom és egyetértés teljes legyen. Ha óhajtjuk, akkor tudnunk kell azokat az okokat is, melyek következtében a lelépett kabinet azt a bizalmat elveszítette, mert azon bizalom elvesztésének története, annak ismerete zsinórmértékűi kell, hogy szolgáljon azok számára, a kik a korona és a nemzet között az egyetértést fenn akarják tartani. Az nem képezheti egy utána következő kabinetnek a titkát; nem képezheti egy politikai pártnak a titkát. (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) Azt mondja a t. miniszterelnök úr, és első sorban, prograramja kezdetén, s talán egész programmjában az a legbecsesebb, a midőn hangoztatja, hogy a korona és a kormány között bizalomnak és egyetértésnek kell lennie, és bizalomnak és egyetértésnek kell lennie a törvényhozás két háza között. Ez azért értékes, mert egy vádat képvisel. Egy vádat a múlt kormánynyal szemben, és a nely vádnak megfelelő hibát, a mely botlást, igéri ez a kormány, hogy nem fogja a jövőben elkövetni, de nem fedezi fel az utat és módot, melyet követni akar, hogy ne csak az a kormány igyekezhessek és törekedhessék e czél elérésére, hanem az egész nemzet, és hogy az egész nemzet megbírálhassa, hogy az az út és mód, a melyen el lehet érni a kormány és a két törvényhozás közötti bizalmat és egyetértést, megfelel-e a nemzet méltóságának, a nemzet létérdekeinek. (Úgy van! Ügy van! a szélső báloldalon.) Annak a bizalomnak a feltalálása egy hosszas válságban nyert befejezés', és nehogy azt higyje valaki, hogy a t. miniszterelnök úr ennek a bizalomnak első feltalálója, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) a bizalmat első sorban a horvát bán, gróf Khuen-Héderväry találta fel, és találta meg; a miniszterelnök úr csak ezen bizalom feltalálóinak második sorozatában foglal helyet. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Harmadik !) Vajay István: Csak a morzsáját találta fel! Polónyi Géza: Széll Kálmán valamivel előbb találta fel! Ugron Gábor: Nem képezi vita tárgyát, KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97. XXII. KÖTET. hogy a koronának joga van a maga tanácsosait elbocsátani, nem képezheti vita tárgyát, hogy a korona parlamentaliter és alkotmányosan járt el, midőn meghívta a törvényhozás kitűnő férfiait, hogy azoknak véleményét a helyzetről és a jövendő kormány megalakításáról meghallgassa. Itt csak sajnálni kell azt, hogy a korona különbségeket tesz, mely különbségek se a hazafiság, se a trón iránt való hűség tekintetében nem jogosak, (Ügy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) a mi félrevezetésekre ad alkalmat, és akkor, midőn a nemzetnek egy részét a helyzet felvilágosítása tekintetében mellőzi, azon gondolkodásra adhat néhol jogot, hogy némelyeket kevesebb jog és így kevesebb kötelesség is illet meg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mi nem a kényeztetésekért, nem a kitüntetésekért küzdünk itt a politika terén, sőt minket a mellőzések, bántalmazások és elnyomatások, a mint önök a politikai és választási küzdelmekből igen jól tudják, nem szoktak elkeseríteni, mert mi állunk mindennek daczára elveink mellett, a nemzet és trón érdekében. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De nem parlamentáris az, hogy a trón által meghivattak férfiak, a kiknek meghivatása nem tulajdonítható más oknak, mint hogy Magyarország közéletében szerepet visznek, és így az ő működésük a nyilvánosság előtt ismeretes. és a nyilvánosságnak, mint a közéletben élő férfiak, felelősséggel is tartoznak, (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy azok, a kik megjelentek ő Felsége előtt a helyzetről véleményeiket kifejteni, az egy gr. Szapáry Gyula kivételével, ki itt a törvényhozásban már előre megmondta nyíltan és férfiasan, hogy mit fog a Felségnek tanácsolni, egyetlenegy sem tartotta szükségesnek a koronától engedélyt kérni arra, hogy a maga véleményét a törvényhozás szine előtt nyíltan elmondhassa. Mert ha valamire, az őszinteségre van szükségünk, (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) a férfias nyíltságra van szükségünk, hogy a koronának zárt ajtók mögött csak oly tanácsot adnak, melyért a felelősséget nyíltan a nemzet előtt is elvállalni hajlandók. (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon. Egy hang jobbfelöl : Halljuk Apponyit!) A parlamentarizmussal ellenkezik, hogy a politikai és közélet férfiainak tanácskozása a koronával titok tárgyát képezze, mert csak egyedül a nyilvánosság, a parlamenti rendszer az a biztos ellenőr, mely mindenkinek lelkiismeretét, minden uralkodót a félrevezetés ellen egyúttal megvédelmezi. (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) Nem tartom a parlamentáris eljárással összeegyeztethetőnek, hogy voltak férfiak, kik a helyzetből való kibontakozásra nézve megadták a tanácsot, kijelölték az orvosszereket, megmond6